Szabados Gábor sportközgazdász a ma7-nek: Nem kérdés, a Szuperliga a pénzről szól, de van még visszaút!
A Szuperliga bejelentésére az UEFA, a nemzeti szövetségek, a szurkolók, sőt a politikusok is hevesen reagáltak, szinte egy emberként elutasítva a kezdeményezés ötletét. Szabados Gábor sportközgazdászt kérdeztük az események hátteréről, az alapító klubok motivációjáról és arról, mi lehet a konfliktus végkifejlete. A szakember szerint korai még temetni az európai futballt, de, ha egyik fél sem rántja el a kormány, az tényleg katasztrófához vezet majd.
A szurkolók reakciója ritkán tapasztalható összhangot mutat a Szuperliga kapcsán, mindenki úgy véli, ez az egész kezdeményezés csak a pénzről szól. Tényleg ennyire egyértelmű a helyzet?
Ez nem is kérdés, csak a pénzről szól. Semmi másról! Nyilván lehet mindenféle elvekkel meg jól hangzó szavakkal dobálózni, szolidaritás, demokrácia, egyenlő esélyek, fair play és hasonlók, de az egész kezdeményezés lényege az, mennyi pénzt lehet keresni a futballal és azt miként lehet elosztani. Erről szól ez az egész.
Voltak már korábban is mindenféle elképzelések ezzel kapcsolatban.
Persze, de ennyire élés ellentét eddig nem alakult ki. A nagy klubok az UEFA-val már évek óta egyeztetnek arról, hogyan lehetne a Bajnokok Ligáját átalakítani. A Szuperliga lebonyolítása kísértetiesen hasonlít arra, amit az UEFA korábban kitalált a BL-lel kapcsolatban.
A klubok előálltak bizonyos javaslatokkal, vagy, hogy pontosabb legyek, követelésekkel, amelyeknek egy részét az UEFA jóváhagyta, például a lebonyolítást, de voltak ötletek, amiket nem.
Például?
Hivatalos információink erről nincsenek, de a Szuperliga tervezete alapján kitalálható azért, miről lehet szó. A topklubok valószínűleg több biztos helyet akartak, akár négynél is többet. Sőt, azt is el tudom képzelni, hogy alanyi jogon főtáblás helyet kértek.
A pénzelosztásnál szinte biztosan változásokat akartak, olyanokat, amelyekkel több pénzt kereshetnek, mondjuk azáltal, hogy az UEFA többet fizető tévétársaságoknak adja el a közvetítési jogokat, és az így befolyó összegekből többet visszaoszt a kluboknak.
A jelek egyértelműen efelé mutatnak, tartom ezt úgy is, hogy csak találgatni tudunk.
Akkor tulajdonképpen az Ön által itt felsorolt témákban elakadt tárgyalások miatt tartunk ott, ahol?
Tulajdonképpen igen! Emiatt aztán mindenki kipakolta a fegyvereit az asztalra. A klubok a Szuperligával fenyegetnek, az UEFA meg a kizárással. Meglátjuk, ebből mit akarnak, mit mernek és mit tudnak megvalósítani.
Akkor, ha jól értem, még nem eldöntött kérdés a Szuperliga? Izmozást látunk csupán?
Szerintem még van visszaút. A Bajnokok Ligájának átalakításával, a jövedelmek újraosztásával még elérhető egy kompromisszum, mindenkinek ez az érdeke.
Olyan ez kicsit, mint a hidegháború, mindenki veszít, ha beváltják a fenyegetéseket.
Akkor az általunk ismert futball megszűnik létezni. Ezt szerintem a klubok és a szövetség egyaránt el akarja kerülni.
Az előbb a pénzről beszéltünk, konkretizáljuk kicsit, miről van szó! Hogy kerül a pénz az UEFA-tól a klubokhoz? Meg egyáltalán, mennyi pénz kerül hozzájuk? A Szuperliga sajtónyilatkozatában 10 milliárd eurós bevételekről olvasni.
Igen, a tízmilliárd az egy tök jó szám, de, hogy ezt hány klub kapja és hány évre, az azért nem mindegy, márpedig ez még nem derült ki. Egy-egy topcsapat éves bevétele nagyjából 7-800 millió euró körül van. Elemzők szerint a Barcelonanak tavaly meg lehetett volna az egymilliárd, ha nem jön a koronavírus. Ez lett volna az eddigi abszolút rekord.
Ez azért perspektívába helyezi a tízmilliárd eurót. Az UEFA mennyivel járul hozzá az évi 7-800 millióhoz?
Legfeljebb 1-200 millió, lehet még kevesebb. A Szuperliga által ígért összeg mindenképp többszöröse annak, amit az UEFA adni tud. Ebből a szempontból tehát megéri csinálni a ramazurit, más kérdés, hogy mi lesz ennek a következménye.
Ha a nemzeti bajnokságokból is kizárják a szuperligás csapatokat, már jóval nagyobb a bevételkiesés. Adja magát a kérdés, ki fogja ezt kompenzálni.
Biztos vannak befektetők, szponzorok, előszerződések a Szuperligánál, anélkül nem álltak volna bele ilyen keményen. A dolognak ugyanakkor megvan a kockázata. Az UEFA jelenlegi rendszere ugyanis biztosítja a stabil, kiszámítható bevételt és növekedést.
Akkor minek a Szuperliga?
Ha tényleg elindul, eleinte biztosan több pénzt hoz majd. De nincs semmi garancia arra, hogy a szponzorok és befektetők hosszú távon is bírni fogják a tempót. Mi a biztosítéka annak, hogy nem szállnak ki? Ezért is mondom azt, hosszútávon az összes klubnak az az érdeke, hogy bennmaradjon az UEFA rendszerében. Ha az UEFA hajlandó a csapatok szája íze szerint alakítani a Bajnokok Ligáján, például alanyi jogú főtáblás helyeket oszt majd, meg egy kicsit több pénzt, szerintem a Szuperligából nem lesz semmi. Az európai szövetség igyekszik minden pénzt kifacsarni a BL-ből, de akad még ott tartalék. Kérdezte az előbb, hogyan jut el a pénz az UEFA-tól a klubokhoz, erre azt hiszem, nem válaszoltam.
A meccsjegyekből és a merch-ből származó bevételek a klubot illetik, minden más az UEFA-é, a televíziós és szponzorpénzeket tehát a szövetség teszi el, bár azt állítják, hogy a bevételek 90%-át vissza is forgatják a futballba.
A nagy kluboknak abban igazuk van, ezt el kell ismernünk, hogy ők jelentik a Bajnokok Ligája fő vonzerejét, ők „adják el” a terméket. Örülhetünk mi annak, hogy a Ferencváros ott van a BL-ben, de, ha bárki más lett volna ott, attól a torna értéke még nem csökkent volna. A Szuperliga ötletgazdái éppen ezért érvelnek azzal, hogy több pénz járna nekik.
Ezzel azért lehetne vitatkozni!
Hát persze, de vegyük észre, az UEFA az utóbbi években már eleve ebbe az irányba tolta el a BL működését. Eddig is a topligákat, a topcsapatokat részesítették előnyben, mindent úgy csináltak, hogy nekik jó legyen. Csak apró lépésekkel haladtak, a szuperligás klubok is ugyanezen az úton járnak, csak kis lépések helyett ők most ugrottak egy nagyot. Ez az ugrás, úgy tűnik, most még túl nagy az UEFA-nak.
Most még?
Igen! Nézze, előbb-utóbb mindenhogy eljutottunk volna egy Szuperliga-szerű torna ötletéhez, errefelé mentek a dolgok. A kérdés az, most bevállalja-e ezt az UEFA, vagy tényleg szakad az egész.
Ez utóbbinak van realitása?
Már van. Ha múlt héten kérdezi, azt mondtam volna, hogy nincs. Meggyőződésem, ha most el is indul a Szuperliga, a klubok és a szövetség hosszútávon úgy is egymásra találnak. Összenő, ami összetartozik. Láttunk már ilyet más sportágakban is, csak győzzük kivárni, akár évtizedes kifutása is lehet az ügynek.
Manapság nincs interjú koronavírus nélkül! A sportágat miként érintette a járvány? Gazdaságilag nagyon megszenvedték a klubok?
Maradjunk a Barcelonánal. Említettem az előbb, hogy egymilliárdos bevételt jósoltak nekik, ehhez képest 840 millió euró körül zárták az évet. Ez 15-20 százalék körüli visszaesés, nem kevés. A Barca stadionjában máskor folyamatos a teltház, 80-90 ezer ember minden hazai meccsen, a zártkapu náluk igen komoly veszteség. Az ilyen csapatoknál a jegyárak nagyjából a bevétel 20-25 százalékát adják, kisebb kluboknál értelemszerűen a befolyó összeg és az arány is kisebb, bevételeik kisebb része származik jegyeladásból. A járvány miatt egy gazdasági válság is elindult.
A szponzorcégeknek kisebb a bevétele, kevesebb pénzt költenek szponzorációra, hisz a marketingkiadás az első, amit megvágnak.
Kevesebb pénzt költenek hirdetésre is, emiatt kevesebb pénz megy a tévéknek, emiatt kevesebb pénz folyik be a klubokhoz a közvetítési jogokból. A válság minden területen érezteti a hatását, de változó, hol mennyire. A régióban például a magyar futball szenvedte meg talán legkevésbé a járványt, nálunk érezhetően kisebb volt a gazdasági visszaesés. A járvány igazi vesztesei ugyanakkor nem az igazán nagy klubok, a Szuperliga 12 alapítója elsőként áll talpra a gazdasági válságból. A kisebb csapatok, kisebb ligák, akik mondjuk egy nagy szponzortól függenek, ők az igazi nagy vesztesek. A járvány után szerintem egy-két év alatt regenerálódik a sportág, a nagy kérdés inkább az, ha megvalósul a szakítás, annak milyen hatása lesz.
