Sikeres rajtot vettünk
Elrajtolt a szlovák legfelsőbb bajnokság 2018/19-es őszi idénye. Szeretett csapatunk a Garam bal partján elterülő Zólyombrézó otthonába látogatott. A vasgyáráról híres település érdekessége, hogy a stadionja a község felett helyezkedik el. Nem hiányozhattunk mi sem a meccsről.
Tbiliszi után újabb párharc következett a DAC számára, ezúttal már nem kellett az ország határait elhagynia a sárga-kék gárdának. Mi is autóba pattantunk és nekivágtunk a Felső-Garammentének. Papi a kormányos, ismeri az utat, hiszen már jó párszor megfordult azon a környéken, illetve a stadionban is.
Számomra sem ismeretlen a stadion, hiszen voltunk már ott egy „retro ontouron”, illetve dermesztő hidegben is bajnoki mérkőzésen. Garamnémetfalvánál bevártuk egymást, közben pedig a helyi lakosság jellegzetes ételeivel ismerkedtünk a faházban. Üdvözöltük a Grúziából hazaérkezőket, majd irány a tett helyszíne.
Beérve a községbe a vasútállomásnál parkoltattak le bennünket a rend őrei, majd irány a kaptató és a lépcsők. Sorban érkeztek a DAC szurkolók különböző felségjelű autóikkal, jó érzés volt látni a sok ismerőst és ismeretlen arcokat is, hiszen egyre nő a sárga-kékek szurkolótábora. A beléptetés gyorsan ment, néhány rendőr, egy-két biztonsági őr. Felérve a vendégszektorhoz, miután mindenki alaposan megizzadt és a napi túraadagját is maga mögött tudta, azzal szembesültünk, hogy bizony kicsiny lesz a vendégszektor.
Így is lett, majd egyszercsak „Tárulj szezám!” és a hazaiakhoz invitálnak bennünket. Ilyet is ritkán látni, mondjuk egy nagyszombati vagy Slovan szurkolótábort kapásból nem engedtek volna be a hazaiakhoz. De mi mások vagyunk. És valóban, rólunk még a rendőrök is tudják, hogy nem törünk, nem zúzunk, nem dobunk be pirotechnikai eszközöket a hazaiak közé. Mégis sokszor úgy bánnak velünk, mint a rabokkal, de a parancs, az parancs szokták mondani. Szóval látom, hogy mindenki átvonul, én sorakozom a büfében, ahol fél óra sorban állás után sikerült folyadékhoz jutnom és vihettem a többieknek az éltető vizet.
Kissé izgatottan foglaltuk el helyünket, hiszen most már az új edzővel indult csatába szeretett csapatunk. Peter Hybbala is megérkezik a kispadhoz elegánsan kiöltözve. Lássuk a medvét, vagyis a csapatot! A magyar Himnusz zengett a Garam mentén, néhány fütyülést eltekintve komolyabb ellenszenvet nem váltottunk ki. Az első félidőt a kezünkben tartottuk. Vida Kristopher és Erik Pačinda is nagy kedvvel focizott, aminek meg is lett az eredménye. A 29. percben a kapitányi karszalagot viselő Pačinda szerezte meg a vezetést. A szünetben a pálya túloldalán a szögletzászlónál népi muzsikusok szórakoztatták a nagyérdeműt szlovák népdalokkal. Nem mindennapi látvány, adnak a népi hagyományokra a helyiek.
Sajnos rosszul kezdtük a 2. félidőt, ismét egy pontrúgásból kaptunk gólt. Mikuš volt eredményes fejjel, megint verve voltunk. Majd rákapcsoltak a hazaiak, de szerencsére nem tudták növelni előnyüket. Mi sem bújtunk el, bár ahogy fogyott az idő úgy maradtak ki a helyzeteink, Bayonak próbálták beívelni a labdákat a mieink. Már-már majdnem beletörődve vártuk a mérkőzés végét. Előbb azonban két percen belül két szabálytalanságért a vasgyáriaktól Mejri kapott piros lapot, majd a három perces hosszabbításban ismét jött a „dráma”. Pontosabban Koštrna és Vida követték el az újabb csodát, hiszen a 91. percben megszereztük a második gólunkat Vida Kristophernek köszönhetően. Megismétlődött a grúziai forgatókönyv.
A lefújást követően nagy volt az öröm a pályán és a lelátón is. Az új edző is repdesett a boldogságtól, de mi is a lelátón. Szép gesztus volt, hogy az egykori DAC játékos Turňa odajött hozzánk és megtapsolta a DAC tábort, akárcsak a kapusuk Kuciak is. Győzött a jobbik, de a focinak vannak szép oldalai is, amelyeket érdemes megemlítenünk.
Hazafelé már könnyebb volt legyalogolnunk, majd indulás haza a Csallóközbe három ponttal a tarsolyunkban.
A hét két hazai mérkőzést tartogat számunkra, előbb a Dinamo Minszk csapatát fogadjuk az EL 2. fordulójában, majd a Nagymihály csapata érkezik a bajnokság 2. fordulójában. Reméljük mindkét csapat üres erszénnyel tér majd haza, de erről majd legközelebb írok bővebben.
Hajrá DAC!
