2020. július 12., 19:15

Saláta Kornél: Egy nagyon fiatal gárdába csöppentem, akik bizonyítani szeretnének

A garamkövesdi származású Saláta Kornél igazán gazdag pályafutást mondhat magáénak. A jelenleg Komáromban futballozó védő pályafutása során szerepelt már világbajnokságon is, de játszott a DAC és a Slovan színeiben is.

Fotó: sport.sk

A rutinos futballistával eddigi karrierjéről, az idei szezonról, valamint a jövőről is beszélgettünk.

Az idei szezon viszonylag rövidre sikeredett a járvány miatt. Hogyan élted meg a foci nélküli időszakot?

Sajnos jött ez a vírus, s idő előtt be kellett fejeznünk a bajnokságot. Emiatt nem éreztem jól magam, mivel előtte volt a sérülésem, és közel két hónapot kihagytam. Azt követően viszont  végig tudtam játszani három meccset is. Mindent összevetve,

a kényszerszünet alatt nem unatkoztam, mivel megszületett a kisfiam és többnyire vele voltam a szünet alatt.

A szövetség döntése, hogy idő előtt véget ér a bajnokság, s csupán hat csapat fejezi be, mennyire lepett meg?

Csalódott vagyok, hogy nem tudtuk befejezni a bajnokságot. Sajnálom, hogy így döntöttek, mi Komáromban be akartuk fejezni a bajnokságot, és lejátszani a hátralévő fordulókat is.

Mint ismert, tavaly érkeztél Komáromba. Hogyan fogadtak a társak, és hogyan sikerült a beilleszkedés ebbe a viszonylag fiatal csapatba?

A beilleszkedés nagyon jól sikerült, hiszen már több játékost is ismertem,

valamint a vezetőségből pár embert. Komárom nincs is messze, így sokat jártam ide, de összeségében jól befogadtak a srácok.

A lila-fehéreknél egy nagyon fiatal csapat van kialakulóban, ahol korábbi válogatott társad Miroslav Karhan irányítja a csapatot. Mit tapasztaltál eddig a komáromi klubnál?

Mikor Komáromba érkeztem, egy nagyon fiatal gárdába csöppentem, ahol én voltam a rangidős játékos.

A csapat nagyon tehetséges fiatal játékosokból tevődik össze, akik akarnak focizni.

Ez a legutóbbi félév nem úgy sikerült, ahogy a csapat és a vezetők is elképzelték. Lehetett látni, hogy nagyon fiatal csapatról van szó, ahonnan hiányzik pár rutinosabb játékos. Karhannal nagyon jól ismerjük egymást, hiszen a válogatottban sokat játszottunk együtt. Mikor Komáromba kinevezték, rögtön felhívott, mert akkor még nem volt szerződésem, és mondta, örülne, ha segítenék neki és csapatnak is.

Mint a csapat rangidős tagját a fiatalabb játékosok mennyire tekintenek példaképnek?

Azt nem tudom, hogy példaképeknek tekintenek-e, de azt elmondhatom, hogy tisztelnek a pályán. Ha valamilyen tanáccsal látom el a fiatal játékosokat edzésen vagy mérkőzésen, akkor figyelnek rám, és követik tanácsaimat.

A komáromi szerződésed előtt volt egy komolyabb sérülésed a Szombathelyi Haladásnál. Mentálisan mennyire viseltek meg pályafutásod során a sérülések?

Az első sérüléseim nem viseltek meg. Mikor az elülső keresztszalagom elszakadt a bal térdemben, akkor az volt az első nagyobb sérülésem, az egy kicsit jobban megviselt, mert tudtam, mi vár rám. Örülök, hogy a feleségem, a családom és a barátaim mindig mellettem álltak, nagyon sokat segítettek és biztattak, hogy minél erősebben térhessek vissza a pályára. Amikor a másik térdemben is elszakadt a keresztszalag, ez mentálisan nem viselt meg, mert tudtam csakis magamon segíthetek, hogy minél erősebben térhessek vissza a pályára.

Karriered során játszhattál a szlovák, a magyar, és az orosz bajnokságban is. Milyen különbségeket tapasztaltál?

Az orosz bajnokság egyértelműen magasabban rangsorolt liga, mint a magyar és a szlovák. Összeségében mindhárom bajnokságban voltak jó pillanatok, de rossz pillanataim is. Oroszországban például nagy volt a helyszínek közötti távolság, így sokat kellett utaznunk, de a bajnokságban több nagy név is megfordult, és több néző is látogatta a mérkőzéseket, ez pedig emelte a bajnokság színvonalát. A szlovák bajnokságban voltak nagyon jó szezonok, mikor kiegyensúlyozott volt a verseny a bajnoki címért, a magyar bajnokságban viszont a Ferencváros és a Vidi kiemelkedik a mezőnyből.

Összességében elmondhatom, mindegyik bajnokságban jó volt játszani, mindegyik liga adott valamit.

Háromszoros szlovák bajnoknak mondhatod magadat, hiszen kettőt a Slovan színeiben, egyet pedig az Artmédiával zsebeltél be. Melyik volt számodra az emlékezetesebb?

A legelső, amikor a Artmédiával megnyertük a bajnokságot és a kupát is, az volt az első alkalom, hogy bajnok lettem és kupagyőztes, az máig bennem maradt.

A Slovan és az Artmedia színeiben a nemzetközi porondon is szerepelhettél a BL-ben és az Európa-ligában is. Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál a nemzetközi kupákban?

A Slovannal az Európa-ligában szerepelhettem, többek között az Ajax ellen is játszottunk, míg az Artmediával a BL-ben a Juventus ellen.

Ezen a szinten már jó csapatok ellen léphettünk pályára, az Európa-ligában és a Bajnokok Ligájában. 

A 14/15-ös futballidényben a dunaszerdahelyi DAC színeiben is megfordultál. 10 bajnokin is pályára léphettél, valamint a csapatkapitányi karszalagot is viselhetted két mérkőzésen. Milyen emlékekkel gondolsz vissza a szerdahelyi időszakra?

Mikor hazatértem Szlovákiába, aláírtam a Slovanhoz, de akkoriban nagyon sok játékos alkotta a keretet. Így nem játszhattam stabil kezdőként, ezért a menedzseremmel megbeszéltük, jó lenne kölcsönbe menni valahova. Dunaszerdahelyen szívesen láttak, Világi Oszkár tulajdonos úrral megegyeztünk, hogy arra a fél évre elmegyek a DAC-hoz kölcsönbe.

Nagyon örültem, hogy ott tudtam játszani, és nagyon jól éreztem magamat a DAC-nál.

A szlovák nemzeti színeket képviselve 40 válogatott mérkőzésen ölthetted magadra a címeres mezt. Olyan világeseményeken léphettél pályára, mint a 2010-es világbajnokság vagy a 2016-os Európa-bajnokság. Milyen érzés volt ilyen nagy tornákon pályára lépni válogatott színekben?

A legelső, mikor kijutottunk Afrikába a világbajnokságra, az nagyon bennem maradt. Azzal, hogy kijutottunk és Weiss benevezett a 23-as keretbe, az még nagyobb élmény volt, és hogy még Paraguay ellen játszhattam 80 percet, nagyon szép emlék. 

A válogatottól való visszavonulásod után a magyar és a szlovák válogatott hosszú idő után egy kvalifikációs csoportba került. Volt benned hiányérzet, hogy pont most jött össze az álomsorsolás?

Hát nagyon sajnáltam, hogy pont ekkor jött össze ez a sorsolás, mikor már nem voltam válogatott. Minden sorsolásnál azért titkon bíztam benne, hogy összejön ez a meccs. 

Ha pályafutásod egészét összegezned kellene, miként értékelnéd?

A harmadik ligából indultam, és az élvonalig jutottam, ezt nem mindenki mondhatja el magáról. Úgy gondolom, ahol eddig megfordultam, mindenhol nagyon jól éreztem magam.

Védő létedre eléggé gólerős játékos vagy, mit neveznél meg erősségeidnek?

Errősségeimnek a párharcokat nevezném, a pontrúgások során pedig a fejjátékomat emelném ki.

Karriered 39 góljából van-e esetleg olyan találat, amire mindig szívesen gondolsz vissza?

Természetesen! Oroszországban, mikor a tizenhatosról sikerült beollóznom a labdát a hálóba, az volt a pályafutásom egyik legszebb gólja. Ezenkívül volt sok emlékezetes gólom, a Szlovák Kupa döntőjében is sikerült gólt fejelnem, valamint az Európa-ligában is volt egy emlékezetes gólom. A Crvena Zvezda ellen szöglet után kapásból sikerült gólt szereznem, szóval valóban voltak szép góljaim, de a prímet az ollózós találatom viszi.

Mik a terveid a jövőre nézve, meddig láthatjuk Saláta Kornélt a futballpályán?

Egy évem még hátra van Komáromban, meglátjuk a szervezetem és a testem hogyan fog viselkedni, illetve meddig fogja bírni a terhelést. Ameddig bírni fogom a tempót, addig szeretnék játszani.

Tervezel-e esetleg edzői pályára lépni?

Igen, Karhannal már beszéltünk is erről. Amíg Komáromban edzősködik, segíteném a munkáját, mint segédedző. Azonban megemlítettem neki, ezt még át kell gondolnom, mivel a focira szeretnék még koncentrálni.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.