Pályafutása remek időszaka
Kovács Mátyás kiváló formában futballozik az FC Kassa színeiben, a szezonban már hat gólnál és gólpassznál tart. A fiatal magyarországi játékos alapembere lett a szlovák élvonalban szereplő együttesnek. Szerinte a szlovák bajnokság pörgősebb az NB I.-nél, és bár álmai között szerepel a nyugati karrier, most minden erejével a bajnoki hajrára koncentrál.
Eddig hat gólt és gólpasszt jegyeztél a szezonban, és szemlátomást remek formában vagy.
Ezt az időszakot tartom felnőtt pályafutásom eddigi legjobb idényének. Ebben nyilván sokat segít, hogy a csapat teljesítménye is stabilizálódott, mert így egyénileg is sokkal könnyebb kiegyensúlyozottan teljesíteni.
Az edződ egy olyan posztot talált neked, ahol nagyon hatékony tudsz lenni. Pontosan mi ez a szerepkör, és miért érzed benne ilyen jól magad?
Jelenleg egyfajta „jobb oldali hosszúfutó”, szárnyvédő pozícióban játszom, és itt érzem magam a legjobban. Ebből a mélységi pozícióból indulva jól tudom támadni a védők mögötti területeket, és hatékonyan tudom segíteni a támadásokat. Ezek a mélységi beindulások alapjáraton fekszenek a játékstílusomnak, így az edzői elképzelések és az én erősségeim szerencsére jól kiegészítik egymást.
Amikor Kassára igazoltál, mi volt a legnehezebb? Hogyan sikerült a beilleszkedésed és hogy állsz a szlovák nyelvvel?
A beilleszkedés szerencsére nagyon gördülékenyen ment, mindenki segítőkész volt az első perctől kezdve. Mivel szlovákul még nem beszélek, angolul kommunikálok a csapattársakkal és a stábbal, ami a sok légiós miatt amúgy is bevett a klubnál.
Te vagy az egyetlen magyarországi játékos a többségi magyar tulajdonú klub keretében. Érzel emiatt extra nyomást a szurkolók részéről?
Tudom, hogy sokan figyelik a pályafutásomat Magyarországról és a környékről is, de ez egyáltalán nem helyez rám extra nyomást. Sőt, inkább önbizalmat ad. Mindig jó érzés, amikor magyar hangokat hallok a lelátóról, vagy személyesen is találkozom a magyar szurkolókkal. Ez egy plusz motivációt jelent, nem pedig terhet.
A bajnokságban már több rangadón is pályára léphettél, de milyen érzés volt pályára lépni a felvidéki magyarság emblematikus csapata, a DAC ellen?
Nagyon különleges élmény volt. Érdekes és felemelő érzés volt hallani a magyar szurkolói rigmusokat. Különösen megérintett, amikor a mérkőzés előtt elénekelték a Himnuszt – magyar játékosként ez mindenképpen libabőrös pillanat egy külföldi bajnokságban is. Jó érzés, hogy bárhol járunk, sokszor hallunk magyar szót. Ezek azok az élmények, amelyek miatt érdemes futballozni.
Játékosként belülről milyennek látod a szlovák élvonalat, a Niké Ligát a magyar NB. I-hez képest?
Úgy látom, a szlovák liga egy kicsit „pörgősebb” és hajtósabb. Olyan bajnokság, ami inkább a gyors átmenetekre épül, és talán pont ezért is áll nekem jól ez a stílus. Eddig csak pozitív tapasztalataim vannak: jó ritmusú, dinamikus meccseket játszunk.
Sok fiatal magyar tehetség inkább nyugat felé kacsingat az NB I.-ből. Te miért láttál fantáziát Szlovákiában?
Ez számomra egy kiváló kölcsönlehetőség volt. Az elsődleges célom az volt, hogy minél több minőségi játékpercet kapjak, és megmutathassam magam egy erős környezetben. A fejlődésem szempontjából ez volt a legfontosabb döntés. Természetesen a vágyaim és az álmaim között továbbra is szerepel, hogy egyszer eljussak egy top európai bajnokságba, de most a jelenre koncentrálok, és arra, hogy itt, Kassán hozzam ki magamból a maximumot.
Kassa történelmi város, erős magyar gyökerekkel, illetve a város nagy futball múlttal is rendelkezik. Mennyire érezni a városban a szurkolók elvárásait?
Az őszi, nehezebb szereplés után most úgy látom, hogy a szurkolók elkezdtek visszatérni a stadionba. Ez nagyon pozitív dolog. Érezzük a bizalmat és a támogatást a város részéről is, az emberektől is. Jó látni, hogy a közösség ismét a csapat mellé állt.
Miben látod még a fejlődési lehetőséget a saját játékodban?
Bár a támadások segítésében, a gólokban és a gólpasszokban most jól állok, tisztában vagyok vele, hogy a védekezésemen még javítanom kell. Ebben az új pozícióban sokkal több a defenzív feladat, mint egy klasszikus szélsőnél, több párharcot kell vívni és fegyelmezettebben kell visszazárni. Ebben szeretnék még szintet lépni.
Ilyen forma mellett óhatatlanul szóba kerül a válogatott. Volt már esetleg kapcsolatfelvétel a szövetség részéről?
Nem, egyelőre nem, de tudom, hogy a válogatott most nagyon erős és magasan van a léc. Hosszú ideig tartó, kiegyensúlyozottan jó teljesítmény kell ahhoz, hogy valaki oda bekerülhessen, de ez is nagy cél számomra. Remélem, hogy a jövőben eljön az én időm is.
A Kassa nagyon közel került a kupadöntőhöz, közben pedig jön a bajnoki „keleti derbi” az Eperjes ellen. Hogyan tekintesz a következő napokra?
Nagy a készülődés a városban, a szurkolók is nagyon várják a derbit az Eperjes ellen. Remélem, telt ház előtt tudunk győzni, hogy biztosítsuk a hetedik helyünket a bajnokságban. A kupában 2–2-ről várjuk a hazai visszavágót szintén a keleti rivális, Eperjes ellen és hiszek benne, hogy hazai pályán ki tudjuk vívni a továbbjutást.
Egy kupagyőzelem Európa-liga selejtezőt is érhetne. Ez mekkora ösztönzés?
Természetesen hatalmas! Kupadöntőt játszani, kupát nyerni és kvalifikálni magunkat egy európai kupaporondra óriási dolog lenne a klub és a város életében is. Ez a fő célunk a szezon végére, folytatni a jó szériát, gólokkal és gólpasszokkal segíteni a csapatot, és ha már ilyen közel vagyunk, megnyerni a kupát.
