Öt érdekesség a focivébékről

Kezdésként egy egyszerű kérdés: Melyik földrész nem rendezett még egyetlen világbajnokságot sem? (1.) A vébék történetében jártas szurkoló valószínűleg kapásból rávágja a választ, de egy átlagos focibolond már megtorpan, és gondolkodni kezd. A helyes válasz persze úgy hangzik, hogy egyetlen földrészen nem rendeztek eddig labdarúgó-világbajnokságot, mégpedig Óceániában. Függetlenül attól, hogy Ausztrália 2006 óta az Ázsiai Labdarúgó-szövetség tagja, kevesen hittek abban, hogy az elsősorban rögbirajongó kontinensként számon tartott térség valaha is közel kerülhet a tényleges rendezéshez. Nos, elég hihetetlennek tűnik első hallásra, de Ausztrália nélkül is megvalósulhat a korábban elképzelhetetlen. A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) rotációs rendszerének és a sajátos hozzáállásának köszönhetően előfordulhat, hogy 2038-ban ismét Észak-Amerika – vagyis a CONCACAF-térség – ölébe hullik a rendezés joga.

Az Amerikai Egyesült Államok fontos piac a FIFA számára, és nem rettennének vissza attól, hogy tizenkét év múlva megint a foci iránt kevésbé lelkes amerikaiaknak ítéljék oda a vb-t, de nem a kanadaiak és a mexikóiak lennének a társrendezők, hanem Új-Zéland és akár Fidzsi is. Egy dolog persze ötlet szintjén feldobni egy ilyen eléggé őrült gondolatot, és más a tények és a valóság.

Hányszor fordult elő eddig a focivébék történetében, hogy európai és dél-amerikai válogatottakon kívül más földrész csapatai is bejutottak a legjobb négy közé? (2.) Az első labdarúgó-világbajnokságot 1930-ban rendezték meg Uruguayban, azóta mindössze háromszor fordult elő, hogy az európai és a dél-amerikai alakulatok közt zajló csatákba egy kívülálló fél is beleavatkozott. 1930-ban mindössze tizenhárom gárda vett részt a viadalon, közülük hét dél-amerikai, kettő észak-amerikai és csak négy volt európai. Részben ennek volt köszönhető, hogy az Egyesült Államok csoportgyőztesként elődöntőt játszhatott, és ugyan bronzmérkőzést nem rendeztek, de a FIFA 1986-ban visszamenőleg az amerikaiakat hozta ki harmadik helyezettnek a másik vesztes elődöntős jugoszlávok előtt. 2002-ban először adott otthont a vb-nek Ázsia, és a Japánban és Dél-Koreában rendezett tornán, nem elhanyagolható játékvezetői segítséggel az egyik házigazda, Dél-Korea egészen az elődöntőig jutott, ott azonban elengedték a kezét, és végül a negyedik helyen zárt. A 2022-es második ázsiai vb-n, Katarban az észak-amerikai és ázsiai válogatottak után az afrikaiak is maradandót alkottak. Marokkó remek focival jutott be az elődöntőbe, ott azonban megtorpant, és szintén egy negyedik helyet sikerült összehozni.

Hány olyan válogatott van a vb-k történetében, amely többször is vereséget szenvedett a döntőben, miközben egyszer sem diadalmaskodott? (3.) Három ilyen válogatott akad. A svédek (1958) és a horvátok (2018) egyszer kaptak ki a döntőben, a legnagyobb vesztesnek – mert hogyan máshogy fogalmazhatnánk – járó címet pedig a hollandoknak adhatnák oda, mivel 1974-ben a nyugatnémetektől, 1978-ban az argentinoktól, 2010-ben pedig a spanyoloktól is vereséget szenvedtek a torna legfontosabb mérkőzésén.

A másik két nagy vesztes – peches csapatok? –  a csehszlovák és a magyar válogatott: előbbi 1934-ben az olaszoktól, 1962-ben a braziloktól, utóbbi 1938-ban szintén az olaszoktól, 1954-ben a nyugatnémetektől szenvedett vereséget a fináléban.

Hány vb-ről hiányzott eddig a világbajnokságok harmadik legsikeresebb válogatottja, Olaszország? (4.) Brazília (öt arany, két ezüst) és Németország (négy arany, négy ezüst) után Olaszország számít a harmadik legsikeresebb válogatottnak a vb-k történetében négy arannyal és két ezüsttel. Az idei a huszonharmadik vb a sorban, az olaszok tizennyolcra jutottak ki eddig, vagyis ötről maradtak le. Az elsőn nem vettek részt, az 1934-eset megrendezték és megnyerték, majd az 1958-as svédországi tornára nem jutottak ki, mert a selejtező során a négy csoportmeccsből a két idegenbelit elbukták az északírek és a portugálok ellen, ezzel az északírek jutottak ki a vébére, az olaszok másodikok lettek.

1962-től 2014-ig megszakítás nélkül tizennégy tornán szerepeltek sorozatban (ennél hosszabb szériával csak a brazilok és a német rendelkeznek), azóta egymást követő három világbajnokságra sem jutottak ki. Majd 2030-ban?

Hány magyar, illetve csehszlovák játékos szerzett gólkirályi címet a világbajnokságokon? (5.) Két magyar és egy csehszlovák játékos lett gólkirály: Oldřich Nejedlý az 1934-es olaszországi tornán öt gólt szerzett négy mérkőzésen, Kocsis Sándor tizenegy gólt szerzett öt találkozón az 1954-es svájci viadalon, Albert Flórián pedig az 1962-es chilei vb-n négy gólt szerzett három összecsapáson, és hatodmagával lett gólkirály.