Nemzetek Ligája, vagy nem is annyira?
Ha a magyar határvédelem nem is szorul külső, idegenlégiós segítségre, úgy tűnik, hogy a magyar labdarúgó válogatott védelme csak így képzelhető el a jövőben. Persze, ez csak honosítással valósítható meg, máshogy nem. Mivel sürget az EB selejtezők mérkőzéseinek időpontja, gyorsított eljárásban szükséges a folyamatot elvégezni, amihez viszont az érintetteknek magyar felmenőket kell találni.
A németországi Willi Orbánnal nincs gond, ő már bemutatkozott a válogatottban a „Nemzetek Ligája” két észtek elleni mérkőzésén, sőt gólt is fejelt a hazain. Középhátvédként biztos pontja lehet hosszú távon a magyar nemzeti tizenegynek. A felmenőkkel sincs gond, édesapja magyar, meg aztán ilyen névvel be se kellett mennie az idegenrendészetre… Csak az a fránya nyelv meg Kölcsey Himnuszának közös éneklése a mérkőzések előtt okoz egyelőre problémát. De idővel bele lehet jönni, Lipcsében segíthet neki Gulácsi is a nyelvtanulásban.
A brazil Viniciusnak, a másik magyar válogatott kerettagnak viszont már nem volt ilyen egyszerű dolga, de már ő is bemutatkozott a magyar válogatottban. A könnyített honosítása során segíthette magyar vonatkozású felmenőit igazolandó, hogy nagyapja egykoron láthatta Albert Flórit focizni a csodás riói Maracana stadion gyepszőnyegén, és ez egész életre szóló, maradandó emléket jelentett számára. Ezt a honosító bizottság is elismerte.
Viszont már ott kopogtat a magyar válogatott öltözőjének ajtaján a francia Negó is, a MOL Vidi meghatározó középpályása, aki bevethető a védelem mindkét oldalán is. Sok remek meccset döntöttek el góljai, gólpasszai. Vele mi a helyzet? Hasonló lehet, mint Vinicius nagypapájáé. Ugyanis Negó nagypapija ott volt 1971-ben Párizsban azon az emlékezetes francia-magyar válogatott labdarúgó mérkőzésen, amikor Zámbó Sanyi a baloldalon több alkalommal is úgy hintába ültette Djorkaeffet, a franciák jobb bekkjét, aki aztán otthon sírva akarta lebeszélni a későbbi világbajnok kisfiát a fociról, focicsukáit pedig bevonuláskor azonnal felakasztotta a franciák öltözőjének első szögére.
De mi legyen Stopirával, a” magyar védelem” jobboldalára aspiráló zöldfoki illetékességű Vidi focista könnyített honosításával? Itt valószínűleg valamilyen régebbi magyar – zöldfoki gyöngyhalász szerelmi románcra kell hivatkozni, ez vezethet eredményre.
Tehát az EB selejtezőkre már a Stopira, Willi Orbán, Vinicius, Negó összetételű védelem állhatja a sarat az ellenfél támadásaival szemben. Nincs ezzel azért olyan nagy gond, gondoljunk csak a svájci nemzeti tizenegy albánjaira, vagy a világbajnok francia válogatott sokszínűségére!
A magyar válogatottat illetően a helyzet sokat javulhat a dunaszerdahelyi DAC 1904 futballklub Mol Labdarúgó Akadémiájának átadásával, amely megoldhatja az anyaországi utánpótlás gondjait is: tálcán kínálhatja a jövőben a magyar válogatottba a jobbnál jobb felvidéki fiatal magyar focistákat, akiknél nem lesz szükség a könnyített honosítási eljárásnál gyöngyhalász felmenőket keresni.
Például Szikora Gyuri, a Fehér Gyöngyszem annak idején többre vihette volna Bene Feri mellett, mint Adamec társaként. Meg azért Priskin Tomi is odatette magát rendesen azon az emlékezetes magyar-norvégen... Jöjjenek most a fiatalok!
Bár az a finn Pukki gyerek nem egy rossz focista, veszélyes lehet vasárnap is a budapesti Magyarország - Finnország meccsen. Neve alapján beférhetne akár hozzánk is ott elöl, csatárposzton. A legutóbb meg is mosolyogta a kis Dani unokám, akivel együtt néztük a helsinki mérkőzést, mert félrehallotta az ország nevét Fingországnak, és nagyokat kacagott, amikor pont Pukki lőtt gólt nekünk.
Én nem annyira…
