Nem csak foci-vb, mégis Amerika?

Honnan tudhatnánk, hogy az amerikaiak mit gondolnak erről a nagy nemzetközi sporteseményről, amit elvittek hozzájuk, nekik, letették eléjük, hogy harminckét év után ismét megcsodálhassák a világ legcsodálatosabb játékát, íme, tessék, egyétek és vegyétek, mindez a tiétek is? A világ egyik legnagyobb nemzetközi sporteseménye, a világ legnépszerűbb sportja, mondhatnánk, mondhatják nekik személyesen is, ők pedig tágra nyílt szemekkel bámulhatnának ránk, kissé bárgyún, értetlenül, hogy ők nem értenek semmit. Nem értik a nagy, pontosabban a legnagyobb nemzetközi sporteseményt sem, sem ebben a formában, az egymást követő szavakat, sem külön-külön a szavakat.

Vagyis az utóbbit még csak-csak, de az előbbit... És persze szélesen mosolyognak, mert biztosan akad valaki, aki elmagyarázza nekik az egyes szavak jelentését, és olyan valaki is akad, aki elmagyarázza nekik a legnagyobb nemzetközi sportesemény jelentését is.

Mert ők úgy tudják, hogy a világ legnépszerűbb sporteseménye a Super Bowl, meg ott van a World Series, az NBA Finals, a Stanley Cup, esetleg az Indy 500 és a Daytona 500, na, azokról minden amerikai hallott már, látta akár személyesen is, kinn vagy benn a pályán, stadionban, csarnokban, mert ez is bonyolult manapság, de a tévében mindenki nézte már egyik vagy másik közvetítést. És máris sorolhatná az emlékezetes döntőket, versenyeket, a nagy neveket, akik legendává váltak, akiket beemeltek az amerikai köztudatba.

Mit mondhat egy amerikainak – legyen az akár lelkes vagy nagy sportrajongó – Pelé, Maradona, Puskás, Di Stéfano, Zidane, Platini, Matthäus, Beckenbauer, Cruyff, van Basten, Gullit, Beckham, a két Ronaldo, Messi, Rivaldo, Kopa, Eusébio, Ronaldinho, Maldini vagy bárki más neve? Csak néhány név a legnagyobbak közül, mert mi rájuk emlékszünk.

Persze rögtön hozzá lehetne tenni, hogy egy kínainak vagy egy indiainak szintén nem mondanak semmit ezek a nevek. Mi – beleértve az amerikaiakat is – sem ismerjük a krikett nagyjait, hogy a kínaiak kikre gondolnak a sport kapcsán elsőként, azt nem tudnám megmondani. Talán senkire. Csakhogy a foci ténylegesen a világ legnépszerűbb sportága, a krikett viszont nem az, népszerű, de nem a legnépszerűbb. A foci amerikai változata például fasorban sincs a mi focinkhoz képest, a Super Bowl ugyan az Amerikai Egyesült Államok legnézettebb műsora már évtizedek óta, és próbálják eladni a világnak, lényegében sikeresen, de a sportág ettől még nem lett és nem is lesz a világ egyik legnépszerűbb sportága. A világ legnézettebb sporteseményei a nyári és a téli olimpiai játékok, valamint a labdarúgó-világbajnokság. Ezt talán még az amerikai sportrajongó is megérti és felfogja. Talán azt is megérti, hogy a világ nem csak New York és Los Angeles között terül el, hogy a World Series vagy a Super Bowl győztese nem lesz világbajnok, abban viszont továbbra is kételkedem, hogy a világ legnépszerűbb sportjára vevő lenne/vevő lesz az amerikai sportrajongó.

Miért venné meg a focit, ha neki megvan a saját focija? Neki az amerikaifoci a „football”, amit most elvittek a nagy országába bemutatni és eladni, az nem „football”, hanem „soccer”. A foci, a világ focija azért vált kicsivel népszerűbbé Amerikában, mert egyre több latino él az Egyesült Állanokban – a hivatalos adatok szerint már a népesség húsz százalékát alkotják.

Többen vannak, mint a feketék, lassan kétszer annyian lesznek, és mivel alapvetően focibolond országokból származnak, talán érthető, miért a foci a kedvenc sportjuk. Szóval az amerikaiak a vb mellett párhuzamosan figyelhették, hogyan nyer 1970 és 1973 után harmadszor NBA bajnoki címet a New York Knicks, és hogyan zsebeli be húsz év után a második Stanley-kupa-győzelmét a Carolina Hurricanes az NHL-ben. Két keleti gárda, franchise, ahogy ők fogalmaznak, New York és Raleigh, miközben San Antonio és Las Vegas ezúttal a vesztes fél szerepét játszották el. Közben az MLB-ben is zajlik az élet, a New York Yankees, az Atlanta Braves és a kétszeres címvédő Los Angeles Dodgers valószínűleg még mindig több figyelmet kap a sportrajongók részéről, mint az, hogy a fociválogatottjuk 4-1-re felülmúlta Paraguayt. A vb-n közben megdőlnek a rekordok nézőszámban, bevételben, profitban és egyéb szép számokban, a focit igyekeznek sportból amerikai stílusban show-vá átalakítani, és lehet, hogy sikerülni fog.