Nagyhatalmak és zsenik döntője lesz vasárnap
Dél-amerikai vagy európai győztese lesz a vasárnapi világbajnoki döntőnek... ismét. Afrika ugyan túllépett a saját árnyékán, az elődöntőbe beverekedte már magát, de a nagy akadályt nem sikerült megugrani, a döntő még várat magára. Marokkó a bronzmérkőzésen játszhat, Franciaország pedig megvédheti a címét.
Ki mire számított? A franciák nekiesnek a marokkóiaknak, vagy épp fordítva, esetleg mindenki biztos távolságból szemléli az ellenfél pozícióit? Ami eddig nem sikerült öt válogatottnak sem a világbajnokságon, azt a franciák alig öt perc alatt megcsinálták: gólt lőttek a marokkóiaknak. Kanada ellen ugyan kapott egy gólt Regragui csapata, csakhogy öngólt. Théo Hernandez találata után akár azt is gondolhattuk volna, hogy a címvédő gyorsan bedarálja az afrikaiakat, de nem ez történt. Ha eddig kételkedtünk benne, Marokkó bebizonyította, támadni is tud, nem csak védekezni, illetve ellentámadásokat vezetni. Az megint más kérdés, hogy Ziyechék egyetlen támadásukat sem tudták rendesen befejezni, hiányzott egy igazi csatár. En-Nesyrit nehéz lenne befejezőembernek nevezni ez után a meccs után, a pályán töltött hatvanhat perc során mindössze háromszor ért a labdához.
Ettől függetlenül a marokkói válogatott egyenlíthetett volna többször is, és a franciák második góljáig, a 79. percig volt esélyük, Randal Kolo Muaninak viszont negyvennégy másodpercnyi játékidő elegendő volt a gólszerzéshez. Franciaország a legutóbbi hét világbajnokságon négy alkalommal is bejutott a döntőbe (1998, 2006, 2018, 2022), és egyben az ötödik válogatott, amely címvédőként is eljutott a fináléig.
Eddig csak az olaszoknak (1934, 1938) és a braziloknak (1958, 1962) sikerült sorozatban kétszer is vb-t nyerni, az argentinok (1986, 1990) és a brazilok másodszor (1994, 1998) viszont elbukták a második döntőt. Érdekes statisztikai adat az is, hogy ha a franciák vezetnek az első félidő után, nem veszítenek világbajnoki mérkőzésen. A marokkóiak elleni volt a huszonhetedik összecsapás (26 győzelem, 1 döntetlen). A Transfermarkt szerint a december 18-i döntőben a vb harmadik (francia: 1,03 milliárd euró) és hetedik legtöbbet érő (argentin: 645 millió euró) válogatottja találkozik majd.
A francia-marokkói elődöntő jó meccs volt, világbajnoki elődöntőhöz méltó. Lehet úgy fogalmazni, hogy az argentinoknak szinte kikövezték a döntőig vezető utat, Messi körül forog a világ, a többiek pedig ügyesen asszisztálnak a játékához. Mintha nem is Argentína, hanem a csapatkapitánya jutott volna be a vb-döntőbe. Két dél-amerikai és két európai gárdát vártam a legjobb négy közé, kettő közülük eljutott a célig.
Brazília és Portugália a negyeddöntőben búcsúzott, Argentína és Franciaország azonban a torna utolsó mérkőzését játsszák. Deschamps keretében a hiányzók ellenére szinte minden poszton olyan játékosokat találunk, akiket szívesen látna minden épeszű szövetségi kapitány a saját alakulatában. Verhető ez a francia csapat?
Igen, és nem csak a „cserecsapat”. Verhető Scaloni válogatottja? Úgyszintén. A franciák remeklésén nem lepődtem meg, a döntőbe jutásukon sem. Kit emelnék ki közülük? Egyértelműen Antoine Griezmannt. Elsőnek őt választanám a saját válogatottamba, pedig sosem tartoztam a rajongói táborába. Lesz itt címvédés, vagy Messi eléri azt, amit Maradona, világbajnoki címig vezeti Argentínát?
