Nagy pénz, nagy foci, nagy korrupció
A modern világban kezd megszokottá válni, hogy a labdarúgást a pénz irányítja, és a valódi értékek mint az érzelmek és a labdarúgás öröme kezd háttérbe szorulni. Manapság azoknak van döntő szavuk, akiknek a zsebében több pénz lapul. A problémára tökéletesen rámutat Daniel Gordon nemrégiben megjelentetett FIFA Undercover című Netflix sorozata.
Mikor belemerültem a témába rögtön két név ugrott be a korrupciós ügyekkel kapcsolatban. Két személy, akiket hajdanán lényegében a labdarúgás irányítóiként tartottunk számon. Sepp Blatter és Michel Platini. Blatter 1998 és 2015 között volt a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke, míg Platini 2007 és 2015 között az Európai Labdarúgó-szövetséget (UEFA) irányította. Véletlen egybeesés lenne, hogy mindketten ugyanazon évben távoztak posztjukról? Aligha.
Lemondásuk mögött korrupciós ügyek álltak, sem a korábbi kiváló francia labdarúgót, sem a jó öreg Blattert nem kellett félteni az ilyesfajta ügyekben.
Számomra egészen abszurd, hogy 17 évig kitartottak a svájci sportdiplomata mellett és többször újraválasztották, hisz szinte nyílt titok volt, hogy a háttérben közel sem tisztességesnek mondható üzletek folynak. Vegyük csak a 2010-es világbajnokság rendezésének jogát, melyet 2004-ben Dél-Afrikának ítéltek oda. Számos jobb infrastruktúrával és körülményekkel rendelkező ország pályázott a rendezésre, sokak meglepetésére mégis az afrikai ország lett a befutó. A sztori már ekkor bűzlött, Blatterék azonban minden vádat tagadtak.
Végül a lemondását követő évben ismerte be a szövetség, hogy 10 millió dolláros vesztegetés történt.
Blatter a 2010-es évben volt a legaktívabb - már ami a korrupciót illeti - mielőtt az olvasó másra gondolna. Ebben az évben döntöttek ugyanis a 2018-as és a 2022-es világbajnokság rendezési jogáról. A szituáció rendkívül hasonló volt mint a 2010-es vb esetében. Két olyan országnak ítélték oda a rendezés jogát, ahol korántsem voltak ideálisak a feltételek. Katar esetében ez hatványozottan igaz volt. Milyen lehetőségeket látnak egy olyan országban, ahol nyáron a hőmérséklet elérheti a 40 Celsius-fokot, emellett egyetlen FIFA szabályainak megfelelő stadionnal sem rendelkeznek, az emberi jogokat pedig nem tisztelik. Blatter mégis meglátta az ebben rejlő lehetőségeket – pontosabban pénzügyi lehetőségeket – így az arab ország adhatott otthont a 2022-es világbajnokságnak. A sztorit azóta már ismerjük.
A svájci szakember megítélése már ekkoriban sem volt a legjobb, ezt követően pedig valósággal a fejét követelték. Blatter tagadta az ellene felhozott vádakat, állítása szerint ő is azt szerette volna, hogy az Egyesült Államokban rendezzék a világeseményt. És itt kerül képbe a másik jómadár, Michel Platini. Az UEFA akkori elnöke szerint az egész mögött Nicolas Sarkozy akkori francia államfő állt, az ő érdeke volt, hogy Katar rendezze a vb-t.
Mily meglepő, miután megszületett a döntés a rendezés jogáról, a katariak bevonultak a francia labdarúgásba. A Paris Saint-Germaint katari befektetők vásárolták meg, a katari sportcsatorna pedig megvásárolta a francia bajnokság közvetítési jogait.
A két nagyhatalmú futballvezetőt végül 2015-ben váltották le, és egyúttal eljárást is indítottak ellenük. Mint kiderült Blatter és Platini közösen segítették egymást, hogy minél tovább a labdarúgás nagyvezetői maradjanak, a svájci segítette, hogy Platini kerüljön az európai futballszövetség élére, a francia pedig hol kedves szavakkal, hol pedig anyagi juttatásokkal érte el, hogy Blattert újraválasszák. Láthatólag jól kijött a két úriember, számos dologban egyetértettek és az érdekeik is közösek voltak.
Annak ellenére, hogy az amerikai kormány vesztegetés, csalás és pénzmosás vádjával indított eljárást a két szakember ellen, végül megúszták az ügyet.
A hírek szerint a márciusban 88-ik életévét betöltő Blatter békésen éldegél a svájci Alpokban abból a vagyonból, amelyet a vesztege.., csalá.. , akarom mondani becsületes munkával összekuporgatott az évek során. Napjainkban úgy tűnik, a korrupció kiveszőben van a labdarúgásból – néhány kétes üzlet azért még köttetik – a futball vezetőinek a továbbiakban elsősorban arra kell törekedniük, hogy a pénz ne vegye át a labdarúgás feletti uralmat.
