Mozgalmas év előtt a magyar válogatott

Mozgalmas év van a magyar válogatott mögött, a márciusi és júniusi barátságos mérkőzések után a valódi erőfelmérőt az Európa-bajnokság jelentette, ahol sajnos nem sikerült továbbjutni a csoportkörből. A meccsdömping azonban az őszi hónapokban is folytatódott, a magyar csapat hat mérkőzést abszolvált a Nemzetek Ligájában, ahol felemásra sikerültek az eredmények, így márciusban majd selejtezőt kell játszanunk az A-divízióban való bennmaradásért. Az ellenfél Törökország lesz, amely Wales mögött a második helyen végzett a B-divízió 4. csoportjában. Bátran ki merem jelenteni, hogy a lehetséges ellenfelek közül (Ausztria, Ukrajna, Görögország és Törökország) a legerősebb csapatot kapták Szoboszlaiék, a törökök kiválóan szerepeltek a németországi Eb-n, a csoportkörben ugyanannyi pontot szereztek, mint a portugálok, a nyolcaddöntőben Ausztriát ejtették ki, a negyeddöntőben egy szoros mérkőzésen maradtak alul a hollandokkal szemben.

A játékerőt figyelembe véve nincs nagy különbség a két csapat között, a törökök azonban most valamivel jobb formában vannak. Kisebb előnyt jelenthet számunkra, hogy a törökök kezdik otthon a párharcot, majd a visszavágóra kerül sor a Puskás Arénában, ahol 60 ezer szurkoló buzdítása mellett harcolhatják ki fiaink a bennmaradást az elit divízióban.

Ezt követően hosszabb pihenő vár a magyar csapatra, legközelebb ugyanis szeptember 6-án lépnek pályára, ekkor kezdődnek ugyanis a világbajnoki selejtezők. Amint azt jól tudjuk, nemzeti tizenegyünk az írekkel, az örményekkel, valamint a dán–portugál párharc győztesével került egy csoportba. Az első helyezett automatikusan kijut a 2026-os, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös rendezésű vb-re, míg a második helyezett selejtezőt játszik. 

Reálisan nézve az íreket és az örményeket vernünk kell, a dánok és a portugálok azonban már teljesen más szintet képviselnek.

Akármilyen összeszokott és jól működő csapat a dán, szívesebben választanám őket ellenfélként, mint a portugálokat, mégpedig Cristiano Ronaldóék játékereje miatt. Persze ezzel nem azt mondom, hogy a portugálok ellen eleve feltett kezekkel kellene kimennünk a pályára, az évek alatt ugyanis a magyar csapat bebizonyította, hogy a legerősebb válogatottakkal is felveszi a versenyt. 

Ami a menetrendet illeti, egyelőre négy mérkőzés helyszíne és időpontja ismert, Rossiék első mérkőzésükön Írországba látogatnak, majd októberben hazai pályán fogadják az örményeket. November 13-án Jerevánban lépnek pályára az örmények ellen, majd az év utolsó mérkőzésén a Puskásban csapnak össze az írekkel. Ez természetesen még nem a végleges menetrend, ehhez jönnek hozzá még a portugálok vagy a dánok elleni találkozók. 

Ősszel ismét egy rendkívül fontos sorozat kezdődik, az elmúlt évtizedeket figyelembe véve ugyanis talán most van a legnagyobb esélye a magyar csapatnak, hogy ismét kijusson egy világeseményre.

Legutóbb, amikor világbajnokságon járt a magyar válogatott, még a világon sem voltam, hiszen a mexikói vb-re 39 évvel ezelőtt került sor. Milyen szép történet lenne, ha sikerülne kiharcolnunk a továbbjutást, és éppen egy részben mexikói rendezésű világbajnokságon térhetnénk vissza. Hiszek a csapatban, és hiszek Marco Rossiban is, hogy képesek lesznek megvalósítani a magyar szurkolók évtizedek óta dédelgetett nagy álmát.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/1. számában.