2024. október 10., 11:17

Milyen lenne a vb a világranglista alapján?

Hollandiával és Bosznia-Hercegovinával játszik Magyarország a Nemzetek Ligájában, miközben Ázsiában és Dél-Amerikában világbajnoki selejtezőket rendeznek. Persze az NL-ből is vezet út a 2026-os labdarúgó-vb-re, csak kicsit nyakatekerten. De mi történne akkor, ha a FIFA-világranglista alapján állítanák össze a torna mezőnyét?

foci vb 2026
Fotó: fifa.com

Magyarország és a világbajnokság? 1986 óta várjuk a csodát, hogy ismét ott leszünk a foci-vb-n, és ha most összejön, negyven év után megint Mexikóban szerepelhetnénk a legfontosabb és legrangosabb labdarúgó-eseményen. Igen, hozzátehetjük, hogy az Egyesült Államokkal és Kanadával közösen ad otthont a viadalnak Mexikó, és ha kijutnánk, elképzelhető, hogy a közép-amerikai országban nem játszanánk egy mérkőzést sem.

A központi helyszín az USA lesz, a kanadaiak két, a mexikóiak három, az amerikaiak tizenegy stadionnal járulnak hozzá a rendezéshez. A világbajnoki selejtezők európai szakasza 2025-ben zajlik – a pótselejtezők 2026. márciusban –, méghozzá elég különös lebonyolítási rendszerben, amelynek a lényege, hogy míg egyes válogatottak tíz, addig más alakulatok csak hat meccset játszanak.

Ez azt jelenti, hogy tizenkét csoportban küzdenek majd a vb-részvételért, az ötösök értelemszerűen tíz, a négyesek hat fordulóban, vagyis utóbbiak csak ősszel kezdenék meg a selejtezőt. A csoportgyőztesek kijutnak a világbajnokságra, a második helyezettek és négy gárda a Nemzetek Ligájában elért eredménye alapján pótselejtezőt játszik, innen további négy csapat juthat ki a tornára.

Tehát az eddigi tizenhárom helyett tizenhat európai válogatott léphet pályára a vb-n, ami a létszámnövelésnek köszönhető – harminckettőről negyvennyolcra emelték a válogatottak számát. Jelen állás szerint ott található a legjobb európai tizenhatosban Magyarország? Mert a kérdés mindig ugyanaz. Beleférünk vagy sem? Ha a Nemzetek Ligájából indulunk ki, akkor igen, ott vagyunk a földrész tizenhat legjobb válogatottja közt, hiszen az A ligában szerepelünk. Viszont az angolok, csehek, törökök, osztrákok és ukránok  nincsenek ott a legerősebbek közt, mivel a B ligában focizgatnak, a svédek meg a románok a C-ben, és máris érthető, hogy ki mennyire veszi komolyan a sorozatot. Aztán azon is elmerenghetünk, hogy mennyire igazságos a világbajnoki selejtezősorozat, mert az állítás úgy hangzik, hogy Európa jóval erősebb Afrikánál és Ázsiánál is, csak Dél-Amerika képes felvenni a versenyt velünk. És elég érdekes, hogy a tíz dél-amerikai válogatottból hat biztosan ott lesz a 2026-os vb-n, sőt, az is előfordulhat, hogy a hetedik az interkontinentális pótselejtezőn harcolja ki a részvételi jogot.

Igazságosabb lenne a FIFA-világranglista alapján összeállítani a mezőnyt? Azok a csapatok, amelyek az első negyvennyolcban szerepelnének a 2025-ös év végén, egyszerűen megszereznék a részvételi jogot a 2026-os világbajnokságon, és a selejtezőket teljesen nélkülöznék. Elképzelhetetlen?

Valószínűleg erre a formátumra senki nem szavazna, de egy olyanra, amely hasonlít a röplabdában alkalmazott „selejtezőre”, talán igen. A férfi és a női vb-n a rendezők és a címvédők mellett a kontinentális bajnokok, érmesek, esetleg negyedik helyezettek, valamint a világranglista alapján a legjobb tizenöt válogatott vehet részt, függetlenül attól, melyik földrészt képviseli egy-egy csapat. A szlovák női válogatott ennek köszönheti, hogy története során először ott lehet a jövő évi thaiföldi világbajnokságon, mivel a világranglistán a huszonnyolcadik helyet foglalja el, ezzel tizenharmadikként a tizenötből kijutott a tornára. Két olyan gárda szerepelhet a viadalon, amely nincs az első harminckettőben, a harmincharmadik Vietnám, valamint a harminchatodik Egyiptom. Ez a két ország Ázsia és Afrika kontinentális bajnokságán szerzett érmet, vagyis a világranglistáról a harmincadik hely ért vb-részvételi jogot.

A magyar labdarúgó-válogatott a legutóbbi, szeptember 19-i frissítés alapján a harminckettedik helyen szerepel a FIFA-világranglistán, vagyis bőven benne található a legjobb negyvennyolcban.

Dél-Amerikából Argentína (1.), Brazília (5.), Kolumbia (9.), Uruguay (11.), Ecuador (27.), Venezuela (40.) és Peru (43.) jutna ki a 2026-os tornára, tehát hét alakulat. Észak-Amerikából Mexikó (17.), az Egyesült Államok (18.), Panama (37.) és Kanada (38.), azaz hat helyett négyen vehetnének részt. Afrikát Marokkó (14.), Szenegál (21.), Egyiptom (31.), Elefántcsontpart (33.), Tunézia (36 ), Nigéria (39.) és Algéria (41.) képviselné, kilenc helyett hét alakulat. Ázsiából Japán (16.), Irán (19.), Dél-Korea (23.), Ausztrália (25.) és Katar (44.) szerepelhetne, az eredeti nyolcból öt, Óceániából senki, pedig a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) biztosít legalább egy helyet a térségnek.

Európából Franciaország (2.), Spanyolország (3.), Anglia (4.), Belgium (6.), Hollandia (7.), Portugália (8.), Olaszország (10.), Horvátország (12.), Németország (13.), Svájc (15.), Dánia (20.), Ausztria (22.), Ukrajna (24.), Törökország (26.), Svédország (28.), Wales (29.), Lengyelország (30.), Magyarország (32.), Oroszország (34.), Szerbia (35.), Szlovákia (42.), Románia (45.), Csehország (46.), Norvégia (47.) és Görögország (48.), magyarán huszonöt válogatott szerepelhetne a 2026-os világbajnokságon, és ha az oroszokat kizárnák, akkor Chile (49.) léphetne a helyére. Európa 25, a világ többi része 23, Magyarország pedig a tizennyolcadik az európai válogatottak közt a jelenlegi FIFA-világranglista alapján. Mit gondolhatunk ezután? A FIFA nem a legjobbakat szeretné látni a világbajnokságon, vagy komolytalan ez a világranglista?

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.