Mi lett volna, ha...
Még mindig nem tartunk fél távnál a foci világbajnokságon, de már most annyi mérkőzésen vagyunk túl, mint máskor a teljes csoportkör után. A torna 104 mérkőzéséből a június 25-i játéknapot követően még 63 mérkőzés van hátra.
A világbajnokság félidejéhez közeledve általában két dolog foglalkoztat. Az egyik, hogy sajnos hamarosan véget ér a foci VB és újabb négy évet kell várni a következőre. Ez az érzés mindig akkor tör elő, amikor a csoportmérkőzések utolsó fordulójában egy időben játsszák le a meccseket, így nem tudom megnézni az összeset, bár bevallom, az éjszakai meccseket nem követtem eddig élőben. De ez a lebonyolítás igazságos, elkerülendők a számolgatások, a furcsa eredmények, a tét nélküli lazsálások, mint amilyenek a legutolsó Európa Bajnokságon születtek a magyarok kárára.
Akkor a továbbjutási esélyeink elszálltak, miután Anglia döntetlent játszott Szlovéniával, majd Georgia óriási meglepetésre legyőzte Portugáliát, így hiába vertük meg a skótokat az utolsó meccsen, nem kerültünk a négy legjobb csoportharmadik közé, ami továbbjutást jelentett volna. A mostani világbajnokságon eddig nem születtek megbotránkoztató eredmények, és az egyenes kieséses szakaszban már nem is fognak. Sokak szerint ekkor kezdődik el az igazi VB.
A másik, ami ilyentájt izgat, hogy Magyarország amennyiben kijutott volna a világbajnokságra, miként szerepelt volna a csoportjában. Azt nem tudhatjuk, melyik csoportba kerültünk volna, mivel a selejtezőkön minket elbuktató írek se jutottak ki a VB-re, és különben is a rangsor alapján nekünk egész más pótselejtezős ellenfelek jutottak volna, mint a pótselejtezőket elbukó íreknek. Ebből tehát nem lehet kiindulni.
Csak azt lehet megvizsgálni, hogy most folyó VB 12 csoportjában hogyan szerepeltek az egyes csapatok, fiktív módon melyikben lett volna esélyünk a továbbjutásra. Gyakran elhangzó vélemény a vb egyes mérkőzéseit látva: „most fáj igazán, hogy Magyarország nincs ott a világbajnokságon”. Egyértelműen kijelenthető, hogy a már elszállt csapatokkal szemben, talán Törökországot kivéve lett volna esélyünk. Az A csoportból Csehország lógott ki, a továbbjutó Dél-Afrika ellen lett volna esélyünk. A B csoportban Katar volt a leggyengébb láncszem, a bosnyákok helyett lehettünk volna akár mi is a legjobb 32-ben, de a házigazda Kanada ellen is lehetett volna keresnivalónk. A C csoportban Brazília és Marokkó is kiemelkedett az eddigiek során, de Haiti és Skócia verhetőnek tűnt. A skótokat az EB-on is legyőztük. A D csoportban talán csak Paraguay tűnt legyőhetőnek, az ausztrálok ellen egy döntetlenre jók lettünk volna. Az E csoportban Németország és Elefántcsontpart ellen biztos vereség, Ecuador viszont legyőzhető. Az F csoportot ilyen szempontból felejtsük el, a G csoportból csak ÚJ-Zéland lógott ki, a H csoportból meglepetésre inkább Szaúd-Arábia, mint a Zöld-foki-szigetek, a spanyolokkal nem tudtak volna mit kezdeni Szoboszlaiék. Az I csoport talán a legkomolyabb, két, a végső győzelemre is esélyes válogatott - Franciaország és Norvégia is jelenleg verhetetlennek tűnik számunkra, de talán Szenegál is megoldatlan feladat lenne. A J csoportban szép, de reménytelen lett volna Messiék ellen játszani, viszont Ausztria, Jordánia és Algéria ellen 50-50 százalék lehetett volna az esélyünk. A K csopiban Kongó és Üzbegisztán is legyőzhető, az L csoportból a továbbjutásnak nem lett volna realitása, Anglia, Horvátország és Ghána egyelőre még túl erős ellenfélnek számítana.
Annak ellenére, hogy a 48 résztvevővel erősen felhígult a világbajnokság mezőnye, mégsem jelenthető ki, hogy gyerekjáték lenne a továbbjutás egy-egy csoportból. De ha összevetjük például a 78-as argentin 16 csapatos világbajnoksággal, amikor Argentína mellett az olaszokkal és a franciákkal voltunk egy csoportban, most mégsem lett volna teljesen lehetetlen a 32 közé jutás. 1978-ban 16 csapat, most 12 csoport a világbajnokságon!
Persze mindez csupán játszadozás, mert nem vagyunk ott, sajnos. Mint ahogy negyven év óta csak így, fejben tudunk játszani... és nem a pályán. No, majd legközelebb! Csányi Sándor, az MLSZ elnöke megígérte, hogy legközelebb ott leszünk. Higgyjünk neki!