Mi lesz a labdarúgó-világbajnokságok jövője?
Labdarúgó-világbajnokságot rendezni télen? Igen. Világbajnoki döntő aranyvasárnap? Miért ne? Elvinni a vb-t a sivatagi forróságba? Ha valaki megfizeti. Nem egy vagy két rendező, hanem rögtön három? Naná! Harminckettőről negyvennyolcra emelni a résztvevők számát? Az üzlet az üzlet. Hatvannégy meccs helyett nyolcvan? Ez csak természetes ennyi csapatnál.
Akinek mindez tömény cinizmus, igaza van, de a valóság mégis az, hogy a jövőben karácsony előtt rendezik a labdarúgó-világbajnokságot, a döntő napja aranyvasárnapra esik, és a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) jó pénzért elvitte a sivatagba a tornát. Igen, van az a pénz, még akkor is, ha ez kimerítette a korrupció fogalmát, de a szavazás évekkel ezelőtt lezajlott. Volt persze botrány, amely idővel természetesen elmúlt, ki emlékszik rá, a rendező neve továbbra is Katar, a stadionok pedig épülnek. Igaz, sokat írnak a stadionépítések kapcsán is Katarról, 1200 halott építőmunkás, majd ennek cáfolata, legalábbis a hihetetlennek tűnő áldozatok számát korrigálják, mondván, csak a tizede igaz, vagy még annyi sem. Tény, a katari rendezést túl sok sötét folt árnyékolja be.
Kezdhetjük a 2010-es odaítéléssel, amelyről kiderült azóta, hogy cseppet sem volt tiszta. Folytathatjuk a huzavonával, hogy végül is mikor lehetne megrendezni egyáltalán a tornát. Nyáron elviselhetetlen a hőség Katarban, 45 Celsius-fokos hőmérsékletben nehezen fogják a világ legjobb fociját játszani a válogatottak, a szurkolókra pedig szintén kell gondolni.
A 2022-es világbajnokság hivatalos időpontja november 21. és december 18. Vagyis harminckét nap helyett csak 28 napig tart majd a vb, hétfői napon veszi kezdetét, és aranyvasárnap játsszák a döntőt, december 18. pedig Katarban nemezti ünnep, 1878-ban ezen a napon jött létre a katariak nemzeti egysége.
Mit érdemes tudni Katarról? Az ország 1971 óta független, a területe nagyjából 11 ezer négyzetkilométer, Magyarországnál nyolcszor, kilencszer kisebb, míg a népessége 2,5 milliós. Valójában csak az ország 12%-a katari állampolgár, 88 százalék külföldi. A népesség 25%-a indiai, 17%-a nepáli, 12%-a bangladesi, 10%-a pedig filippínó. A stadionok építésénél a munkások többsége ezen ázsiai népek közül verbuválódott, akiket a híradások szerint nem a legjobb körülmények közt tartanak. A népesség kétharmada ezzel együtt muszlim.
Katart sivatag borítja, még sosem jutottak ki vb-re, az Ázsia-kupán kétszer végeztek az ötödik helyen, jelenleg a januárban rendezendő 2019-es Ázsia-kupára készülnek a spanyol Félix Sánchez Basszal, aki 2006 óta dolgozik Katarban, és az utóbbi években különböző korosztályos válogatottakat irányított, a felnőtteket pedig 2017 óta vezeti. A játékosok szinte kivétel nélkül a katari bajnokságban pallérozódnak, és valószínűleg még Gianni Infantino sem tudna megnevezni egyetlen katari focistát sem.
A téli időpont miatt a vb ütközni fog más sportágak eseményeivel, de ami a legfontosabb, mit kezdenek az európai szövetségek és az UEFA a saját sorozataikkal. Lényeges különbség, hogy míg az idény végén rendezett vb-kre fáradtan érkeznek a játékosok, addig a katari tornára a szezon kellős közepén kerül sor. A mérkőzéseket a jelenlegi állás szerint 5 város 8 stadionjában játsszák majd. A főváros, Doha, négy helyszínnel száll harcba. A döntőt Loszaílban rendezik, ha minden igaz.
A 2026-os torna résztvevőinek számát harminckettőről negyvennyolcra emeli a FIFA, emellett először rendez vb-t egyszerre három ország. Eddig csak egyszer, 2002-ben fordult elő, hogy egynél több házigazdája volt a világbajnokságnak. Akkor Japán Dél-Koreával közösen adott otthont a tornának, 2026-ban a 2018. június 13-i moszkvai döntés értelmében az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó lesznek a vb rendezői. A meccsek száma a létszámnöveléssel 64-ről 80-ra emelkedik, és a torna lebonyolítása szintén megváltozik.
A 48 csapatot 16 csoportba sorsolják, vagyis mindegyik csoportban 3 válogatott szerepel. A kétfordulós csoportkör után, csoportonként tehát három meccset játszanak, a csoportutolsók hazautazhatnak, míg az első két helyezett a kieséses szakaszba jut. A legjobb 32 már ebben a formában folytatja, 48 csoportmeccs után 32 összecsapás következik a kieséses küzdelmekben. Az USA, Kanada, Mexikó hármasa Marokkót győzte le a rendezési jogért folytatott harcban.
A 48 résztvevő azt jelenti, hogy Európa 13 helyett 16, Ázsia 4,5 helyett 8, Afrika 5 helyett 9, Óceánia 0,5 helyett 1, Észak-Amerika 3,5 helyett 6 és Dél-Amerika 4,5 helyett 6 résztvevővel képviseltetheti magát a tornán, illetve továbbra is marad 2 hely a pótselejtezőre. A vb időpontja június és július, a torna hosszúsága marad 32 nap, a helyszínek száma 16. Amerika 10 stadiont biztosít, Mexikó és Kanada 3-3-at. Az USA 60 mérkőzést rendez, Kanada és Mexikó 10-10-et. A negyeddöntőktől már csak Amerikában játszanak meccseket, a döntő helyszíne valószínűleg New York lesz, míg az elődöntőké Atlanta és Dallas.
A kanadai Montreal, Edmonton és Toronto, a mexikói Mexikóváros, Monterrey és Guadalajara biztos helyszíneknek számítanak, míg a tíz amerikai helyszínre még tizenheten pályáznak. A három említett város biztos befutónak tűnik, mellettük Los Angeles, Washington, Kansas City, Denver, Houston, Baltimore, Philadelphia, Nashville, Seattle, San Francisco, Boston, Cincinnati, Miami és Orlando pályázik. Az eddigi 21 torna közül a legtöbb nézőt a helyszínen az 1994-es amerikai vb vonzotta, 3,5 millióan látták a stadionokban a mecseket, az átlagnézőszám 69 ezer volt, miközben 52 meccses volt a vb, azóta pedig 64-re növelték, mégsem sikerült megdönteni a nézőcsúcsot. A 2026-os előreláthatólag túlszárnyalja majd, hiszen a legkisebb stadion a 45 ezres torontói lesz, míg a legkisebb amerikai is 65 ezres lenne.
A 2030-as vb a 24. lesz a sorban, és mivel 1930-ban rendezték az elsőt Uruguayban, a 100 éves évforduló kapcsán különös jelentőséggel bír. A pályázatot még nem írták ki, viszont az már biztosra vehető, hogy Uruguay Argentínával és Paraguayjal közösen pályázik.
Marokkó hatodik alkalommal is nekivág, ezúttal Algériával és Tunéziával együtt, Anglia eredetileg egyedül kandidált volna, de kibővült egész Nagy-Britanniával és Írországgal, tehát öt FIFA-tag rendezne együtt vb-t, míg a napokban Várnában a görög kormányfő azt nyilatkozta, hogy Görögország Bulgáriával, Szerbiával és Romániával karöltve fontolgatja a pályázat lehetőségét. A decemberi megbeszélés után hozzák meg a döntést. A 2030-as tornán elméletileg szintén 48 válogatott venne részt, 32 napig tartana, a meccseket pedig 16 stadionban játszanák.
