Mi áll a PL dominanciájának hátterében?
Az Premier League-t joggal nevezik a világ legerősebb bajnokságának. A koronavírus-járvány időszaka után tovább nőtt a szakadék az angol és más európai bajnokságok között, mely már az eredményekben is meglátszódik.
A 2010-es évek végén és 2020-as évek elején az IFFHS (Labdarúgás Történetével és Statisztikáival Foglalkozó Nemzetközi Szervezet) listájának élén még az esetek többségében az olasz vagy a spanyol bajnokság végzett. Ez elsősorban a Barcelona és a Real Madrid dominanciájával volt magyarázható, míg az olasz csapatok évről évre sikeresen szerepeltek a nemzetközi kupaporondon.
Elég csupán megnéznünk a csapatok összetételét, a kiesés ellen küzdő gárdákban olyan kaliberű játékosok szerepelnek, akik egy olasz vagy német topcsapatban a kezdőben kapnának helyet. Vessünk egy pillantást a csapatok értékére, a tökutolsó Wolverhampton teljes keretének értéke 311 millió euró, mely nem sokkal marad el az ősszel BL-ben szereplő Eintracht Frankfurt keretének értékétől.
Míg a Premier League-ban 11 olyan csapat van, melynek az értéke meghaladja az 500 millió eurót, addig a Seria A-ban kettő, a La Ligában három, míg a Bundesligában csupán a Bayern München keretének értéke lépi át az 500 millió eurós határt.
De mindent elmond a PL pénzügyi fölényéről, hogy a fentebb említett Wolves a spanyol bajnokság negyedik legértékesebb csapata lenne. Az angol klubok az elmúlt években óriási pénzügyi fölényre tettek szert, ami az átigazolásokban is meglátszódik. Gyakran előfordul, hogy egy tehetséges fiatal játékos egy európai topklub helyett egy angol középcsapatot választ. Minden fiatal álma egyszer az angol bajnokságban játszatni, persze a zsíros szerződések mellett sem mehetünk el szó nélkül.
Míg az olasz vagy a német bajnokság topcsapatai is csupán szigorú keretek között költekezhetnek, addig az angol csapatok szó szerint szórják a pénzt, a frissen feljutó Sunderland például a nyári átigazolási időszakban több mint 200 millió eurót költött erősítésekre. A csapatok fő bevétele a szponzori szerződésekből, illetve a közvetítési jogokból származik, a PL már több éve a világ legnézettebb bajnokságának számít.
Az angolok szépen lassan az európai kupasorozatokat is ledominálják, a tavalyi idényben a Chelsea nyerte az EKL-t, míg az Európa-ligában angol házidöntőt rendeztek, egyedül a BL hiányzott a sorból, ott az Arsenal “csupán” az elődöntőig jutott.
De ugyanez elmondható a Liverpoolról is, akik a PL-ben a top 4-ért küzdenek, a BL-ben viszont a 3. helyen végeztek, és az alapozó mutatókban is a legjobbak közé tartoztak. A különböző hazai kupasorozatoknak köszönhetően az ősszel kilenc angol csapat kezdte meg szereplését a nemzetközi porondon, és a csoportkörök után még valamennyi együttes harcban van a végső sikerért.
A különbségek várhatóan nem fognak csökkenni, mi több, a legtöbb szakértő szerint az elkövetkező években tovább nőhet a szakadék a bajnokságok között. A Premier League olyan pénzügyi, és ebből adódóan minőségi fölényre tett szerte, mellyel egyszerűen a több liga nem veheti fel a versenyt. Jogosan merül fel tehát a kérdés: angol csapatok uralhatják Európát az elkövetkező években/évtizedekben?
