Megy ez a foci légiósok nélkül is
A magyar bajnoki mezőny jelenlegi második és harmadik helyezettje játszott ebben a fordulóban egymás ellen emlékezetes labdarúgómérkőzést péntek este. Nem volt ez mindig így, játszottak már élmezőnybe tartozó csapatok silány meccseket is a bajnokságban. De most a két legjobb formában lévő magyar csapat nem okozott játékával csalódást a szurkolóknak és a tévénézőknek.
A hangsúly nemcsak a legjobbon, hanem a magyaron is van. Ugyanis mindkét csapatban csak magyar játékosok léptek pályára, a paksi keretben nincs is idegenlégiós, a kecskemétiben kettő árválkodik, de nem léptek pályára, és mindkét csapatot magyar edző irányítja.
Hogy mi van ezen csodálkozni való? Magyarországi bajnokságról van szó, miért kellene nem magyaroknak játszaniuk a csapatokban? Ami Pakson és Kecskeméten természetes dolog, az máshol nem az! Ezért szimpatikus mindkét csapat a magyar focistákkal, a meccsek után az edzőik visszafogott, frappáns, soha nem nagyképű nyilatkozatait pedig öröm hallgatni. Nagyon egymásra találtak az edzők a játékosokkal, könnyű nekik szót érteniük egymással, megy az tolmácsok nélkül is. Az is lehet, hogy ez a titok kulcsa a közös nyelv, az anyanyelv.
Máshol ez nem így működik! Érhetnek el ugyan kitűnő eredményeket külföldi edzőkkel is, a Fradi például Rebrovval és Csercseszovval is (az egyik ukrán a másik orosz), de a motiválás így nem olyan egyszerű.
Bár az is igaz, hogy a Fradiban zömében idegenlégiósok játszanak, ezért talán jobban szót értenek az idegenlégiós edzővel. Nekem azért gyanús, hogy annyi nemzetiségű és különböző anyanyelvű játékossal hogyan tudnak kommunikálni az edzéseken és a meccseken! Van a Fradiban marokkói, holland, bosnyák, bosznia-hercegovinai, szuranami, amerikai, francia, norvég, portugál, algériai, ghánai, argentin, brazil, dán és chilei labdarúgó is. Több lehet a csapatnál a tolmács, mint a labdarúgó, ráadásul Csercseszov leginkább németül nyilatkozik.
Vagy például szokássá vált az Újpest bajnoki és kupameccsei előtt a magyar himnusz eljátszása. Volt olyan mérkőzése a csapatnak, amikor egy magyar játékos sem került be a csapatba.
Például a Magyar Kupa 2020/2021-es kiírásának döntőjében a következő összeállításban nyert az Újpest: Pajovic – Pauljevic, Kastrati, Kutrumpisz, Ristevski, Antonov, Mitrovic, Onovo, Croizet, Beridze, Junior Tallo. Ők jobb esetben csak tátogták a magyar himnuszt, és közben feszengtek, mozgolódtak…
De térjünk vissza a gólzáporos (2:3) Kecskemét-Paks meccsre. Végig jóiramú, kitűnő mérkőzés volt, amelynek első félidőjében a hazai csapat kétgólos előnyre tett szert, a fordulás után pedig a paksiak Varga három góljával, és a csereként beállt, örökifjú Böde Dani harcosságának köszönhetően megfordították az eredményt.
Mindkét csapat támadójátéka kiemelkedik az NB1-ből, nem csoda, hogy a paksiak sorozatban már a harmadik gólkirályt adhatják az idei bajnokságban.
Hahn János, (nem tudott gyökeret ereszteni a DAC-ban), Ádám Martin (már Dél-Koreában focizik, és ott is ontja a gólokat) után idén Varga Barnabás lehet a király. Jelenleg már 26 gólnál tart, utána más csapatokban 12 gólosok következnek.
Eljött a nap, amikor kicsinek bizonyult a kecskeméti stadion.
A csapat nagyszerű idényt fut, és szinte már biztos, hogy kiléphet a nemzetközi porondra. Péntek este állítólag nem csak az autók, a gyalogosok is kerülgették egymást a környező utcákban, kisgyerekes családok, tinédzserek, sőt pokrócot szorongató nagymamák is a bejáratok irányába iparkodtak. Az elmúlt évben a másodosztályban a meccseken még kényelmesen szotyizgató biztonsági őrök most nem győzték terelgetni a drukkereket.
Hát igen, ezt is megéltük: rangadóvá nőtte ki magát a Kecskemét-Paks összecsapása, a táblázat legalján pedig a két nagy múltú fővárosi csapat, a Vasas és a Honvéd „vitézkedik”.
