Megvan az új világranglista, de mire lenne elég ez a magyar válogatottnak az EB-n?

Világbajnokságot rendezni az alapján, hogy melyik válogatott hányadik helyen áll a FIFA-világranglistán? Esetleg olyan vb-selejtezőt kellene kitalálni, amely elveti a földrészeket, vagyis a kontinentális selejtezőket, és amolyan „globális selejtezőt” összetákolni, hogy tényleg a világ legjobb huszonnégy, harminckét vagy negyvennyolc csapata jusson ki a világbajnokságra? A legértelmesebb érvelés még mindig az, hogy kevesebb ázsiai, afrikai, észak-amerikai válogatottnak kellene esélyt adni, az európai és a dél-amerikai alakulatok közül pedig jóval több is részt vehetne a világ legrangosabb labdarúgó-eseményén. Vajon a FIFA világranglistája alátámasztja ezt az érvelést, vagy az európai és dél-amerikai dominancia már a múlté?

A november 30-án nyilvánosságra hozott ranglista élén továbbra is Argentína áll. A világbajnoki címvédő április óta vezeti a 210 válogatottat számláló táblázatot, megelőzve a vb-ezüstérmes Franciaországot. A harmadik Anglia és a negyedik Belgium egy helyet feljebb léptek októberhez viszonyítva, míg Brazília a harmadik pozícióról az ötödikre esett vissza, köszönhetően a vb-selejtezők során elszenvedett két vereségnek.

A hatodik Hollandia, valamint a hetedik Portugália októberhez képest helyet cseréltek, a legjobb tízben több változás nem történt, Spanyolország, Olaszország és Horvátország követik egymást. Magyarország három helyet előzött novemberben, a 27. a ranglistán, a 2024-es Eb-csoportellenfelek közül Németország a 16., Svájc a 18., Skócia pedig a 36. pozíciót foglalja el. Szlovákia öt helyet jött feljebb, a 45. helyre, a kontinenstornán biztos csoportellenfél Románia két hellyel előzi meg Francesco Calzona alakulatát.

De nézzük a képzeletbeli világbajnokságokat a FIFA-világranglista alapján. Ha szűk, 16-os mezőny venne részt a 2023-as tornán, Európából 9 (Franciaország, Anglia, Belgium, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Horvátország, Németország), Dél-Amerikából 4 (Argentína, Brazília, Uruguay 11., Kolumbia 15.), Észak-Amerikából (CONCACAF) 2 (Egyesült Államok 12., Mexikó 14.), Afrikából pedig 1 (Marokkó 13.) gárda venne részt a vb-n, Ázsiából viszont senki. Ha 24 csapatos lenne a torna, Európát 13 (Svájc, Dánia 19., Ukrajna 22., Ausztria 24.), Dél-Amerikát 4, Ázsiát 3 (Japán 17., Irán 21., Dél-Korea 23.), Afrikát 2 (Szenegál 20.), ahogy Észak-Amerikát is 2 válogatott képviselné. Vegyük kiindulási pontnak az eddigi 32 csapatból álló világbajnokságot. Európa 17 (Svédország 26., Magyarország, Wales 29., Lengyelország 31.), Dél-Amerika 5 (Ecuador 32.), Afrika 4 (Tunézia 28., Algéria 30.) és Ázsia is 4 (Ausztrália 25.), Észak-Amerika 2 válogatottat küldhetne a világ legnagyobb focitornájára. A 2022-es katari vébén Európa 13, Ázsia 6, Afrika 5, Észak- és Dél-Amerika 4-4 csapatot indíthatott.

A 2026-os amerikai, mexikói és kanadai világbajnokságon már 48 válogatott vehet részt. A FIFA Európának csak 16 helyet adott, Afrikának 9-et, Ázsiának 8-at, Észak- és Dél-Amerika is biztosan számolhat 6-6 csapattal, sőt, még Óceánia is kapott egy helyet. A fennmaradó két helyről az interkontinentális pótselejtezők döntenek. Jelenleg 16 helyett 26 válogatottat küldhetne a kibővített vb-re Európa (Szerbia 34., Skócia, Törökország 37., Oroszország 38., Csehország 39., Románia 43., Norvégia 44., Szlovákia, Görögország 47.). Dél-Amerikából 7 csapat (Peru 35., Chile 40.) utazhatna erre a tornára, Afrikából szintén 7 (Egyiptom 33., Nigéria 42., Kamerun 46.). Észak-Amerika is szerezne két további helyet, összesen tehát 4 gárdával rendelkezne (Panama 41., Kanada 48.), Ázsia nem növelné a csapatai számát, maradna 4-en, Óceánia pedig akkor sem küldhetne válogatottat a világbajnokságra, ha százan vennének részt rajta, mivel Új-Zéland csak a 104. helyen áll a ranglistán. Ha Oroszország nem vehetne részt az eseményen, a 49. helyezett Venezuela szerezhetne részvételi jogot. Tehát nyugodtan kijelenthetjük, ha komolyan vesszük a FIFA rangsorát, akkor a szövetség egyértelműen Európa, a jó foci kárára növeli a vb-n részt vevő csapatok létszámát.

Milyenek lennének az Európa-bajnokságok a ranglista alapján? Nézzük először a 16 alakulatból összeverődő mezőnyt. A legerősebb négyesbe a franciák, angolok, belgák és a hollandok, a második kalapba a portugálok, spanyolok, olaszok és a horvátok férnének be, a harmadik kalapban találnánk a németeket, svájciakat, dánokat és az ukránokat, de az osztrákok, svédek, magyarok és a walesiek is kijutnának a kontinensviadalra.

A 24 csapatos Eb a lengyelekkel, szerbekkel, skótokkal és a törökökkel, továbbá az oroszokkal, csehekkel, románokkal és a norvégokkal egészülne ki. Ha az oroszokat kizárnák a tornáról, a szlovákok helyettesíthetnék őket. Svédország nem lesz ott a jövő évi németországi tornán, ahogy Norvégia sem, Ukrajna, Wales és Lengyelország pedig pótselejtezőn harcolhatja ki a részvételt. A walesiek és a lengyelek azonban egy ágra kerültek, egyik alakulat tehát biztosan hiányozni fog az Európa-bajnokságról.