Mégis jöhet a Szuperliga?
Közvetlenül az ünnepek előtt ismét napirendre került az európai klubfoci reformja, vagyis a Szuperliga, mert az Európai Unió bírósága szerint a nemzetközi (FIFA) és az európai futballszövetség (UEFA) az uniós joggal ellentétesen döntött, amikor megakadályozta az új liga létrejöttét.
A húszcsapatosra tervezett Európai Szuperliga (ESL) ötletével még 2021 áprilisában a Real Madrid, az FC Barcelona és a Juventus mellett további kilenc egyesület – a Manchester United, a Liverpool, a Manchester City, az Arsenal, a Chelsea, a Tottenham, az Atlético Madrid, az Internazionale és az AC Milan – állt elő. Miután az UEFA és a FIFA, valamint a futballvilág más befolyásos személyiségei, továbbá állami és politikai vezetők egész sora lépett fel a tizenkettek szervezkedése – és az UEFA-tól független új sorozat beindítása – ellen, a Real Madrid, a Barcelona és a Juventus trió kivételével mindegyik klub visszalépett a tervtől.
A történet mögött persze leginkább a pénzt kell keresni, mert ahogy arról Bernd Reichart, az ESL megalapítása mögött álló cég elnök-vezérigazgatója is nyilatkozott, forradalom következhet be az európai labdarúgásban.
Az eddig napvilágot látott információk szerint 64 férfi és 32 női csapat indulna a Szuperligában. A mérkőzések összes televíziós közvetítése ingyenes lenne. Ezzel azt az állítást akarják cáfolni, hogy a versenyt a leggazdagabbak szűk csoportjának szánják. Az európai kupákhoz hasonlóan a hét folyamán zajlanának a mérkőzések. A liga 64 férfi csapatát három – Star, Gold és Blue – szintre osztanák, s a csapatok kieshetnének, illetve feljuthatnának.
Az UEFA tehát ismét szembesülhet monopóliuma elvesztésének veszélyével, s miközben látjuk, miként működik az európai labdarúgás, az is nyilvánvaló, sok szereplőnek nem tetszik, kik gazdagodnak meg belőle. A spanyol klubok anyagi lehetőségei elképesztőek Spanyolország gazdasági lehetőségeihez képest, ám számos problémával kellett megküzdeniük, így nem meglepő, hogy a pénzelosztás módosítására és saját lehetőségeik bővítésére törekednek.
A nagy kérdés, mennyire lesz működőképes a modell, s ha a bíróság döntött is, hányan lesznek hajlandóak kockáztatni az eddigi biztos rendszert valami olyasmiért, amit frontálisan támad a szakma, a média és a klubok egy része is.
Megjelent a Magyar7 2024/1. számában.
