Még a büntetés is nevetséges?
A maga módján már az UEFA is figyelmeztet. Az európai szövetség szerint nyolc klubnak vigyáznia kell a gazdálkodására, de vajon hova tart az európai foci a világgazdasági válság idején, és az is kérdés, hogy fenntartható-e a jelenlegi modell?
Arról már ezeken az oldalakon is többször írtunk, hogy a koronavírus okozta járvány jelentős hatással volt a foci által működtetett óriási bizniszre. Igaz, a televíziós jogok jelentik a reklám mellett a legfőbb bevételt a klubok számára, de az, hogy sokáig üres lelátók előtt kellett játszani a meccseket, miközben a csapatokhoz kötődő reklámtárgyak sem fogytak a „fanshopban”, jócskán éreztette hatását az európai futball központjaiban is.
Ennek egyik eredménye, hogy az óriási eladási árak időszaka lejárt, legalábbis egyelőre, s még a jelentős piaci értékkel bíró Cristiano Ronaldo sem kellett egyik csapatnak sem.
Hasonlóan jól mutatja a takarékosabb lángra történő átállást, hogy Lewandowski vagy éppen Haaland is a megszokottnál jóval olcsóbban váltott klubot.
Múlt héten pedig az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nyolc klubbal (amely megszegte a pénzügyi fair playre vonatkozó szabályokat) állapodott meg kiigazítási tervben. Ha valaki azt várta, hogy szigorú büntetést kapnak, az vélhetően nem ismeri az európai szövetség működését.
A klubokra kiszabott bírság összesen 172 millió euró, de az egyezség értelmében egyelőre csak 26 milliót kell ténylegesen befizetniük. A fennmaradó büntetés akkor lép érvénybe, ha nem teljesítik a megállapodásban meghatározott célokat.
Három francia csapatnak, a Paris Saint-Germainnek, a Monacónak és az Olympique Marseille-nek, valamint az olasz bajnok AC Milannak és a Juventusnak, továbbá a török Besiktasnak három éven belül kell megfelelnie az UEFA új fenntarthatósági szabályainak. Az UEFA által közzétett információkból az is kiderül, az Internazionalénak és az AS Romának négy éve van a konszolidációra.
Tehát igazából nem komoly a fenyegetés. A PSG büntetése 65 millió lenne, egyelőre azonban csak 10 milliót kell fizetnie, és tegyük hozzá, az elkövetkező években a fenntarthatóság megszabott feltételei is lazábbak, tehát feltehetően nem lesz probléma betartani a kluboknak.
Ha meg esetleg nem tartják be, jöhet az újabb egyezség a szövetséggel. Ami ennél fontosabb, hogy az óriási veszteségek ellenére még működni tudnak a klubok, mert vannak olyan csoportok, amelyeknek így is megéri az üzlet. Igaz, a legtöbb esetben ez többszörös tulajdonosváltást jelent, amiből a szurkolók leginkább a klubpolitika irányelveiben vesznek észre változást. Más kérdés, hogy meddig tartható a jelenlegi helyzet, mert ezeken a csapatokon túl is akadnak bőven olyanok, amelyek számára az őrült eladási árak mellett a heti több tíz- vagy százezer eurós fizetések nem tarthatók.
A szurkoló meg arra kíváncsi, várható-e ezen a téren valamilyen tisztulás, mert az ázsiai és amerikai befektetők érkezésével csak még jobban „elszálltak” az összegek, ez pedig a játékosokon és menedzsereiken túl senkinek sem jó, még rövid távon sem.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/36. számában.
