Križan Richárd: A címeres mez a legnagyobb megtisztelés egy játékosnak

Hogy érzed magad? Nem egész egy éve tértél vissza a szlovák élvonalba, hogyan értékelnéd az előző idényedet a trencsénieknél?

Pozitívan, eltelt egy hónap vagy kettő, jól érzem magam a pályán. Nehéz időszak volt, de csak az járt a fejemben, be kell bizonyítanom, hogy számolni kell velem és sikerülni fog, ezért is tértem vissza Szlovákiába. Nehéz feladat várt rám, mivel offenzív stílust játszunk és kevés emberrel védekezünk, így még nagyobb a terhelés és a felelősség.

A nyitrai évek után a Trencsén védelmének is alapembere lettél, a rájátszásban is stabil jó teljesítményt nyújtottál. A Európa Ligáért folyó csatában azonban váratlan vereséget szenvedtettek, mi történt azon a mérkőzésen, te hogy láttad belülről?

Senki sem láthatja, mit csinálsz hétközben, csak azt, amikor hétvégén pályára lépsz. Ha nem lépsz pályára, akkor mindenki érdeklődik, mi van veled, mi történt. Fejben nagyon ott kell lenni az embernek, mindig motivációt vagy egy célt kitűzni, hogy stabil, jó teljesítményt tudjunk nyújtani, ez főleg fiatal korban nagyon fontos. Mindig a legjobbat akarom teljesíteni a pályán, ha törik, ha szakad. Sajnos igen, kikaptunk, gól nélkül nem tudunk továbbjutni. Sok százszázalékos helyzetünk volt, de nem tudtuk kihasználni, az ellenfél pedig mindenből gólt rúgott. Szerintem az eredmény nem tükrözte azt, amit a pályán lehetett látni, de ilyen a foci, nem mindig igazságos.

Mi volt az elmúlt év pozitívuma és negatívuma számodra?

Pozitívum, hogy tudtam ismét fejlődni, negatívum pedig a magyarországi kaland.

A járvány miatt viszonylag rövidre sikeredett a rájátszás, valamint a következő idényre való felkészülésre is kevesebb idő jut. Profi játékosként hogyan készülsz az új idényre?

Alkalmazkodni kell. Nekem megfelel ez a rövid felkészülés, jöhetnek a bajnoki mérkőzések, aminek az ember mindig nagyon örül, hisz erre készülünk egész évben. Mivel csak 5 nap szünetünk volt, így különösebben nem kellett készülődni.

A csapat több új játékossal erősítette meg keretét, ami komoly célok elérése is utal. Mit várhatunk a Trencséntől és tőled a következő idényben? Cél a dobogó?

Célokról most beszélni nagyon nehéz, mivel a szezon hosszú és nem szeretném magabiztosan bejelenteni, hogy dobogón szeretnénk végezni. Győztes típus vagyok, nem szeretek veszíteni. Abban reménykedem, az új igazolásokkal a csapat jól fog működni. Mindig a csapatot rakom magam elé, aztán nézhetek magamra.

Tudom, unod már ezt a kérdést, de mi a helyzet a DAC-cal. Látsz-e esélyt arra, hogy oda igazolj, vagy inkább a külföldi légióséletet preferálnád?

Ha jönne ajánlat, elgondolkoznék, hisz Felvidékről származom, de mindig ott van az a ha. Van két ország ahonnan érdeklődtek, de ne felejtsük, még mindig szerződésem van. Persze ott van a fejemben, milyen irányba szeretnék menni, mi lenne nekem a legjobb, de ahogy mondtam, meglátjuk, mit hoz az élet. Most a szezon kezdetére koncentrálok.

A közösségi oldaladon megosztod képeiden gyakran láthatunk horgásztavak közelében. Hobbiként űzöd a horgászatot vagy több annál? A Csallóközben van-e esetleg kedvenc helyed ahova előszeretettel jársz? Mi volt az eddigi legnagyobb fogásod?

Idő hiányában csak hobbiként űzöm, ha több időm lenne, akkor lehet más szintre emelném. Nekem ez egy kikapcsolódás, ahol senki se zaklat. Mivel megtanítottam az egyik legjobb barátomat horgászni, elég jól tudunk együttműködni a víznél is, mivel ez is egy csapatmunka. Ha adsz egy tippet egy jó helyre Csallóközben, szívesen ellátogatok oda, csak nem tudom mikor lesz rá időm. Legnagyobb fogásom 21,2 kg volt.

A Trencsén nem csak új igazolásokkal, hanem új edzővel is kezdi az augusztus 8-án rajtoló bajnokságot. Milyen változások várhatóak a Trencsén játékában? Milyen a közös munka az új mesterrel?

Nehéz megmondani egy hét után. Kemény munkát végzünk, sok új dolgot kipróbálunk. A mester is nehéz feladat előtt áll, két hét alatt kell összekapni a csapatot, és ez nem egyszerű. Legfontosabb az lesz, hogy jól rajtoljunk a bajnokságban.

Pályafutásod során sok játékos ellen játszhattál már. Védőként van-e olyan játékos, akit kiemelnél?

Nehéz kérdés. Róbert Vittek vagy Andraž Šporar.

A válogatotthoz miként viszonyulsz? Az utóbbi időben az U21-es, illetve a felnőtt válogatott szóba került-e nálad?

A címeres mez a legnagyobb megtisztelés egy játékosnak.Válogatottba bekerülni nagyon nehéz, főleg a Fortuna Ligából, mert sok szlovák játékos jól teljesít külföldön, mondjunk egy példát, Milan Škriniar, akit több sztárcsapat is vinne az így is sztárcsapat Inter Milánóból. De aki mer nagyokat álmodni, annak egyszer beteljesül az álma. Egy biztos, nagyon hosszú út áll még előttem, hogy ez az álom teljesüljön.