Kovač Alan: Magyarországon a sport egyfajta vallás
Szerepelt Dunaszerdahelyen is, azonban csak kevés mérkőzésen léphetett pályára. Kovač Alan a pozsonyi Slovan színeiben bajnokságot is nyert, de a Szenyice színeiben tette le névjegyét a szlovák élvonalban, ahol alapembernek számított. A 26 esztendős labdarúgóval a DAC-ról, a szenyicei évekről és az elmúlt időszakról is beszélgettünk.
Pályafutásod első élvonalbeli meccsén, a Nagyszombat otthonában debütáltál a pozsonyi Slovan színeiben. Hogyan élted meg első mérkőzésedet az élvonalban egy ilyen nagy derbin?
Nagyon jó érzés volt, mivel a csapattal már szlovák bajnokok voltunk, és számomra felejthetetlen pillanat volt a debütálásom a legnagyobb szlovák rangadón, a Nagyszombat ellen.
Ezt követően, mint Slovan-nevelés a dunaszerdahelyi DAC-hoz kerültél. Hogyan kerültél képbe a sárga-kékeknél, és hogyan jött létre az átigazolás?
A dunaszerdahelyi DAC már régóta figyelt engem, mivel fiatalon elég sok időt töltöttem a Slovan felnőttcsapatával, illetve a Slovan B csapatának legjobb góllövő̋je voltam a bajnokságban.
Első dunaszerdahelyi évedben csupán két mérkőzésen léptél pályára. Mit tapasztál akkoriban Dunaszerdahelyen, hiszen tudjuk, akkoriban ment végbe a tulajdonosváltás is, és ott kezdődött meg a nagy fejlődés.
Dunaszerdahelyre már az új tulajdonos idején érkeztem, ők igazoltak le a Slovantól, de sajnos egy edzői nézeteltérés miatt csak két mérkőzésen kaptam lehetőséget.
Ha lenne lehetőséged rá, visszatérnél Dunaszerdahelyre focizni?
Ha lenne rá lehetőség, mindenképpen szeretnék ilyen lelkes szurkolók előtt, illetve ilyen kedvező feltételek mellett dolgozni. Az utóbbi években nagyon sokat fejlődtek, mivel minden évben a szlovák bajnokság top csapatai között végeznek, és a nemzetközi porondon is részt vesznek.
A dunaszerdahelyiek szinte minden évben kölcsönadtak, hol élvonalbeli, hol másodosztályú csapatoknak. A kölcsönjátékaid során milyen tapasztalatokkal gazdagodtál?
A szenci vendégjátékom során sok tapasztalatot szereztem, mint fiatal játékos mérkőzésről mérkőzésre.
Az élvonalbeli Szenyice csapatában alapembernek számítottál: 41 mérkőzésen léptél pályára, és 7 gólt szereztél a Fortuna Ligában. Hogyan értékelnéd a szenyicei éveidet?
Csakis jó emlékeim fűznek a Szenyice csapatához, hiszen lehetőségem volt minden héten élvonalbeli mérkőzéseket játszani, sikerült megszereznem első góljaimat is a szlovák élvonalban.
2018 decemberében távoztál a Szenyice csapatától, miután kijelentették, hogy nem számítanak a további szolgálataidra. Hogyan érintett a klub döntése?
Venezuelából érkezett egy új tulajdonos, aki elejétől kezdve számolt velem. Az idény második felében azonban megváltozott minden, és az volt a prioritásuk, hogy hoznak Dél-Amerikából játékosokat, és ők játszanak. Szóval úgy döntöttem, hogy inkább elhagyom a klubot.
Nem sokáig maradtál játéklehetőség nélkül, ugyanis a Győri ETO szerződtetett. Magyaroszágra szerettél volna igazolni, vagy voltak egyéb ajánlataid is?
Lett volna lehetőségem itt maradni Szlovákiában az élvonalban, de szerettem volna valami újat kipróbálni, és szóba jött Magyarország. Felkeresett a Győri ETO, és az ajánlatot elfogadtam, mivel tudtam, hogy egy patinás klubról van szó, és első ligás céljaik vannak.
Ezt követően villámgyors klubváltásaid voltak: Győrből Nyíregyházára kerültél, majd a Kazincbarcika szerződtetett. Mi volt ezeknek a gyors klubváltásoknak az oka?
Sajnos az átigazolás után két héttel jött egy sérülés, ami miatt közel két hónap kihagyás várt rám. Ezután ismét klubot váltottam, de Magyarországon maradtam. Sajnos Nyíregyházán is jött egy sérülés, és kevés mérkőzésen léptem pályára, így a télen Kazincbarcikára kerültem.
Mint említettem, jelenleg is a magyar másodosztályban légióskodsz. Ugyan mindennap elhangzik ez a kérdés, de te személy szerint hogyan vélekedsz a magyar és a szlovák bajnokság közti különbségekről?
A szlovák bajnokság véleményem szerint taktikusabb, míg a magyar gyorsabb. Itt Magyarországon a sport egyfajta vallás, az emberek ki vannak éhezve minden sportra, főleg a focira, ezért szép számban járnak ki a mérkőzésekre is.
Az MLSZ döntésének értelmében a másodosztály küzdelmeinek véget vetettek, mivel csak az NB I folytatódik. Mennyire ért váratlanul a döntés, vagy számítottál erre?
Barcikán voltunk éppen három szlovák csapattársammal a lakáson, ahol éppen játékkonzolon játszottunk, amikor jött egy telefonhívás, hogy véget ért számunkra a bajnokság. Nagyon rosszkor jött ez a hír, mert már nagyon vártuk a bajnokság kezdetét, de respektálnunk kellett a döntést.
Mi az, amire a legbüszébben tekintesz vissza az eddigi pályafutásodban?
Sikerült elérnem a szlovák bajnoki címet, illetve a Szlovák Kupa döntőjében is játszottam, ezeket emelném ki.
Mik a terveid a jövőre nézve, és hogyan készülsz az új idényre?
Éppen építkezek, illetve két hónapja született meg a kisfiam. Ami a focit illeti, mindenképpen szeretnék továbbfejlődni, a magyar élvonalban játszani, és gólokat szerezni.
