Katarra figyel a világ – kezdődik a foci-vb!
November 20. és december 18. közt rendezik meg a 22. labdarúgó-világbajnokságot, Katar öt városának nyolc stadionja ad otthont a tornának. A 32 válogatott között ott az idei világbajnok: de vajon melyik csapat emelheti magasba a hatvannegyedik meccs után a világbajnoki trófeát?
Repüljünk vissza az időben tizenkét évet. Zürichben, a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) székhelyén arról döntöttek 2010. december 2-án, kik rendezhetik a 2018-as és a 2022-es világbajnokságot. Az utóbbira öten pályáztak: Ausztrália, Dél-Korea, Egyesült Államok, Japán és Katar. Az első fordulóban Ausztrália, a másodikban Japán, a harmadikban Dél-Korea esett ki. Az utolsó körre ketten maradtak, és ahogy az első háromban, a negyedikben is Katar kapta a legtöbb szavazatott, 14-et, míg Amerika 8-at.
Azonnal kezdetét vette a vádaskodás és a gyanúsítgatás, kit fizettek le a katariak, ki mennyit kapott a szavazatáért.
Azóta kiderült, hogy igen. A FIFA akkori elnöke, Sepp Blatter a napokban nyilatkozott egy svájci lapnak, és úgy fogalmazott, hogy Katar túl kicsi ország ahhoz, hogy vébét rendezzen.
A korrupciós vádak alól felmentett svájci sportvezető elmondta, a végrehajtó bizottságban egyetértettek abban, hogy 2018-ban Oroszország, majd négy évvel később az Egyesült Államok adhat otthont a vébének.
A béke gesztusa lett volna, ha a két politikai rivális egymás után bonyolíthatja le a világbajnokságokat. Katar rossz választás volt, és elnökként felelős ezért. A háttérben zajlottak az események, az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) akkori elnöke, Michel Platini egy héttel a kongresszus előtt találkozott a francia elnökkel, Nicolas Sarkozyvel az elnök rezidenciáján, ahol a katari trónörökös is jelen volt.
Platini és társai négy szavazattal Katar felé billentették a mérleg nyelvét. Blatter korábban többször beszélt a 2010-es eseményekről, ahogy arról is, hogy a sértődött angolok és amerikaiak álltak a lejáratása mögött. Előbbiek a 2018-as tornára pályáztak. Azóta több cikk született arról, hogy az akkori vezetők közül ki hány millió dollárt kért és kapott, illetve a katariak mekkora összeget áldoztak a televíziós közvetítési jogok megszerzéséért.
Az USA rendezheti a 2026-os világbajnokságot, de térjünk vissza az idei tornához. Akadtak azért furcsaságok: a külföldi vendégmunkások halála, munka- és lakhatási körülményei; a pályázatban beígért 12 stadion helyett csak 8 épült fel, ami azt jelenti, hogy 1978 óta nem volt példa arra, hogy ilyen kevés stadionban rendezzék meg a világbajnokságot. Argentínában 16 csapat alkotta a mezőnyt, 38 mérkőzést 6 stadionban bonyolítottak le, míg az idein 64-et fognak nyolcban.
A stadionokat óriási hűtőrendszerekkel szerelték fel, hogy elviselhető legyen a közeg szurkoló és sportoló számára egyaránt, akár 20 Celsius-fokkal is képesek csökkenteni a stadionon belüli hőmérsékletet.
A legnagyobb stadion Loszaílban található. A 80 ezer fő befogadására alkalmas Nemzeti Stadionban 10 mérkőzést rendeznek majd, köztük az egyik elődöntőt és a finálét is.
A második legnagyobb aréna a már említett al-Horban található. A 60 ezres Al Bayt Stadionban játsszák a nyitómeccset, ezzel együtt összesen kilencet, az egyik elődöntőt is. Doha két stadionnal száll be, mindkettő 40 ezres, az al-Thumama (8 meccs) és a 947 (7 meccs) is. Utóbbi furcsa neve az építésnél újrafelhasznált szállítókonténerek számát takarja, amely egyben Katar nemzetközi hívószáma is. Ez az egyetlen olyan stadion, amelyet később teljesen lebontanak, és az egyes darabjait talán Uruguayba szállítják, ahol ismét felépítenek belőlük egy stadiont.
Al-Rajján adja a legtöbb, három helyszínt a világbajnokságra. A Halifa Nemzetközi Stadion (8 meccs, az egyik a bronzmérkőzés), az Education City Stadion (8 meccs) és az Ahmad bin Ali Stadion (7 meccs) is 44-45 ezer néző befogadására alkalmas. Al-Vakrában található a nyolcadik, az El-Dzsanúb Stadion, amely 40 ezres, és 7 találkozót játszanak majd itt. Először a vébék történetében mindegyik stadionban rendeznek majd összecsapásokat a kieséses szakaszban is.
A 36 játékvezető közt egyetlen magyar akad, a Romániát képviselő Kovács István. A munkájukat 69 asszisztens és 24 videóbíró segíti majd.
Először vesz részt a világbajnokságokon női játékvezető, rögtön három is, ahogy három női asszisztens is lehetőséget kap. Ez lesz az első olyan vb, amelyet nem májusban, júniusban vagy júliusban bonyolítanak le. A sorsolás úgy hozta, hogy november 20-án, 17.00-kor Katar Ecuadorral találkozik a torna nyitányán.
A csapatok 26 fős keretei lapzárta után, november 13-án váltak véglegessé. Elsők között adta le a csapat névsorát a brazilok szövetségi kapitánya, Tite. A dél-amerikaiak keretéből hiányzik a Liverpool sztárja, Roberto Firmino, viszont ott lesz az a Gabriel Jesus, aki lemaradt az oroszországi vébéről. A Mexikóban focizó 39 éves Dani Alves is kapott meghívót, a hazai bajnokságból pedig hárman lesznek ott Katarban.
A fogadóirodáknál a vb rajtjához közeledve is a bivalyerős Brazília az első számú favorit a végső győzelemre.
Nehéz gyenge láncszemet találni ebben a keretben, tapasztalat, védekezés, támadás, gólok száma, húsz év után talán ismét összejön egy újabb, a hatodik világbajnoki cím. A vb lebonyolítási rendszere alapján az A és B, C és D, E és F, valamint a G és H csoportok továbbjutói a nyolcaddöntőben találkoznak egymással. Vagyis a brazilok, az uruguayiak és a portugálok hármasából csak ketten juthatnak el a legjobb nyolc közé, ahogy a belga, horvát, német és spanyol négyesből is.
A franciák a D csoportban szerepelnek, és az ausztrálokkal kezdenek. A legnagyobb falatnak az Eb-elődöntős dán csapat ígérkezik, amely a vb egyik „sötét lova” lehet.
Messiék a C jelű négyesben Szaúd-Arábiával, Mexikóval és Lengyelországgal találkoznak. A lengyelek Lewandowskival sem ütőképesek a nagy tornákon, változik most valami? A nyolcaddöntőben akár argentin–francia meccs is lehet.
Az A csoportot ránézésre Hollandiának kellene nyernie, Szenegál vagy Ecuador előtt. Jó kérdés, hogy hazai pályán mire lesz képes az Ázsia-kupa címvédője.
A B-ben az angoloknak az első hely a cél, bár az elmúlt hónapokban mutatott játék és teljesítmény alapján a negyedik helyen sem lepődhetnénk meg. Mit tud Wales, Amerika és Irán?
Az E csoportot vagy a németek, vagy a spanyolok nyerik meg. Az ellenfelek Japán és Costa Rica, Hansi Flick és Luis Enrique csapatai jóval erősebbek, hacsak nem szeretnének leszerepelni.
Az F csoportban Belgium és Horvátország kimagaslik Kanada és Marokkó társaságában, a harmadik fordulóra könnyedén tovább kellene jutniuk. Az elméletet persze át kell ültetni a gyakorlatba, kérdés, sikerül-e.
Tényleg nem lehet majd megállítani a brazilokat? Először a szerbek próbálkozhatnak, majd a svájciak, végül a kameruniak. Ez a G jelű négyes. Szerbia lehet az egyik meglepetés csapat a tornán?
Vagy az egyik iszlám ország válogatottja? Szenegál? Esetleg Irán? Ronaldo utolsó vébéje – ahogy valószínűleg Messié is –, az akadályokat Ghána, Uruguay és Dél-Korea alkotják a H csoportban. Húsz éve nyert utoljára dél-amerikai csapat világbajnokságot, azóta csak európaiak. Beleszólhat más az európaiak és a dél-amerikaiak párharcába?
Megjelent a Magyar7 2022/46. számában.
