Jön majd az Európa-liga másodosztálya?

Arany, ezüst vagy bronz? Prémium, közép vagy alsó kategória? Első-, másod- vagy harmadrangú? Akár ezeket a kérdéseket is feltehetjük, hogy mennyit ér, hova sorolható ez az újonnan kitalált kupasorozat. Mert ezek szerint az UEFA sem tagadja, miről van szó. Miközben a labdarúgó-szövetség is propagálja az egyenlőséget, a rasszizmus ellen küzd, mert az létezik, és mindenkinek esélyt kell adni, a kluboknak pedig kiváltképpen, az egész nagyon okosan működik. Egyrészt persze az UEFA tart attól, hogy a leggazdagabb klubok kilépnek a fennhatósága alól, és megalapítják a saját szuperligájukat, amely állítólag jó üzlet lenne. Hogy tényleg tart ettől a szövetség, az kérdéses, de igyekszik az igényeiket, követeléseiket kielégíteni. Másrészt ötvenöt tagból áll az európai szövetség, a többiekre is kell gondolni. Hogy ez gyakran lesajnálásnak hat, azon vajon ki lepődik meg! Az Európa-liga 2 pedig eléggé beillik a sorba.

Az 1954 óta létező UEFA elsőként a Bajnokcsapatok Európa-kupáját hozta létre 1955-ben. Az európai ligák bajnokai tehát nemzetközi porondon is küzdhettek. Öt évvel a BEK indítása után a kupagyőztesek is megkapták a saját sorozatukat Kupagyőztesek Európa-kupája néven, majd 1971-ben az UEFA az égisze alá vette az 1955 óta létező Vásárvárosok Kupáját is. A VVK-t az UEFA ugyan nem tekinti az UEFA-kupa jogelődjének, hiszen nem ő írta ki, de a harmadik számú kupasorozattal már nemcsak a bajnokok és a kupagyőztesek, hanem a ligák dobogósai, helyezettjei is belevethették magukat a nemzetközi fociba. Ez a trió egészen 1999-ig meghatározta Európa klubfutballját. Időközben, 1992-ben a BEK-et átkeresztelték Bajnokok Ligájára, és fokozatosan elvesztette a bajnokok számára kiírt sorozat rangját. A KEK-et 1999-ben leradírozták az európai klubfutball térképéről, a két megmaradt sorozatot viszont feldagasztották.

A BL az európai gigászok egymás közti harcává változott az évek során, míg az UEFA-kupa lesajnált szériává, amelyet a 2009-es átkeresztelés után igyekeztek kellő mértékben felpumpálni pénzzel és presztízzsel. Ez némileg sikerült, hiszen az európai „nagy ötös” – Anglia, Németország, Spanyolország, Olaszország és Franciaország – számára is érdekessé vált idővel, főleg azután, hogy az Európa-liga győztese automatikusan szerepelhet a jövő évi BL csoportkörében. Az utóbbi években a spanyol klubok hasítottak mindkét kupában, a BL-ben a Real és a Barcelona, míg az El-ben a Sevilla és az Atlético Madrid.

Az UEFA azonban úgy döntött, ideje létrehozni egy harmadik számú sorozatot. Az új ötletnek rögtön adtak egy nem túl hízelgő nevet, Európa-liga 2, ami úgy hangzik, mint egy mozifilm második része, amelyből franchise-t akarnak faragni, és még több bevételt bezsebelni. A sorozat az Európa-ligában is csak epizódszerephez jutó klubok harcáról szólna, illetve azok a csapatok kerülnének át ide, amelyek a BL és az El selejtezőiben elbuktak. Az új sorozat azt is jelentené, hogy az Európa-ligában az eddigi 48 helyett 32-en játszanának a csoportkörben, a harmadik számú kupában pedig ugyanennyien. Vagyis 80 helyett 96 együttes léphetne ki a nemzetközi klubfutball színpadára évente.

Mit tudunk eddig az Európa-liga 2 munkanéven futó sorozatról? Az UEFA az első idényt 2021-2022-re tűzte ki, és három szezont előre beterveztek. 2018 decemberében eldőlt, hogy az Európa-ligába kizárólag a tizenöt legmagasabban rangsorolt ligából kerülhetnek be alakulatok, illetve a BL selejtezőjéből kiesettek közül. Az UEFA-együtthatók tekintetében a szlovák bajnokság a 30., míg a magyar a 33. helyen áll az ötvenötös listán. A magyar labdarúgást még a liechtensteini klubfutball is megelőzi az együtthatók alapján. Tehát 2021-től a magyar és a szlovák második és harmadik helyezett, valamint a kupagyőztesek biztosan az Európa-liga 2-ben indulnak. Csak a bajnokok vághatnak neki a BL-nek, onnan az előselejtezőből és az 1. selejtezőkörből a vesztesek egyenesen az El 2-be zuhannak, de az Európa-ligából is ide potyognak a kiesettek. Magyarán az Európa-liga a nagy ligák számára lesz fenntartva, illetve olyan országoknak, mint Hollandia, Ukrajna, Oroszország, Törökoszág, Portugália vagy Belgium. Az Európa-liga a top 15 liga küzdelmévé válik. A 32-es főtáblára a selejtezőből kerülnének fel a csapatok.

A csoportkörig négy párharc vezetne, három selejtezőkör és a rájátszás. Az Európa-liga 2 csoportkörébe 22 alakulat kerülne fel az El 2 selejtezőjéből, öten a bajnoki ágról, tizenheten pedig a főágról. A maradék tíz csapatot az Európa-liga rájátszásának vesztesei tennék ki. A 32 együttest nyolc csoportba osztanák, a csoportkörből 16-an jutnának tovább, de a csoportmásodikok az Európa-liga csoportkörének harmadikjaival mérkőznének a nyolcaddöntőbe jutásért. A döntő egy meccsből állna, és a győztes az El következő idényének csoportkörébe kerülne. Az összecsapásokat csütörtökön játszanák, méghozzá 16.30-kor. Igen, jól olvasták!

Mi következik ebből? A jelenlegi Európa-liga selejtezőköreit valójában az El 2-ben rendeznék, és szinte biztos, hogy a magyar és a szlovák klubok sosem találkoznának hangzatos nevű csapatokkal. A csoportkörben összefuthatnának az angol, német vagy olasz liga hatodikjával, de az új sorozat elsősorban a kelet- és észak-európaiak párharcait hozná. A 32-32-32-es leosztást akár úgy is vehetjük, hogy az idei El-csoportkör harmadik és negyedik helyezettjei az Európa-liga 2-ben szerepelnének, és hozzájuk csatlakozna 16 vesztes klub az El rájátszásából.

A pillanatnyi helyzetet véve alapnak, akár olyan együttesek is az El 2-ben köthetnek ki, mint a Lazio, Róma, Alavés, Getafe, Arsenal, Wolverhampton, Montpellier, Strasbourg, Wolfsburg vagy Leverkusen. Arról még nincs hír, hogy a harmadrangú sorozatban mekkora összeget osztanak majd szét a klubok között, ahogy arról sincs, milyen nevet adnak majd az újszülöttnek.