Hét pozitívum a németországi foci-Eb-ről
A labdarúgó-Európa-bajnokság a végéhez közeledik, lehet mérlegelni, tanulságokat levonni, mi volt jó és mi volt rossz. Akadtak egyáltalán jó dolgok a németországi viadalon? Mi hetet találtunk, az olvasó pedig egyetérthet, fanyaloghat, vagy eltöprenghet, ő mit emelne ki.
1. Kelet és Nyugat a nagy tornán
2016 óta huszonnégy válogatott szerepel az Európa-bajnokságokon, és Franciaországba kilenc kelet-európai, pontosabban posztkommunista ország alakulata jutott ki. A 2021-es Eb-n nyolcra csökkent a kelet-európai gárdák száma, az idei tornán azonban tizenegyre emelkedett, úgy, hogy Oroszország a selejtezőben sem indulhatott. Más kérdés, hogy a csoportkörből csak négyen jutottak tovább, köztük Szlovákia is, a nyolcaddöntőben pedig mind a négy válogatott kiesett – a szlovákok és a szlovénok kis híján elbúcsúztatták a jóval erősebb ellenfelüket.
A nagy nyugati erőfölényt egyetlen keleti – ha nem is posztkommunista – ország, Törökország színesítette a negyeddöntőben. A kelet-európai labdarúgás számára mindenképpen előrelépés a tizenegy résztvevő.
2. Nincs korhatár
Újabb, ám megosztó pozitívum a korosabb focisták szerepeltetése a tornán. Ki más emelhető ki elsőként, mint a harminckilenc éves Ronaldo, aki egymás után dönti meg a különböző rekordokat. Az Eb-n nem szerzett gólt, de még mindig hasznára volt a portugáloknak. Csapattársa, a negyvenegy éves Pepe Eb-rekorder lett a korát illetően, és jobban játszott a védelemben, mint Ronaldo a csatársorban. A franciák kedvencét, a harminchét éves Olivier Giroud-t keveset láthattuk, a harmincnyolc éves Luka Modrićot vagy Manuel Neuert annál többet, de említhetjük a dánok kapusát, Kasper Schmeichelt (37), ahogy a szlovákoknál Juraj Kuckát (37), Martin Dúbravkát (35) vagy Peter Pekaríkot (37) – mindannyian kezdők voltak a csapataikban.
3. Senki sem térdelt
Senkinek nem jutott eszébe fél térdre ereszkedni, és az amerikai balos-liberális propagandát éltetni.
Legfeljebb a németek furcsa szín-összeállítású második számú szerelése okozott kisebb döbbenetet – de a németek mindig igyekeznek mindenben az élen járni, sajnos a rossz ízlésben és a hülyeségben is.
4. Megteltek a stadionok
Pozitívum az is, hogy a stadionok szinte mindegyik mérkőzésen megteltek. A meccsenkénti átlag nézőszám 50 ezer fölött lesz, vagyis van igény az európai focira, nem csak klubszinten.
A párhuzamosan zajló Copa Américán a nagyobb stadionokban elég látványosak az üres lelátók, az Eb-n ilyen felvételeket nem láthattunk.
5. Erős védelem
Ismét egy ellentmondásos pozitívum: jók a védelmek, kevés gól születik. Ezen az Eb-n eddig negyvenhat találkozón 103 gól esett, ez meccsenként 2,24 találatot jelent. 2021-ben 142 gól esett (2,78 gól/meccs), 2016-ban 108 (2,12 gól/meccs). Eddig is tudtuk: ha győzni akarsz, először legyen jó védelmed.
6. Rövidebb hosszabbítások
Emlékeznek a 2022-es katari vb-re? És a tízperces hosszabbításokra? A németországi Eb-n nem estek túlzásokba a játékvezetők – eggyel kevesebb őrültség a pályán.
7. Újonc a pályán
A végére pedig egy olyan pozitívum, ami 1960 óta íródik. Az első Európa-bajnokság óta minden egyes tornán van legalább egy újonc csapat, az idein Georgia játszotta ezt a szerepet. Közhely, de a foci tényleg mindenkié.
Megjelent a Magyar7 2024/28. számában.
