Háromra nőhet az európai kupák száma?
Az Európai Labdarúgó-szövetség és az Európai Klubszövetség belengette annak lehetőségét, hogy visszatérnének a régi modellhez, vagyis a klubcsapatok kettő helyett ismét három kupasorozatban küzdenének majd Európában. Érdekes elgondolás, vonjunk párhuzamot az európai kosárlabda kupasorozataival, mert mintha hasonló utat járna be a két sportág a kontinensen.
Utoljára az 1998-1999-es idényben küzdöttek három kupasorozatban Európában. Az addigra már átkeresztelt BEK helyén a Bajnokok Ligájában 24 csapat harcolt a csoportkörben, és csak néhány kivételezett európai ligából – az UEFA is szeret az egyenlőség igaz hirdetőjének szerepében tetszelegni – indítottak két csapatot a sorozatban, sőt a spanyolok hármat.
Azt a szezont az emlékezetes barcelonai döntőben a Manchester United nyerte a Bayern München ellen a hajrában végrehajtott fordítással. A kupagyőztesek számára meghirdetett sorozatban, a KEK-ben az SS Lazio az RCD Mallorcát verte a birminghami döntőben 2:1-re, Pavel Nedvěd szerezte a győztes, s egyben az utolsó KEK-találatot. És végül: az akkoriban még UEFA-kupa néven létező harmadik számú kupasorozat fináléjában a Parma 3:0-val múlta felül a Marseille-t a moszkvai Luznyikiben.
A KEK-ben az utolsó évadban 49-en vágtak neki a sorozatnak, míg az UEFA-kupában, amelyet amolyan lesajnált sorozatként kezeltek, 104-en indultak. Az UEFA a KEK-et összevonta az UEFA-kupával, 142-re felduzzasztotta az indulók számát az 1999-2000-es szezonban, 2004-től már csoportkört is rendeztek, és 145-en indultak. Majd 2009-ben átkeresztelték Európa-ligára, és igyekeztek nívós sorozattá varázsolni. Ezt sikerült valamelyest elérni – elsősorban a pénzjutalommal, közvetítési jogokból származó bevételekkel, és persze annak lehetőségével, hogy a győztes indulhat a következő évi BL-sorozatban.
A hír a harmadik számú kupasorozatról a BL idei monacói sorsolása után röppent fel. Az UEFA és az Európai Klubszövetség úgy számolnak, hogy a 2021-2022-es szezontól indulna az új sorozat, amelynek még nem adtak nevet. A jelenleg futó két széria, a BL és az Európa-liga csoportkörében 80 csapat szerepel együttvéve. Az eddigi elképzelés az volt, hogy az El mezőnyét kibővítik 64-re, de úgy tűnik, elálltak ettől a felek.
Az El egyesek szerint ezzel csak veszítene a népszerűségén, helyette az eddigi 48-ról 32-re csökkentenék a csoportkör mezőnyét, és az új sorozatban is 32 együttes küzdhetne majd. Vagyis 96 klub játszhatna valamelyik európai kupasorozatban. A BL és az El ezzel ténylegesen az élklubok, a gazdagok szériájává válna, míg a harmadik sorozatban a szegényebb ligákból is odaérhetnének a csoportkörbe. A döntés állítólag szeptember 27-én lesz, amikor a 2024-es Európa-bajnokság helyszínéről is határoznak Nyonban.
Az európai labdarúgókupákat összehasonlíthatjuk az európai kosárlabda-kupasorozatokkal, ugyanis gyakran olyan érzése van a szurkolónak, hogy az UEFA szinte koppintja az elképzeléseit a második legnépszerűbb labdajátéktól. A FIBA Europe első számú sorozata az EuroLeague, amely 1958 óta íródik. Azóta többször átnevezték, de 2000 óta lényegében Euroliga néven ismert.
A véletlen vagy valami más műve, de ebben a sorozatban is a legtöbb bajnoki címmel, tízzel, a Real Madrid büszkélkedhet. Igaz, itt 8 elvesztett fináléja is van, míg a CSZKA Moszkva mérlege 7-6, a Maccabi Tel-Avivé 6-9, a Panathinaikoszé 6-1, de az olasz Varese is 5-5 győzelem-vereséggel rendelkezik.
Az EuroLeague elitligaként működik, a 16 csapat oda-vissza alapon 30 meccset játszik az alapszakaszban, majd az első nyolc negyeddöntőzik az egyik csapat harmadik győzelméig, végül a Final Four zárja az idényt. A második számú sorozatból, az EuroCupból pedig felkerül a győztes, míg a főszponzor nevét is viseli a sorozat.
Az EuroCup történelme 2002-ig vezethető vissza, a résztvevők száma 24, a főszponzor neve szintén ott áll a sorozat neve előtt, és lényegében az Euroligához hasonlóan, ugyanazon országok együttesei viszik a prímet, a spanyolok, törökök, oroszok.
A harmadik számú sorozat a Basketball Champions League nevet viseli, viszont eléggé új szériáról beszélünk, 2016-ban rajtolt. Ez az első olyan kupasorozat, amelyben selejtezőt is játszanak, a 28 ország 55-56 nevezettje közül 24 küzd az első, a 12 győztes a második, míg a következő 6 a harmadik selejtezőkörben, és innen juthatnak fel a 32-es főtáblára, ahol 26 csapat alanyi jogon szerepel.
Itt indul a magyar bajnok, a Szolniki Olaj is, amely az olasz bajnokság hetedikjével, a Cantúval mérkőzik majd. A csoportkörben szerepel például a cseh liga első és második helyezettje, emellett német, francia, görög, olasz, spanyol, török, litván, izraeli sokadik helyezettek hazájuk bajnokságából.
A negyedik számú sorozat pedig a FIBA Europe Cup néven fut, és 2015 óta létezik. A 48 csapatból 32 jut az első, innen az első kettő továbbjut a 16-os csoportkörbe. Ebben a sorozatban már van átfedés a kosaras BL-lel, ugyanis akik nem kerülnek fel a főtáblára, azok a csoportkörben folytatják, köztük a szolnokiak, de a Falco is csoportkörös, míg az Alba Fehérvár a második selejtezőkörben kapcsolódik be, tehát 40 fölötti a résztvevők száma. Tény azonban, hogy egyik sorozatot sem sikerült az utóbbi években a gyengébb ligákból származó klubnak megnyernie.
Kérdés persze, lesz-e végül harmadik számú kupasorozat, és ha igen, ténylegesen lesz-e esélye a kelet- vagy észak-európai kluboknak a jó szereplésre. A pénz minden bizonnyal döntő szerepet fog játszani, ahogy a közvetítési jogok is, illetve az is sokat növelheti az új kupa nívóját, ha a győztese indulhatna a következő idényben a Bajnokok Ligájában.
