Foci-vb 2030, na de hol?
Európa, Ázsia, Afrika vagy Dél-Amerika? Ami biztos, hogy nem Észak-Amerika ad otthont a 2030-as labdarúgó-világbajnokságnak. Ki vagy inkább kik lehetnek a torna rendezői? Jelenleg azt sem tudjuk, hány mérkőzésből állna és hány napig tartana a vb. A hatvannégy meccs már a múlté, lehet tippelni, nyolcvan, száznégy, esetleg egy „szebb szám” nyeri el a FIFA tetszését.
Több mint két hónap telt el a tavalyi futball-világbajnokság döntője óta, fokozatosan belepi a por a katari torna emlékét. Mi vár a labdarúgás szerelmeseire a jövőben? Egy év múlva Európa-bajnokság Németországban, 2026-ban világbajnokság Amerikában, Mexikóban és Kanadában, a 2028-as Eb-t Britannia (Anglia, Skócia, Wales, Észak-Írország) és Írország közösen vagy Törökország rendezi meg – erről idén szeptemberben döntenek –, közben jövőre lesz Copa América is, tizenhat csapat részvételével, 2016 után ismét az Egyesült Államokban, a 28-asat meg állítólag Paraguay vállalná.
Ázsia-kupát vagy rendeznek még ebben az évben, vagy nem, ami persze elég furán hangzik, hogy nem lehet tudni, mikor bonyolítják le, Kína helyett Katarban, a 2027-eset viszont Szaúd-Arábiában, ez viszont biztosnak tűnik. Az Afrikai Nemzetek Kupája még ennél is bizonytalanabb lábakon áll, majd valamikor lezavarják a következő tornát, amúgy lazán, afrikai módi szerint.
Akárhogy is vesszük, a világbajnokságokon kívül az Eb-k a legbiztosabb pontok a labdarúgás nemzetközi színpadján. A 2030-as vb tehát a következő állomás, méghozzá különösen fontos, mert a világbajnokságok századik évfordulójához érkeztünk. Érthető, hogy hirtelen nagy lett a tolongás, nem egy-két érdeklődőről lehet olvasni, hogy szívesen rendezné meg a centenáriumi vébét. A britek és az írek azért gondolták meg magukat, mert nagyobb esélyt láttak arra, hogy a 2028-as kontinensviadalt megrendezzék, mivel szerintük a dél-amerikaiak lesznek a befutók. És kiket takar a dél-amerikai pályázat? Uruguayt, vagyis az 1930-as első torna rendezőjét, valamint Argentínát, Paraguayt és Chilét. A hivatalos pályázatot február 7-én nyújtották be, bár azóta az argentin elnök azt javasolta, hogy ötödik országként Bolíviát is vonják be a pályázatba. A nyitó mérkőzést Argentínában játszanák, a döntőt Uruguayban. Ez valószínűleg azt jelentené, hogy a jelenleg felújítás alatt álló Buenos Aires-i Más Monumentalban kezdődne a vb, és a montevideói Centenarióban érne véget, ahogy 1930-ban is. A stadionok száma vélhetően 16 lenne, Argentína hattal szállna be, Chile néggyel, Uruguay és Paraguay hárommal országonként.
A dél-amerikaiak legerősebb kihívója egy hármas fogat lehet. Szaúd-Arábia 2027-ben először adhat otthont az Ázsia-kupának, de ennél többre vágyik. Egyiptommal és Görögországgal alkotnának triót, természetesen szaúdi irányítással. A pályázatról már a 2022-es vb előtt olvashattunk, de néhány hete a szaúdiak jelezték, hogy átvállalják a másik két ország stadionépítéssel kapcsolatos költségeit, ha azok közösen pályáznak velük, és ha a mérkőzések 75 százalékát ők rendezhetik meg.
Ez 80 meccs esetén 60, 104-ből pedig 78 találkozót jelentene. A pénz tehát nem akadály, a dél-amerikaiak esetében a költségvetés sem biztos, a stadionok többségét fel kellene újítani, az infrastruktúrát nem is említve, míg Szaúd-Arábiában ez nem okoz(na) gondot, de Egyiptomban is épül egy 93 ezer fő befogadására alkalmas komplexum. A szaúdiak mindenképpen szeretnének vb-t rendezni, és ha nem jön össze 2030-ban, összejön négy vagy nyolc évvel később. A szövetségesekre részben azért van szükség, mert 2022-ben Katar, tehát ázsiai ország volt a rendező, és a jelenleg érvényben lévő szabályzat szerint legalább tizenkét évnek el kell telnie ahhoz, hogy egy kontinens ismét pályázhasson, illetve tornát rendezhessen. Az sem mellékes, hogy a szavazáson számíthatnának az ázsiai mellett részben az afrikai, részben az európai szavazatokra.
Afrikából ugyanis akad érdeklődő, Marokkó, amely hatodszor kandidálna a világbajnokság rendezésére 1994, 1998, 2006, 2010 és 2026 után. Milyen esélyekkel futna neki az afrikai ország egy feltételezhetően másfél hónapos nemzetközi eseménynek, amely 80 vagy 104 mérkőzésből állna? Európa Spanyolország és Portugália közös pályázatával jelentkezik, amelyhez tavaly ősszel Ukrajna is csatlakozott. Ez nem vicc, mindenesetre elég komolytalanná teszi a pályázatot, és nemcsak a háború és a gazdasági helyzet miatt, hanem az ország földrajzi elhelyezkedése miatt is.
De szó volt arról is, hogy Marokkó lépne frigyre Spanyolországgal és Portugáliával, de hivatalosan nem történt eddig semmi. A spanyolok listáján szerepel a két madridi és a két barcelonai stadion mellett az épülőben lévő valenciai Nou Mestalla, továbbá Bilbao, Sevilla, San Sebastián is rendelkezik alkalmas arénákkal (a teljes listán 15 stadiont tüntetnek fel), a portugálok pedig a két lisszaboni mellett a portói stadionnal szállnának be.
Kína 2050-ig szeretne világbajnokságot rendezni, sorban épülnek a hatalmas arénák az országban, de nagyobb az esélye annak, hogy a 2034-es tornára pályáznának leghamarabb. A vb helyszínéről 2024-ben dönt a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) a 74. kongresszusán.
