Felvidékiek a magyar válogatottban
Valójában hány felvidéki származású focista lépett pályára a csehszlovák, a szlovák és a magyar válogatottban? Akad(hat)nak olyanok is, akik más nemzeti csapatba is bekerültek, és elég csak Kubala Lászlóra gondolni, akit eleve nehéz besorolni bárhova is – magyar, szlovák, spanyol vagy katalán volt? Maradjunk a magyar válogatottságnál?
Kubalát persze legegyszerűbb a Barcelonához kötni. Szobra áll a Camp Nou előtt, igaz, a stadion átépítése miatt egy időre „elköltözött” a La Masia kertjébe. És ha felvidéki focistára gondolunk, az elmúlt évtizedekből Németh Szilárd, Novota János vagy Bénes László neve ugrik be, Borbély Balázs meg minden focibolond fejében ott szerepel a mai napig.
Ha a magyar labdarúgó-válogatottban pályára lépőkre gondolunk, és húzunk egy határt 1993-nál, mondván azóta létezik Szlovákia, talán könnyebb helyzetbe kerülünk. Ha összeadunk, kivonunk, szorzunk és osztunk, akkor két játékos jut eszünkbe, Priskin Tamás és Mocsi Attila, a harmadik, Urblík József pedig bekopogtatott a magyar válogatott kapuján. Az „elnézést, szabad”-nál ugyan még nem jutott tovább, de a szövetségi kapitány már ajtót nyitott neki. (Az északírek ellen akár pályára is léphetett.)
Priskin Tamás már betöltötte a negyvenet? Igen, 1986. szeptember 27-én született Komáromban, az akkor még létező Csehszlovákiában. A helyi klubban kezdett focizni, majd 2000-ben a Győri ETO-hoz került. Tehetsége hamar megmutatkozott, 2006-ban Angliába, a Watfordba igazolt. Megfordult a Prestonban, az Ipswich-ben, a QPR-ban, a Swansea-ban és a Derbyben is. Tegyük hozzá, 2009-ben szerződött Ipswich-be, a többi brit csapatban kölcsönjátékosként fordult meg. 2012-ben Oroszországba igazolt, de Ausztriában és Izraelben is légióskodott, majd Győrbe került, 2015-től a Slovant erősítette, két évvel később már a Ferencvárosban játszott, 2020-ban pedig visszatért Győrbe. A magyar válogatottban 2005. augusztus 17-én, az Argentína elleni budapesti találkozón mutatkozott be. Pályafutása során összesen 63 alkalommal szerepelt a nemzeti csapatban, és csatárként 17 gólt szerzett. Ott volt a 2016-os franciaországi Európa-bajnokságon is, amelyre Magyarország 44 év után jutott ki. A neve azonban alighanem örökre összeforrt a Norvégia elleni 2015-ös Eb-pótselejtezővel, amikor emlékezetes gólt szerzett a budapesti visszavágón.
A 2000. május 29-én született Mocsi Attilának eddig nem jutott nagy szerep a magyar válogatottban. A lakszakállasi középhátvéd az ETO utánpótlásában fejlődött, majd fiatalon a Videotonhoz került. Tagja volt a 2017-es U17-es Eb-n szereplő magyar csapatnak, klubpályafutása során a Fehérvárban és a Zalaegerszegben fordult meg, 2023 óta pedig a török Rizespor játékosa. A válogatottban 2024. március 26-án, a Koszovó elleni felkészülési mérkőzésen mutatkozott be, 2025-ben pedig további két alkalommal, az írek elleni vb-selejtezőkön is lehetőséget kapott.
Priskin és Mocsi már bemutatkoztak a válogatottban, Urblík József a kapu előtt áll. A középpályás 1996. augusztus 22-én született Bártfán, a gyerekkorát azonban Ipolyságon töltötte. Nyitrán vált profivá, 2016-ban Jihlavába igazolt, 2018-ban pedig a Puskás Akadémiához. Felcsúton több idényen keresztül meghatározó szerepet töltött be, majd 2023-ban a Vasashoz szerződött. A szlovák utánpótlás-válogatottakban is szerepelt, ami akadály volt abban, hogy bemutatkozhasson a magyar címeres mezben. Marco Rossi végül beválogtta őt a novemberi keretbe, ő lehet tehát a harmadik felvidéki a magyar válogatottban.
Megjelent a MAGYAR7 47. számában.