Feltámadás Győrben
Korábban már foglalkoztunk a Győri ETO NB I-be való visszajutásával, azonban hiába a feljutás, az utóbbi hónapokban mégis elégedetlenek voltak a szurkolók. A csapat ugyanis pocsékul kezdte a szezont, az első négy mérkőzését sorozatban elveszítette, és ez csak az utolsó helyre volt elég. Ezt követően azonban valami történt a kisalföldi klubnál, az elmúlt hetekben ugyanis feljavult a játék, és az eredmények is jönni kezdtek.
Hol is kezdjem? Mióta legutóbb az ETO-val foglalkoztam, rengeteg minden történt a klub háza táján, voltak csalódást keltő eredmények, valamint örömittas mérkőzések. Győrben kilenc évet kellett várni, hogy a csapat visszakerüljön a magyar első osztályba, május végén az egész város focilázban égett, a fiataloktól kezdve az idősekig, mindenki a csapat feljutását ünnepelte. Valljuk be, egy ilyen patinás, nagy múltú egyesületnek ott van a helye Magyarország legjobb klubjai között. Persze az első osztályban bent is kell maradni, ezért a nyáron rengeteg új játékos érkezett Győrbe.
Az előbb említett három futballista azonban egyelőre Győrben sem váltotta meg a világot, Borbély Balázs legtöbbször csereként számol velük. A kissé kaotikus átigazolási politika meg is hozta az „eredményét”, az első pár fordulóban pontot sem szerzett az ETO.
A kisalföldiekre már az első fordulóban kisebb rangadó várt, ugyanis az NB II. tavalyi bajnokával, a Nyíregyházával találkoztak. A győri szurkolók felfokozott hangulatban várták a találkozót, szeretett klubjuk mégiscsak kilenc év után játszott ismét első osztályú mérkőzést. Az összecsapás színvonala sokkal inkább hasonlított egy másodosztályú mérkőzéshez, melynek végén a nyíregyháziak örülhettek a győzelemnek. Az ETO ugyan csak egy góllal kapott ki, a mutatott játék azonban aggodalomra adott okot.
Jogosak voltak a szurkolók félelmei, a győriek a soron következő három mérkőzésüket elveszítették, így négy fordulót követően nulla ponttal a tabella utolsó helyén álltak.
Az egyes mérkőzéseken ugyan voltak jobb periódusai a győrieknek, illetve a statisztikákban is a középmezőnybe tartoztak, az eredmények viszont csak nem akartak jönni. A legtöbb ETO-játékosnak még nem volt NB I.-es tapasztalata, amely bizonyos mérkőzéseken döntő faktornak bizonyult. A szurkolók türelme kezdett elfogyni, s ennek hangot is adtak, így egyre feszültebbé vált a hangulat a klubban.
Az ötödik fordulóban aztán megtört a jég, a Győr a Diósgyőr vendégeként, közel egy évtizedet követően, ismét pontot szerzett az első osztályban. A mérkőzés során látni lehetett, hogy a vendégeknek milyen sokat jelentene a pontszerzés, ezért a játék tördelésétől, valamint az időhúzástól sem riadtak vissza.
Ez a felfogás persze a magyar futballközösségnek kicsit sem tetszett, a győrieket azonban ez nem érdekelte, az ő szemük előtt az lebegett, hogy végre valahára megszerezzék első pontjukat.
És milyen sokat számított a Miskolcról elhozott egy pont! Az ezt követő találkozókon mintha egy másik csapatot láttunk volna a pályán, a játékosok önbizalma megjött, így a játék minősége is jócskán feljavult. A szeptemberi válogatott szünetet követően talán az addigi legnagyobb próba előtt állt a Győr, szeptember 22-én, hazai pályán fogadták a Magyar Kupa-győztes Paks együttesét. A hazai szurkolók valószínűleg látatlanban aláírták volna az egy pontot, győzelemben nem sokan reménykedtek.
Ehhez képest a győri játékosok mind az ellenfelet, mind pedig saját szurkolóikat alaposan meglepték, és 2:1 arányban legyőzték a Konferencia Liga negyedik köréig jutó tolnaiakat.
Még azt sem mondhatjuk, hogy csak szerencsével nyertek volna, a 8:1-es kaput eltaláló lövések aránya beszélő statisztika a mérkőzés vonatkozásában. Mindössze öt nappal később újabb nehéz feladat várt a Rába-partiakra, ezúttal a tulajdonosváltáson és nagy változásokon átmenő Újpest otthonában léptek pályára. A mérkőzés kiegyenlített játékot hozott, melyen a fővárosiaknak volt több helyzetük, valódi ziccerekig viszont az ETO jutott el, melyeket nem sikerült értékesíteni. Az Újpestről elhozott egy pont sikerként könyvelhető el, mellyel végre valahára sikerült elmozdulni a kiesést jelentő helyekről.
Ezt követően került sor az ETO–Fehérvár mérkőzésre, melyet nagy várakozás előzött meg.
Az ETO–Fehérvár találkozó Magyarország egyik legnagyobb rangadójának számít, a játékosok és a két csapat szurkolótábora is nagy erőkkel készült az összecsapásra. A vendégszektor teljesen megtelt, és a hazai lelátókon is több mint négyezren nézték meg a mérkőzést. Arra lehetett számítani, hogy felfokozott hangulatú, izgalmakban bővelkedő összecsapást láthatnak a szurkolók, a győri játékosok azonban tettek arról, hogy a lényegi kérdéseket már a találkozó elején elrendezzék.
A három pontnak köszönhetően az ETO feljött a tabella 9. helyére, viszont a Fehérvárhoz és a Nyíregyházához képest eggyel kevesebb mérkőzést játszottak. Borbély Balázs tanítványai a szünetet követően előbb a Zalaegerszeg otthonában lépnek pályára, majd a sokak által várt mérkőzésen a Ferencvárost fogadják az ETO Parkban.
Kinek vagy minek köszönhető a Győr feltámadása? Persze nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az átigazolási időszak vége felé több minőségi játékos is érkezett, akik komolyan erősítést jelentenek a csapat számára, a siker kulcsát személy szerint mégiscsak a Borbély Balázs–Lipták Zoltán duóban látom.
Borbély már tavaly is bizonyított, mikor sorozatban öt mérkőzést megnyerve visszajutatta a csapatot az első osztályba, majd a szezon eleji nehéz kezdést követően sem adta fel elveit, melynek meglett a gyümölcse.
Lipták Zoltánnal tökéletes párost alkotnak, a másodedző ugyanis korábban több évet töltött el az ETO-nál, sőt csapatkapitányként bajnoki címig vezette a zöld-fehéreket. Lipták így meg tudja értetni a játékosokkal, mit is jelent felhúzni magukra az ETO mezt, ezt bizonyítja a legutóbbi Fehérvár elleni rangadó is.
Borbély Balázs elmondta, hogy a mérkőzés előtt Lipták tartott motivációs beszédet, mellyel tűzbe hozta a játékosokat.
A kezdeti nehézségeket követően jó útra léptek a kisalföldiek, jelen esetben teljesen reálisnak tűnik a bennmaradás, melyet célként tűztek ki maguk elé. A szezon persze még rendkívül hosszú, tele váratlan fordulatokkal, az elmúlt hetek mutatott játékát figyelembe véve azonban a Rába-partiak joggal reménykedhetnek egy sikeres idényben.
Megjelent a Magyar7 2024/42. számában.