„Fantasztikus lenne, ha a DAC után a KFC-t is felvinném az élvonalba” – interjú Radványi Miklóssal
A komáromi foci eddigi legsikeresebb időszakát éli. A lila-fehérek rendkívül sikeres őszi idénye őszi bajnoki címet jelent a Duna-parti csapatnak. A komáromiak kispadján pedig a DAC legendás játékosa és edzője, Radványi Miklós valami hasonlóra készül, mint korábban a sárga-kékek kispadján: az élvonalba juttatná a komáromiakat is. A sikeres őszi idényről a komáromiak mesterét kérdeztük.
Két fordulóval az őszi idény vége előtt megszerezték az őszi bajnoki címet. Hogyan értékeli ezt a kiváló idényt?
15 mérkőzés alatt 13 győzelmet arattunk, emellett van egy döntetlenünk és egy vereségünk, ezt másképp nem is lehet értékelni, csak pozitívan. Nyáron nagyon jól sikerült a felkészülés, és már sokszor elmondtam, a csapatnak a gerince megmaradt. Azok a tapasztaltabb játékosok, akik időként nem játszottak, megsértődtek, majd elmentek.
Edzői karrierje során átélt-e már hasonló sikerszériát?
Még soha, de úgy gondolom Szlovákiában nagyon ritka az, amit mi vittünk véghez idén ősszel. Az első nyolc meccset megnyertük zsinórban, amivel új rekordot állítottunk fel, de a 15-ből 13-at megnyertünk, amivel a szlovák bajnokságban kevés csapat büszkélkedhet.
A sikerre éhes fiatalokat fűtötte a bizonyítási vágy?
Minden edzésen azt látom, hogy ezek a fiatalok bizonyítani akarnak nekem. Be akarnak kerülni a kezdőcsapatba, ott pedig igyekeznek még jobb teljesítményt nyújtani.
Ez az edzéseken is megmutatkozott, mert minden játékosnak száz százalékot kell nyújtania, hogy bekerüljön a kezdőcsapatba.
Az eredmények ezt mutatják, hogy a csapat nagyon rendben volt egész ősszel. Ennyire egységes ez a csapat?
Mindig arra törekedtem, hogy az öltözőben ne legyenek sértődött játékosok. Egy edző számára nagyon fontos, hogy minden játékost tűzben tudjon tartani. Nemcsak azokat, akik a kezdőben vannak, hanem azokat is, akik a kispadon várják a lehetőséget. Nekik is érezniük kell, hogy a csapat fontos részei.
Korábban gondja volt a csapatnak a hatékonysággal. Ez az idei szezonra megoldódott. Hogyan sikerült ezt elérni?
Van egy csatárom Patrik Voleský személyében, aki rúgott már hét gólt. Tavaly a legjobb góllövő Németh Tomi volt, öt góllal. Most, hogy megérkezett Kassáról Voleský, a többi játékos, például Tóth Gabi vagy Ganbold is igyekezett felvenni vele a versenyt. Ez az az egészséges versenyszellem, amiről beszéltem, ami a gólok számában is megmutatkozott az említett játékosok révén.
A rögzített szituációk után nagyon sok gól születik, amin nagyon sokat is dolgozunk. A csapatnál van A terv, B terv és C terv, ha az első kettő nem sikerült, akkor a harmadik tervből sikerül gólt rúgni, ami nagyon fontos. És ami szintén nagyon fontos volt az ősszel, hogy mellénk állt a sportszerencse is, mert ami tavaly kipattant, az idén bepattant… Én azonban mindig azt mondom, annak van szerencséje, aki tesz is érte.
Mi az, amiben további fejlődést vár el?
Szeretném, ha még hatékonyabbak lennénk! Rúgtunk ugyan 33 gólt az ősszel, de voltak olyan meccsek, amelyeken sokkal több helyzetet dolgoztunk ki, és nem voltunk a kapu előtt elég hatékonyak, úgyhogy a télen ezen fogunk dolgozni. Tudom, minél tovább megyünk a bajnokságban, annál nagyobb lesz a nyomás a csapaton, és azt nem egyszerű feldolgozni.
Bízom benne, játékosaim tavasszal is megmutatják, hogy tudnak nyomás alatt is játszani és továbbra is eredményesek leszünk.
Jelenleg kilencpontos előnyük van az Eperjessel szemben, most már kijelenthető, hogy egyértelműen a feljutás a cél?
Van még két forduló az őszi idényből, ezt követően leülünk és megbeszéljük. Nem szeretem a mellébeszélést. Amikor egy csapat ilyen őszt „fut” és ekkora a pontelőnye, mellébeszél, ha azt mondja, hogy a harmadik vagy az ötödik hely a célja. A hivatalos célkitűzésünk a szezon előtt az első három hely valamelyike volt.
Mondhatjuk, hogy a komáromi foci megérett az élvonalra?
Természetesen nagyon sok még a munka, de nagy léptekkel haladunk az élvonal felé. Azt gondolom, az első ligában is tisztességesen helyt tudna állni ez a csapat.
Mindenképpen jót tenne a ligának két csallóközi együttes a Niké Ligában, viszont sokan félnek attól, hogy így kevesebb néző látogatná a DAC meccseit. Gondolom ön is azoknak a táborát erősíti, akik örülnének a két csallóközi együttesnek az élvonalban…
Természetesen! A Dunaszerdahelyt is én vittem fel az élvonalba, és nagyon örülnék, ha a Komáromot is sikerülne feljuttatnom az első ligába. Ez fantasztikus lenne számomra és a klub számára is.
Mint ismert, idén „albérletben” játszanak Vágsellyén, mivel épül az új komáromi stadion. Mennyire nehezítette meg a csapat életét, hogy nem Komáromban játszanak?
Azért is meglepetés sokak számára, és bevallom nekem is, hogy ilyen jól „muzsikálunk”, mert tulajdonképpen minden mérkőzésünket idegenben játsszuk. A hazai mérkőzéseinkre is egy órát utazunk Vágsellyére. Ez nem egyszerű dolog, de már a nyári felkészülést is így alakítottuk ki, hogy minden mérkőzésünket idegenben játszottuk. Próbáltuk a játékosokat hozzászoktatni ahhoz, hogy nem lesz hazai pálya. Egyébként Vágsellyén nagyon jó pályát találtunk, nagyon jó a környezet és a nézők is kijárnak, szurkolnak nekünk. Az eredményeink meg egyértelműen bizonyítják, hogy jól döntöttünk, amikor Vágsellyére mentünk.
2021 tavaszán érkezett a komáromi együtteshez. Hogyan értékeli eddigi munkáját a lila-fehéreknél?
Az én munkámat a vezetőknek kell értékelniük.
Az első évben a negyedik helyen végeztünk, ami történelmi siker volt. Tavaly a dobogón végeztünk, ami szintén történelmi siker volt a klub életében. Bízom benne, hogy most még jobb helyezést érünk el, ami szintén történelmi siker lesz.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/46. számában.
