Ez aztán a világbajnokság!
Mi jut eszedbe erről az északamerikai világbajnokságról? Tetszik? Nem tetszik? Nincs nagy megfejtés, ez is csak egy a sok közül, történetesen a huszonharmadik 1930 óta. Hasonlít a korábbiakra, de amiben látványosan különbözik a többitől, hogy átláthatatlan és felfoghatatlan. A győztes nevét minden bizonnyal megjegyezzük, és egy-egy jó meccset is láthat(t)unk.
Évtizedek óta azzal „szórakoztatom” magam, hogy minden világ- és Európa-bajnokság előtt megtippelem az adott torna döntőjét, győztesét, néha a legjobb négyest. Hozzám hasonlóan mások is ezzel dobják fel az „ünnepi hangulatot”, amit egy-egy vb vagy Eb jelent. Hogy mennyiben és hogyan változott meg ez az „ünnepi hangulat” az évtizedek során, valószínűleg több oldalt is megtöltene egy újságban, így tehát maradjunk a tippelésnél. Nem sportfogadás kicsiben vagy nagyban, egyik vagy másik online felületen, hanem a focibolond bebizonyítja önmagának, hogy továbbra is ért a sportok sportjához, sőt, egyre kifinomultabb szakértőnek számít a saját szemében. Magyarán nem dicsekszem vele mások előtt, de megjegyzem magamnak, és hát mindannyian tudjuk, az érzés megfizethetetlen. A hencegés kedvéért mégiscsak ideírom, hogy a legpontosabb tippemet a 2004-es portugáliai Eb-n hoztam össze, mert Portugália–Görögország döntőt „jósoltam”, görög győzelemmel. Tanúm is van rá, úgyhogy mindenki vegye komolyan.
Ezúttal is azzal vágtam neki a nagy tornának, hogy többször áttanulmányoztam a világbajnokság programját, a csoportokat, a kieséses szakaszt, miközben jó előre tudtam, hogy ez lesz az első vb, amelyen nem fogom megjegyezni az összes csoportot, mert képtelenség, ahogy a kieséses szakaszból sem következtethetek az elődöntősökre, vagyis az egész egy átláthatatlan, szétfolyó és felfoghatatlan torna első, második és sokadik pillantásra is.
Ezzel máris megvan az első és egyben legnagyobb különbség a korábbi világbajnokságokhoz képest. Amikor 1994-ben utoljára rendeztek 24 válogatott részvételével vb-t, azt is az Egyesült Államokban, könnyű volt minden, az 52 meccset fel lehetett dolgozni emberi ésszel. Az 1998-as franciaországi tornától kezdve már 32 csapat játszott összesen 64 mérkőzést, ami első blikkre még könnyebb átláthatóságot és tippelést ígért. És valóban, a szurkoló vetett egy pillantást a torna lebonyolítási rendszerére, a csapatok megvoltak, és máris a fejében volt az egész.
A 2026-os vb-n azonban 48 gárda játszik 104 meccset, vagyis önmagában a csoportmeccsek száma (72) nagyobb, mint a korábbi tornákon az összes találkozó száma. És még milyen ez a világbajnokság? Mindegyik félidőben van egy-egy ivószünet, ami óriási reklámbevételt jelent, minden túlárazott a helyszínen.
A nagy stadionok miatt megdőlhet az átlagnézőszám, ami jelenleg átlépi a 64 ezret mérkőzésenként, a teljes vb-t illetően megdől majd a rekord, amit az 1994-es amerikai vb tart annak ellenére, hogy 12 mérkőzéssel kevesebbet rendeztek, mint a későbbi tornákon.
És hát, a fociról, magáról a játékról is illene néhány szót ejteni. Európa 12, Dél-Amerika 10 vb-címnél tart. Vajon más földrész is beleszólhat a nagyok csatájába? A három házigazda közül az egyik eljuthat a legjobb négyig? Tényleg a spanyolok és a franciák a két legnagyobb favorit? Esetleg két dél-amerikai válogatott játszik majd a döntőben? Azt hiszem, mégiscsak átlátom ezt a szövevényes tornát, csak figyelni kell. Nagyon…
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/26. számában.
