Érzelmekkel teli sportos üzlet
Vajon minek köszönhető, hogy a sportok túlkínálatában már nemcsak Európában, hanem egyre inkább Ázsiában és az Egyesült Államokban is a labdarúgás tudja leginkább megmozgatni a nézőket? Meddig tartható kordában az óriási biznisz, és egyáltalán, egészséges-e még az, ami a foci körül zajlik?
Jegyezzük meg rögtön az elején, hogy a többi földrészen még nem teljes a térhódítás, hiszen az amerikai tőkeerős bajnokságok közül az NFL még sokkal előbbre van a focinál, bár egyre inkább teret nyer ott is a „soccer”, s az ázsiai piacokon is van még mit behoznia. Az üzlet viszont egyre nagyobb „fordulatszámmal” működik, és évtizedek óta többről szól, mint a labdarúgás szeretetéről.
Ma már Dunaszerdahelyen is azt látjuk, hogy egy-egy DAC meccs társadalmi esemény, amelyre egyre inkább kíváncsiak azok is, akik néhány játékosnál többet nem is tudnának felsorolni a sárga-kékek csapatából. Ez ugyanakkor nem feltétlen örömteli hír a törzsszurkolói bázisnak, de a jelenség nemzetközi, s ez is kell ahhoz, hogy az óriási üzlet működhessen.
Látjuk, mi történik Cristiano Ronaldo vagy Messi klubváltásakor. Igaz, ez utóbbira két évtizedet kellett várni, a körítés tehát hatalmas volt. Könnyes búcsúzás a világ egyik legtehetségesebb labdarúgójától, miközben lényegében pusztán anyagi jellegű döntés született, hiszen az argentin kiválóságnak nem a megélhetése került volna veszélybe, ha Barcelonában marad.
Eközben Ronaldo minden közösségi médiában a legnagyobb követőtáborral rendelkező személyek közé tartozik, pedig tudjuk, a világ nem csak a fociról szól és vannak sztárok más területen is.
A legfőbb kérdés, ami ilyenkor felmerül, hogy a sportok között a labdarúgás mégis minek köszönheti különleges szerepét? Népszerűségével már a múlt század elején sem volt gond, de a hatalmas növekedés a ‘90-es években kezdődött, amikor az angol élvonal üzleti átalakítását példátlan mediális felhajtás kísérte.
Az Egyesült Államokban mindez már korábban megtörtént a kosárlabda, az amerikai foci vagy éppen a baseball körül. Volt tehát honnan mintát venni, de az európai térhódítás még erősebb volt. Már csak azért is, mert gyorsabban tudta megszólítani a dél-amerikai vagy az ázsiai idegenlégiósok által a japán, koreai vagy éppen latin-amerikai piacot, ezzel pedig hatalmas lehetőségek teremtődtek.
Nézzük csak meg, mekkora a szerepe az ázsiai befektetőknek abban, hogy az egyre nagyobbra fújt lufi még nem durrant el Európában. Tízmilliós szerződések után néhány éve már átléptük a százmillió eurós vételárakat, a heti fizetések a topligákban pedig már egy hazai topmenedzser éves bérével vetekednek.
Ezt a rendszert pedig szövetségi szinten összetartani nem kis kihívás, hiszen óriási pénzek forognak, így aztán nem meglepő, hogy a korrupciós botrányok nem kerülték el a nemzetközi szervezeteket sem. Az UEFA egyelőre jobban szerepel ebben a küzdelemben, mert egy kisebb csoportnak kell megfelelnie, de a FIFA esetében azt látjuk, hogy a hatalmas tőkét mozgató ázsiai milliárdosok a foci közelébe szeretnének kerülni.
Tegyük hozzá, azért fura döntések mindkét nagy szervezet esetében vannak, és a liberális propaganda minden téren hódít, mert az üzleti érdek szent és sérthetetlen. Az év vége előtt az UEFA egy nagy bakival gazdagabb is lett, mert a december közepén tartott Bajnokok Ligája nyolcaddöntőinek sorsolását meg kellett ismételnie, pedig úgy tűnt, a PSG és a Manchester United találkozhat egymással, ami Ronaldo–Messi párosítást jelentett volna. Az európai szövetség (UEFA) azt közölte, hogy a procedúrát segítő szoftver meghibásodott, ezért volt szükség új sorsolásra. A program a lebonyolítókat támogatja abban, hogy mely csapatok nem kerülhetnek össze egymással.
A ceremónia során a Manchester Unitedet előbb hibásan a Villarreallal párosították össze, noha a két együttes korábban csoportellenfél volt, majd az angol csapatot nem adták hozzá az Atlético Madrid lehetséges ellenfeleit tartalmazó tálhoz. Azért a PSG így sem örülhetett, mert a Real Madriddal kell megküzdenie, ami a már említett üzletnek jó lehet.
A jó időben kezdődött változások az európai piacon tehát nagy lökést adtak a foci népszerűségének növeléséhez, hiszen az ezredforduló környékén a német vagy az olasz médiapiacon is hatalmas szereplők igyekeztek a bajnoki találkozókat elérhetővé tenni. Ma pedig már akár Szlovákiában is azt tapasztaljuk, minden bajnoki meccs elérhető a különböző platformok valamelyikén. Sőt, az egyre szaporodó sportcsatornák tájainkon is nézhetővé teszik a török, holland, lengyel vagy még a jóval kisebb bajnoki küzdelmeket is, hogy aztán a labdarúgás mellett ugyancsak hatalmasra növekedő fogadással foglalkozó szakoldalak is óriási pénzmennyiséget tudjanak megmozgatni.
Ezért aztán nem kell megijednie egyetlen focikedvelőnek sem, a Bundesliga ugyan kis szünetet tart az ünnepek alatt, az olasz liga éppen lapunk megjelenése után megy karácsonyi pihenőre, de a spanyol és az angol élvonal a korábbiakhoz hasonlóan az elkövetkező két hétben is kínál néznivalót, gondolva a minőségi labdarúgás nélkül unatkozó szurkolókra.
Megjelent a Magyar7 hetilap 51-52. számában
