Dzsudzsák a DAC-ba, Schäfer a DAC-ból el, Szalai Attila mindenhova, aztán mégse
Téli, idényközi játékoskeringőről szóló hírek! Átigazolási kacsa-áradat a sajtóban, „jólértesült hivatkozások”: szinte már biztos, hogy ez vagy az ide, vagy oda igazol. Aztán mégsem. Pedig még csak félidő van a különböző labdarúgóbajnokságokban, és az igazi átigazolási durranások a bajnokságok befejezése után szoktak történni.
Minket leginkább a magyar válogatott játékosok vándorlásairól, illetve a dunaszerdahelyi klubot érintő játékosmozgásokról szóló hírek szoktak lázba hozni. Vannak olyan esetek, amikor a kettő összefügg! Dzsudzsák Balázs, Schäfer András története ilyen.
A 35 éves és 108-szoros magyar válogatott Dzsudzsák esetében határon innen és túl is szinte már mindenki biztosra vette Dunaszerdahelyre történő átigazolását Debrecenből.
Nagy durranás lett volna a nagy világcsavargó szerződtetése, hiszen csak a játéka kopott meg az idő haladtával, a neve nem. A szélről a középpályára terelték őt a debreceni edzői, hogy már ne őt futtassák, hanem ő futtasson térátölelő, pontos átadásaival másokat. Annyira bekerült a köztudatba a ballábas magyar bombázó érkezése, hogy talán már a Dzsudzsák képes sárga-kék sálakat is varrták. Kecsegtető ajánlat ide, kecsegtető ajánlat oda, a további pletykák és találgatások elkerülése végett a DVSC labdarúgócsapata hivatalos oldalán megjelent közleményben leszögezte, hogy a labdarúgó egyelőre nem távozik a klubtól, marad a DVSC-ben csapatkapitányként.
Schäfer Andrásról, a magyar válogatott tavaly befutott játékosának távozásáról is felreppentek a hírek a bajnokság téli szünetében.
Középpályásként a közelmúltban a válogatott színeiben három gólt szerző játékos nagy erőssége a DAC-nak. Távozását sokan már biztosra vették Szerdahelyen, többen láttak és hallottak az utcán törökül beszélő idegeneket, akik bizonyára a Magyar Aranylabda-díjas labdarúgó átigazolását jöttek előkészíteni Dunaszerdahelyre. Ugyanis a sajtóhírek szerint a sokszoros török bajnok Galatasaray csapata érdeklődik a DAC fiatal válogatott játékosa iránt. Egyelőre igaznak tűnik a mondás: törököt fogtam, de nem ereszt, vagyis sikerült ugyan megszerezni, amire vágytál, de már megszabadulnál tőle, de nem ereszt. Egy biztos, a dunaszerdahelyi szurkolók nem őrülnének Schäfer távozásának.
A téli átigazolási időszak magyar királya viszont kétségkívül Szalai Attila, akinek a becsült ára a válogatottban és klubjában nyújtott kiemelkedő teljesítményének köszönhetően négymillió euróval lett több.
A mértékadónak tartott Transfermarkt.de szerint január 4-én a korábbi 11 millióról 15 millióra változott. Mint ismert, a Fenerbahçe magyar válogatott védője iránt tavaly ősz óta élénk az érdeklődés európai topcsapatok részéről. Egy darabig Törökországban és Angliában is cikkeztek arról, hogy a Bajnokok Ligája címvédője, a Chelsea akarja leigazolni Szalait, ám az Atlético Madrid és a Napoli is figyelte állítólag a 23 éves játékost. Egyelőre úgy tűnik, hogy Szalai éppúgy marad Törökországban, mint ahogy Schäfer nem igazol oda.
A külföldi szerződés minden valamire való focista álma! Sokan viszont nem futnak be külföldi csapatoknál olyan karriert, mint ahogy elképzelték.
Most is vannak olyan kallódó, fél évente klubot váltó, jobb sorsot érdemlő egykori magyar válogatott játékosok, akik, ha huzamosan otthon fociznának, talán még ma is felölthetnék a címeres mezt (Varga Roland, Holender Filip, Gyurcsó Ádám stb.). Róluk legtöbbször azt olvashatjuk az összefoglalókban, hogy nem volt a keretben, lecserélték, a meccs végén becserélték, nem jutott játéklehetőséghez, kölcsönadták, nem tartanak rá igényt.
Aztán vannak olyan focisták is, mint például Németh Krisztián, aki csak azért tér haza saját bevallása szerint pár hónapra, mert fel akarja magát építeni valamelyik hazai csapatnál, aztán sipirc ki megint!
És vannak olyan sajtóorgánumok, amelyek árgus szemmel figyelik a játékosügynökök mozgását, és nagyon gyorsan és nagyon alaptalanul hírbe hoznak játékosokat külföldi klubokkal.
