Biztonságosan megrendezhető a labdarúgó-vb?
Lassan két hete lesz, hogy az Egyesült Államok és Izrael csapást mért Iránra, így a Közel-Kelet ismét a világpolitika egyik legérzékenyebb térségévé vált. Fegyveres összecsapások és a politikai feszültség mindennapossá vált, és a jövőkép is rendkívül bizonytalan. Egy ilyen nemzetközi környezetben jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mindez hatással lesz-e a globális sporteseményekre, gondolva itt elsősorban a nyári labdarúgó-világbajnokságra.
A futballban a vb még a Bajnokok Ligájánál is nagyobb eseménynek számít. Egy ilyen tornán nemzetek és kultúrák találkoznak, melynek akár pozitív hozadékai is lehetnének, azonban nem egy ilyen feszült geopolitikai helyzetben. Amikor a feszültségek erősödnek, az ilyen események biztonsága és szervezése is óhatatlanul a politikai realitások árnyékába kerül.
A Közel-Keleten zajló konfliktusok közvetlenül nem kapcsolódnak a világbajnokság szervezéséhez, mégis több olyan tényező létezik, amely elméletben hatással lehet a tornára. Az egyik legfontosabb kérdés a biztonság.
Egy világbajnokság idején több százezer szurkoló utazik a helyszínre, miközben világszerte milliárdok követik az eseményeket. Ilyen körülmények között a nemzetközi szervezők – elsősorban a FIFA és a rendező ország hatóságai – kiemelten figyelik a globális biztonsági helyzetet.
Irán azt ígérte, meg fogja torolni Ali Hámenei halálát, és sokan attól tartanak, hogy a világbajnokságon terveznek terrortámadást végrehajtani. Szeptember 11. óta egyébként is sokkal óvatosabbak az amerikaiak, és az ilyen fenyegetésekre érzékenyen reagálnak.
A másik tényező a diplomácia. A futball történetében többször előfordult, hogy politikai feszültségek árnyékoltak be egy-egy tornát. Bojkottfenyegetések, válogatottak közötti konfliktusok vagy politikai üzenetek a stadionokban mind arra emlékeztetnek, hogy a sport és a geopolitika szorosan összefonódik.
Ha a Közel-Keleten zajló konfliktusok újabb országokat sodornának közvetlen szembenállásba, az akár a résztvevő válogatottak közötti diplomáciai viszonyokra is hatással lehetne.
Már most is van egy válogatott, amely előfordulhat, hogy nem lesz ott a tornán. Donald Trump ugyan arról biztosította Gianni Infantinót, a FIFA elnökét, hogy a közel-keleti konfliktus ellenére Irán részt vehet a tornán, az iráni sportminiszter pár órával később már arról számolt be, hogy a válogatott kizárt, hogy ott legyen a világbajnokságon.
Érdemes azonban hozzátenni, hogy a világbajnokságok történetében a szervezők szinte minden esetben képesek voltak kezelni a geopolitikai bizonytalanságokat. A labdarúgásról egyébként is sokan azt tartják, hogy képes hidat képezni egy feszültségekkel teli világban, és legalább bizonyos ideig elhozni a békét.
Talán még fontosabb azonban a futball szimbolikus szerepe. Amikor egy világbajnokság elkezdődik, a világ néhány hétre gyakran más szemmel nézi önmagát, a nemzetek összetartóbbak, sokszor ilyenkor a konfliktusokat is félreteszik, és kizárólag hazájuk sikeréért szorítanak.
A Közel-Keleten zajló konfliktusok valódi emberi sorsokat érintenek, és messze túlmutatnak a sport világán. Ugyanakkor éppen a labdarúgás képes rámutatni arra, hogy a rivalizálás lehet békés, és nem mindenre az erőszak az elsődleges megoldás.
Hogy a geopolitikai feszültségek mennyire árnyékolják be az idei világbajnokságot, azt most még nehéz megmondani. De ha a történelem valamire megtanított bennünket, az az, hogy a világbajnokság gyakran akkor is megrendezésre kerül – és milliók számára jelent közös élményt –, amikor a geopolitikai helyzet feszültté és bizonytalanná válik.
