Bénes lászló: Kezdőjátékossá akarok válni a következő idényben
Bénes László napjaink legtehetségesebb felvidéki labdarúgója, még csak húszéves, de már rendszeresen pályára lép a német Bundesligában. A csallóközi Doborgazról származó játékos viszont nem éri be ezzel és a következő idényben új célokra tör. Interjúnk.
Hogyan jött az életébe a labdarúgás?
Édesapám, nagypapám is focizott, így a családban csak focisták vettek körül és nekem is megtetszett a labdarúgás. Először Somorján kezdtem, Pinte Attila fiával, Patrikkal együtt. Utána a DAC-ba igazoltam, ahol öt évet töltöttem. Innét 13 éves koromban Győrbe kerültem, ahol bemutatkoztam az U17, U18, U19-es csapatokban, majd a felnőttek között egy alkalommal a bajnokságban, két alkalommal a kupában is pályára léptem.
Mit adott a győri időszak?
Nagyon sokat adott az a periódus, mert Európában az egyik legjobb akadémiában tanulhattam. Közel volt az iskola, a kollégium, az edzések, nem kellett utaznom. Amikor korábban Dunaszerdahelyen játszottam, korán el kellett mennem otthonról, és csak későn értem haza. A szüleimnek és nekem is megterhelő volt. Győrben jutott idő a külön edzésekre és tanulni is, ráadásul a gimnáziumban a csapattársakkal jártam egy osztályba, így az összhang is megvolt közöttünk. Motivált, hogy a kollégiumból többen felkerültek az első ligás csapathoz, mint például Kalmár Zsolt. Célunk pedig az volt, hogy mi is odakerüljünk.
Ezután Zsolnára igazolt. Miért döntött a váltás mellett?
A zsolnai edző szeretett volna a csapatában tudni, így a menedzseremmel való egyeztetés után elfogadtuk az ajánlatot. Csontó Károly menedzseremmel mindig az idény után egyeztetünk a lehetőségekről. Zsolnán a fiatal játékosokat helyezték előtérbe. Nem akartam még külföldre menni. Úgy gondoltam, a magyar vagy a szlovák első ligában kell először sok mérkőzést játszani és csak utána lehet külföldre igazolni.
Mennyire volt éles a váltás?
Nagy fordulópont volt az életemben, mert Győrben szinte gyerekfocit játszottam, míg Zsolnán azonnal a felnőttek között találtam magam. Az első félévben a második ligás B csapathoz kerültem, de az A csapattal edzettem. Ez nagyon hasznosnak bizonyult, mert tapasztalt felnőttekkel készülhettem. Fél év alatt beilleszkedtem, sokat fejlődtem és folyamatosan lehetőséget kaptam az edzőtől. Nagyon jó félévet zártam a felnőttek között, minden bajnoki és Európa Liga mérkőzésen pályára léptem. Végül másfél év után Németország következett.
Hogyan jött a Bundesligás ajánlat?
Úgy, mint korábban a Zsolna esetében. A menedzserem elmondta, hogy érkezett ajánlat a Mönchengladbach csapatától, a Zsolna pedig elengedett. Kirepültem Németországba, láttam a pályákat, az edzőközpontot, a stadiont, minden tökéletes volt. A célom, hogy mindig egy szinttel feljebb lépjek, és ezért nem bántam meg, hogy ide igazoltam.
Mennyire elégedett az eddigi két évvel Németországban?
Voltak pozitív és negatív időszakok is, de ez benne van a fociban. Az első félévem arról szólt, hogy megszokjam a környezetet, beilleszkedjek, tanuljam a nyelvet, felvegyem a Bundesliga ritmusát. Sokkal fejlettebb a foci, mint nálunk, ezért az elején nehezebben ment. Ezután a vezetőedzőt leváltották, jött Dieter Hecking, aki látta, hogy mi van bennem, így meg is adta az esélyt. A fél év alatt minden mérkőzésen a keretben voltam, és 9 találkozón pályára is léptem. Amikor elkezdődött az új idény, szeptemberben egy felkészülési mérkőzésen a lábfejemben eltört egy csont, ami miatt hosszabb időre kidőltem. Pozitívan értékelem ezt a két évet, mert többször pályára léptem a Bundesligában. Persze ha nem sérülök meg, több mérkőzésem lenne, de ezzel már nem foglalkozom.
Mit tanácsolna a fiatal játékosnak: mikor érdemes külföldre menni?
Én azt tanácsolnám, ami nálam is bevált. Legyen egy cél és mindent meg kell tenni azért, hogy lépésről lépésre elérjük. Az ifiből kell eljutni a felnőtt csapathoz, ott minél többet pályára lépni és csak ez után érdemes Európán gondolkodni. Fontos, hogy mindenkinek legyen célja és ne adja fel.
Litvánia ellen világbajnoki selejtezőn mutatkozott be a válogatottban.
Nem számítottam rá, hogy bekerülök a felnőtt keretbe, mert akkor még az U21-es válogatottban szerepeltem. Fantasztikus érzés volt olyan játékosokkal pályára lépni, mint Hamšík, Škrtel vagy éppen Ďurica. Még ha csak pár percet is játszottam, felejthetetlen élmény.
Mi a célja a következő időszakban?
Az idény végéig szeretnék minden bajnoki mérkőzésen pályára lépni. A következő egy évben pedig kezdőjátékossá akarok válni a Bundesligában és minél több mérkőzésen szerepelni. Továbbá szeretnék a válogatottban is további lehetőséget kapni, az U21-es csapattal pedig kijutni az Európa-bajnokságra.