Az UEFA végképp lenullázza a keleti focit?
Egyre valószínűbbé válik, amiről már évek óta beszélnek. Az UEFA félti legjövedelmezőbb üzletét, a Bajnokok Ligáját és a legnagyobb csapatok törekvéseit megelőzve mindent megtesz azért, hogy a rendszerében tartsa őket. Az amerikai bajnokságokhoz hasonló sorozattá alakulhat a BL, amely egyre inkább a legnagyobb költségvetésű klubok saját kis bajnoksága lenne.
Természetesen a hivatalos sajtóközlemény mindezt másként kommunikálja. Arról van szó, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 2024-től megújítaná a Bajnokok Ligáját, amelynek mezőnye a jelenlegi tervek szerint 32-ről 36 csapatosra bővülne, a lebonyolításban megszüntetnék a csoportkört, a mérkőzések számát pedig megnövelnék.
Ahogy azt a szlovák élvonalat is képviselő Ligás Klubok Uniójának vezetői a sajtóban elmagyarázták, ezzel a kisebb bajnokságok is lehetőséget kapnának bekerülni a BL nagy üzletet jelentő világába. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A változásra valójában azért kerül sor, amiről lassan már egy évtizede folyamatosan hallunk, hogy a legnagyobb márkaértékkel rendelkező klubok valamilyen különbajnokságot alakítsanak ki, amelyben az UEFA rendszerénél is több pénzt tudnak gyűjteni.
A szirénhangok nem csitulnak, hiszen nyilvánvaló, hogy még a sztárcsapatoknak is nagy érvágást jelent a hetenként kieső 50-60 ezer eurós bevétel. Arról nem is szólva – és erről árulkodnak például az FC Barcelona tartozásait firtató írások is –, hogy nincs feltétlenül minden rendben a világ élvonalában.
A kilátásba helyezett változás egyébként azt jelentené, hogy a főtáblán szereplő együttesek az eddigi hat helyett legalább tíz találkozót játszanának. Az egyetlen tabella alapján a legjobb nyolc kvalifikálná magát a nyolcaddöntőbe, míg a 9–16. helyezettek a 17–24. helyezettekkel játszanának a 16 közé kerülésért. Ami a kialakuló új helyeket illeti, egyet kapna a francia bajnokság, és ezzel a Ligue 1 a másik négy nagy liga, a spanyol, az olasz, a német és az angol szintjére emelkedne. A kisebb bajnokságok képviselői most amiatt aggódnak, hogy a fennmaradó helyeket sem ők kapnák meg, hanem a Serie A, a Premier League, a La Liga és a Bundesliga növelhetné tovább a képviseletét. Más források arról értekeznek, hogy három hely a TOP 5 európai bajnokságot illetne meg, és egy jutna a többieknek.
Az mindenesetre egyértelmű, hogy a harmadik európai kupa, a Konferencia Liga a 2021–2022-es szezonban rajtol. Magyarországról és Szlovákiából is a kupa győztese, illetve az OTP Bank Liga/Fortuna liga második és harmadik helyezettje szerepelhet a harmadik számú európai kupasorozatban.
A Konferencia Ligában az európai szövetség 55 tagországának 184 csapata vesz részt. Az egyes országok indulásra jogosult csapatainak számát a bajnokságok UEFA-együtthatói határozzák meg.
De a BL-ből és az Európa Ligából is vissza lehet kerülni a Konferencia Ligába. A két tornából összesen 46 együttes érkezik ide. A BL-selejtező 20 kiesője csatlakozik a Konferencia Liga selejtezőjéhez, az EL-ből pedig nyolcan a selejtező rájátszásába, míg tízen a főtáblára kerülnek. További 8 EL-csapatnak pedig a legjobb 16 közé kerülésre lesz esélye. Az első selejtezőkört július 8-án és 15-én, a másodikat 22-én és 29-én, a harmadikat augusztus 5-én és 12-én vívják a csapatok, a rájátszást augusztus 19-én és 26-án tartják.
A rendszer tehát egyrészt még bonyolultabb, mint korábban, másrészt az európai szövetség törekvése egyértelmű: a kisebb bajnokságokat elválasztani a nagyobbaktól, hogy az erősebb csapatoknak ne kelljen a kisebbekkel mérkőzniük, mert az nem annyira érdekli a közönséget, hogy az kifizetődő legyen. Ez egyértelműen elitista törekvés, bár feltehetően mindenhol akadnak olyanok, akik erre is tudnak valamilyen európai szolidaritási jelzőt találni. A szlovák érdekképviselet már arról beszélt, hogy közben növekszik a pénzmennyiség, amit a csoportkörbe nem jutó ligák kapnak, s ezzel együtt a klubok szlovákiai szinten is jobban járnak. Ha rosszindulatúak akarunk lenni, ez lenne a hallgatás jutalma.
Más kérdés, hogy még inkább valóssá válnak azok az elemzések, amelyek szerint egyre inkább növekszik a távolság az európai top bajnokságok és a további ligák között. Érdekes módon ennek kapcsán nem hallunk liberális szirénhangokat, hogy mennyire diszkriminatív tendenciák uralják a kontinens legnépszerűbb sportjának a mindennapjait. Természetesen nem lehetünk képmutatók, tudjuk, hogy a professzionális labdarúgás leginkább a pénzről és a presztízsről szól. Látjuk ezt szlovákiai viszonylatban is, ahol az előbbi ugyan kevésbé jellemző, de azért mindenki szeretne valamit bizonyítani.
Más kérdés, hogy ilyen körülmények között mekkora lehetőség adódik európai sikereket elérni, és milyen rangot kap majd az új kupasorozat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a nagy bajnokságokra is kihívások várnak, hiszen a saját lebonyolítási rendszerüket is össze kell hangolniuk a Bajnokok Ligája megnövekedett mérkőzésszámával. Magyarán: hogy a klubok el tudják viselni a rengeteg meccset. Ez akár az élvonalban szereplő csapatok számának a csökkenését jelentheti az angol, az olasz vagy a spanyol bajnokságban.
S ez már korántsem egyszerű, hiszen ezzel újabb érdekek sérülnének.
Megjelent a Magyar7 2021/6.számában.
