Álomszerű bemutatkozás - interjú a lakszakállasi Mocsi Attilával
Remekül sikerült a lakszakállasi Mocsi Attila bemutatkozása a török élvonalban. A Zalaegerszegről a török bajnokság újoncához igazolt védő góllal debütált a Rizespor színeiben. A fiatal védő ezzel nagyban hozzájárult, hogy 17 év után győzzenek a Trabzon otthonában. A 23 esztendős védőt a bemutatkozásról, az átigazolás körülményeiről, céljairól és persze a válogatott meghívóról is kérdeztük.
Álomszerűen sikerült a bemutatkozásod a török élvonalban, hiszen az első bajnokin máris gólt szereztél.
Igen, ez a jó kifejezés, ez egy álomszerű bemutatkozás volt. Bíztam magamban, bíztam abban, hogy megoldom a feladatomat így, egy edzés után az első meccs során. Hogy ennyire jól sikerül a bemutatkozás a Trabzon otthonában, és gólt is tudok szerezni, erre azonban még a legmerészebb álmaimban se gondoltam volna.
Mint említetted, az első mérkőzés a török bajnokság egyik topcsapata, a Trabzonspor otthonában volt. Hogy érezted magad a pályán, mik voltak az első benyomásaid a török élvonalban?
Nagyon jól, 25 ezer néző előtt játszani mindig nagyon jó érzés. Már a bemelegítésnél rá voltam hangolódva a meccsre. Az pedig pluszöröm, hogy győzelemmel zártuk a találkozót. A klub történetében pedig csak kétszer nyert a Rizespor a Trabzon otthonában, az egyik 17 éve történt, a másik pedig most.
A Rizespor nagyon komolyan gondolta a leigazolásodat, hiszen még magángépet is küldtek érted. Mi döntött a Rizespor ajánlata mellett?
Igazából nagyon régóta szerettem volna magam kipróbálni külföldön, ez volt úgymond az egyik gyerekkori álmom. Aztán jött a Rizespor ajánlata, éreztem, komolyan gondolják. Ahogy mondták, az volt a cél, hogy hétvégén már játszanom kell. Nyilván ez egy olyan pont volt ebben az átigazolásban, ami biztosíthatja, hogy továbbfejlődjek, magyarul: számítanak rám nemcsak hosszú távon, hanem a jelenben is.
A török bajnokság egy jóval magasabban jegyzett liga, mint az NB I., ami komoly fejlődési lehetőséget rejt magában. Láthattuk a múltban Szalai Attila példáját is, hogy topbajnokságba tudott igazolni. Mit vársz a török szerepléstől?
Nagyon sokat várok tőle, de ennyire nem ugornék előre, hiszen még csak ma volt a második és harmadik edzésem. Tényleg a földön kell maradnom, és kőkeményen dolgozni, hogy itt beilleszkedjek és stabil kezdőjátékossá váljak. Nyilván további nagy álmokat dédelgetek, amelyekért mindennap megdolgozom, de jelenleg minden erőmmel a Rizesporra koncentrálok.
Ami az NB I.-ben ötven meccs alatt nem jött össze, itt szinte elsőre sikerült. Gólt adtál. A klubnál is nagyon elégedettek voltak veled. Milyen visszajelzéseket kaptál a meccs után?
Nagyon jó visszajelzéseket kaptam, de már az első naptól kezdve jól alakul minden. Jó társaságba kerültem, a szakácstól kezdve az összes játékoson és stábtagon át, mindenki nagyon pozitívan fogadott. Azt gondolom, ez is kellett ahhoz, hogy így sikerüljön a bemutatkozásom. A gólra visszatérve, nagyon hiányoltam a magam vonatkozásában az NB I.-ben a gólokat, szinte már a hitem is elment, hogy gólt tudok szerezni. Viszont a barátomnak említettem a meccs előtt, hogy most gólt fogok szerezni a Trabzonspor ellen, és ez be is jött! Bízom benne, hogy a szezonban még legalább 3-4 találatot össze tudok hozni.
Gyerekkori barátod, Kovács Krisztián is most szerezte első gólját az NB I.-ben. Gondolom, a meccs után beszéltetek és gratuláltatok egymásnak?
Természetesen beszéltünk a Fradi-meccs után, a gólszerzésemet azonban egy zalaegerszegi barátomnak meséltem. De Krisztián góljára visszatérve, nagyon örülök, és nagyon szurkolok neki. Azt gondolom, benne is érett már a dolog, hogy kipróbálja magát az NB I.-ben. Eddig úgy hiszem, sikeres, ha a csapat annyira nem is, de nagyon szurkolok neki.
Marco Rossi kedden hirdetett keretet a szerbek és a csehek elleni mérkőzésre, és újra számol veled a keretben. Számítottál a meghívóra a válogatottba?
Megmondom őszintén, hogy nem számítottam rá, de amikor külföldre igazoltam, picit bíztam benne, hogy hátha… Meg ez a bemutatkozás is jól sikerült, szóval rajta lehettem a listán. Nagyon örülök neki, és nagyon vágytam rá, hogy újra visszakerüljek. Sajnos Zalaegerszegen az utolsó 2-3 hónapom, a nemzetközi meccseket leszámítva, nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, ezért is örülök a válogatott meghívónak.
A ZTE-ben több mint 50 mérkőzésen szerepeltél. Hogyan tekintesz vissza a zalaegerszegi szereplésedre, miként értékelnéd ezt a másfél évet?
Nagyon pozitívan, mivel itt váltam stabil NB I.-es játékossá, és innen kerültem be a felnőtt válogatottba, úgyhogy a pályafutásomban mindig fontos állomás marad Zalaegerszeg. Ott is voltak mind a csapat, mind a játékosok szintjén hullámvölgyek, de pár év elteltével csak a jóra fogok emlékezni. Olyan öltözőben voltam, ahova tényleg öröm volt bejárni, egy nagy baráti társaság jött össze mindennap, és talán ebben volt a ZTE ereje. Nekem ez a másfél év nagyon szép emlék marad, és továbbra is szurkolok a ZTE-nek.
Megjelent a Magyar7 hetilap 36. számában.
