Afrikai és amerikai továbbjutás az európaiakkal
A tegnapi mérkőzésekkel belépett a harmadik fordulóba a katari labdarúgó-világbajnokság, és megvannak a nyolcaddöntő első párosai. A torna hatvannégy találkozójából harminchatot lejátszottak, vagyis néhány következtetést levonhatunk már. Egy biztos, egyre élesebb meccseket láthatunk a folytatásban.
Katar harmadik nekifutásra sem váltotta meg a világot, 2-0-ra kikapott Hollandiától. Valószínűleg a helyiek tisztában voltak azzal, hogy a válogatottjuk milyen játékerőt képvisel, és csak nekünk okozott kisebb vagy nagyobb meglepetést az Ázsia-kupa címvédőjének a szereplése. Nulla pont, egy szerzett mellett hét kapott gól, ez a mérlege a házigazdának a világbajnokságon. Kire fogunk emlékezni ebből a csapatból egy hónap, fél vagy egy év múlva?
A hollandok viszont mennek tovább, az általam sosem kedvelt Louis van Gaalalakulata Ecuador ellen veszített csak pontokat (1-1), és a sótlan focijukkal akár elég messzire is juthatnak.
Azt azért hozzátenném, hogy a hollandok ettől függetlenül jó játékosok, akik mögött ott van a sikeres múlt, a rengeteg tapasztalat a nagy tornákról, míg a csoportellenfeleikről ez kevésbé volt elmondható. Kiket sajnálok, kik fognak hiányozni? Ecuador Enner Valenciával és a dél-amerikai focijával együtt. Szenegál tehát 2-1-re nyert, továbbjutott, Ecuador utazhat haza.
Anglia az utolsó két fordulóban nem kapott gólt: Amerikával gól nélküli döntetlent játszott, a támadásban gyenge Walest pedig 3-0-ra elverte. Ez a walesi gárda, Bale-lel, Ramsey-vel és Joe Allennel kifutotta magát, új húzóemberekre lesz szükség, de legalább itt voltak 1958 után, és nem vallottak szégyent. Ki tudja, mi van Kane-ékben, talán a Nemzetek Ligájában nyújtott katasztrofális teljesítmény után újabb sikerek várnak rájuk. Adja Isten, hogy ne legyen igazam!
Lesz tehát egy holland-amerikai és egy angol-szenegáli párosításunk, az előbbi a képzeletbeli felső, utóbbi az alsó ágon, magyarán a két győztes csak az éremosztókon találkozhatna egymással. Az angolok szinte biztosan a franciák ágára kerültek – és nem fordítva! –, ami angol-francia negyeddöntőt vetít előre.
A torna felét a mérkőzések száma alapján már magunk mögött tudjuk, akár velősebb kijelentésekkel is előállhatnánk.
A második fordulóban nyíltabb, azt is meg merem kockáztatni, hogy jobb, szebb focit láthattunk, mint az első fordulóban. A biztos védelemre épít mindenki, nincs ebben semmi új vagy meglepő, nem csak a sportot uralja a defenzív felfogás, átlagban három-négy gólos meccseket még jó sokáig nem fogunk látni, ahogy a nyíltabb játékot is feláldozzák az eredmény oltárán – a győzelem a fontos, nem a részvétel.
A vb egyéniségei, kulcsfigurái még kerestetnek, talán nem is lesznek, a nézőszámmal való játszadozás folytatódik – ki hisz a hivatalos adatoknak? –, hosszasan lehetne írni pusztán a szurkolókról és a szurkolásról, a világbajnokság hangulatáról nem is beszélve.
A java, a lényeg még csak ezután következik, a színvonalasabb mérkőzések adhatják meg ennek a tornának az igazi jellegét.
A meccsdömpingnek mindenesetre vége, egyre élesebb meccsekre számíthatunk.
