A szurkoló nyúljon a zsebébe!
Bő háromszáz nap múlva kezdődik a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság. A szurkolók részéről óriási az érdeklődés, ami vélhetően annak is köszönhető, hogy tizenkét ország tizenkét városában rendezik majd a kontinenstornát. A június 12. és július 12. közti első értékesítési szakaszban 19,3 millió jegyigénylés érkezett az Európai Labdarúgó-szövetséghez (UEFA), ami rekordnak számít.
Hét évvel ezelőtt az UEFA akkori elnöke, Michel Platini a kiírt pályázatot felrúgva újat írt ki, amivel elsősorban a törököket haragította magára. A törökök voltak a legesélyesebbek a pályázat elnyerésére, az új kiírás azonban már arról szólt, hogy az Európa-bajnokság hatvanadik „születésnapja” alkalmából amolyan páneurópai tornát rendezzen a földrész. A törökök szemét azzal próbálták kiszúrni, hogy ők rendezhetnék a két elődöntőt és a döntőt, történetesen Isztambul. A törökök végül még a pályázattól is elálltak.
A lényeg, 19 érdeklődő akadt, 13-at kiválasztottak a torna lebonyolítására. Brüsszel azonban két évvel ezelőtt visszalépett, az Eurostadion projektje is füstbe ment, maradt tehát 12 ország 12 városának 12 stadionja. London a két elődöntő és a döntő mellé kapott további négy meccset, míg a többiek – köztük Budapest az új Puskás Ferenc Stadionnal – 4-4 összecsapás helyszínéül szolgálhatnak. A lehetőség tehát hatalmas, jókora összegeket kaszálhat minden résztvevő, hiszen ekkora befogadóképességű stadionokban még sosem játszottak Európa-bajnokságot.
És mekkora az ekkora? A Wembley 90 ezres, a négy negyeddöntő helyszíne, Baku, München, Róma és Szentpétervár stadionjai 68-75 ezresek, Amszterdam, Bilbao, Budapest, Bukarest, Dublin és Glasgow arénái 52-67 ezer férőhelyesek, a legkisebb a koppenhágai Parken a maga 38 ezrével.
Az UEFA az első időszakban 1,5 millió jegyet tett elérhetővé az érdeklődők számára. Erre érkezett a 19,3 milliós igénylés, a legtöbb természetesen a londoni döntőre, 1,9 millió.
A római nyitányra 540 ezren szerettek volna jegyet váltani, míg a legnagyobb érdeklődést a helyi szurkolók részéről Szentpéterváron regisztrálták, ahol a négy meccsre 81%-ban oroszok tartottak igényt. A november 30-ai bukaresti sorsolás után decemberben folytatódik a jegyek árusítása, akkor újabb egymillió jegy kerül forgalomba. Jövő áprilisban pedig az a négy válogatott kap különjegyeket, amelyik a pótselejtezőből kvalifikálta magát az Eb-re.
Mennyibe kerül egy jegy az Eb-re? A Puskásban tartott négy találkozóra (három meccs az F csoportban és egy nyolcaddöntő) három kategóriából választhatunk. A legolcsóbb a harmadik kategória, amely a két kapu mögötti szektorba szól 30 euróért. A négy sarokba szóló második kategóriás jegyet 75 euróért vásárolhatjuk meg. Az első kategóriás belépők pedig a legjobb kilátást biztosítják a pálya hosszanti irányából 125 euróért. Olcsó vagy drága? A helyszíneket tekintve a legolcsóbb. Ugyanennyit fizetnek a bakui és a bukaresti szurkolók, miközben az egyik negyeddöntőt épp az azerbajdzsáni fővárosban játsszák. Magyarán a magyar, a román és az azerbajdzsáni szurkolók egy kalapba soroltattak a pénztárcájukat illetően. Az oroszok gazdagabb csoportnak számítanak, bár valószínűleg nem az egyszerű Zenyit-szurkoló vált majd jegyet a Kresztovszkijba.
A többi kilenc helyszínen a csoportmeccsek és a nyolcaddöntők belépői 50, 125 és 185 eurós áron kaphatók, míg a római nyitómeccsért, a müncheni, római és szentpétervári negyeddöntőkért már 75, 145 és 225 eurót kérnek. A londoni elődöntő és döntő pedig négy kategóriában kereshető. A harmadik kategória mellett Fans First kategóriát is létrehoztak, amelyek 40 ezer jegyet jelentenek a három összecsapásra, és 85, a döntőre pedig 95 euróért kaphatók.
Az elődöntőkért már elég mélyen a zsebbe kell nyúlni, 195, 345 és 595 eurót érnek a jegyek, míg a döntőre lényegében csak a gazdagok és a bolondok fizetnek be: a 295, 595 és 945 eurós belépők horribilis összegnek tűnnek.
És ez csak a jegy ára! Ehhez jön az utazás, ellátás, szállás, egyszóval a legolcsóbb 30 eurós belépő is jóval nagyobb összegre fog rúgni a végén. Kérdés, megéri-e. Ilyen nagy tornát a közelben aligha láthat magyar szurkoló az elkövetkező évtizedekben. Arra mindenképpen érdemes lesz figyelni, hogy az előzetes óriási érdeklődés valóban magával vonzza-e a telt házas meccseket, vagy a 100 százalékig megtelt lelátók helyett 80-90 százalékban lesz „zsúfolásig telt” a stadion.
Összehasonlítva az Európa-bajnokságot az európai kupákkal és ligákkal: a DAC–Atrómitoszra, illetve a hazai bajnokira például 6-12, online 10-12 euróba kerülnek a belépők, a VIP-jegyek természetesen jóval többe, 30-35 euróba. A Slovan hazai meccseire 8-14 euró között válthatunk jegyet, a prémium kategória pedig 20 euróba kerül. Hasonló árfekvést találunk a nagyszombati Spartaknál, de a Ferencváros hazai találkozóira is 7-20 eurónak megfelelő forintot kell fizetni.
A válogatottak összecsapásaira szóló jegyek rendszerint drágábbak. A Magyarország–Horvátország és a Magyarország–Wales mérkőzésre 3500-tól 15 ezer forintig kerültek a belépők, míg a Szlovákia–Horvátországra a kapu mögé 28 euróért, a hosszanti részre pedig 52-ért válthatóak jegyek. A klubfutball és a válogatott különbözik egymástól, hiszen a válogatottra nagyobb figyelem vetül. A legolcsóbb budapesti, 30 eurós jegy nagyjából 3-5-szöröse egy-egy klubcsapat legolcsóbb belépéjőnek, és a stadion ugyanazon szektorába érvényes. A 75 és a 125 eurós jegy elsőre soknak tűnik, de összehasonlítva a válogatottak idei jegyáraival, elfogadható.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/31. számában.
