A statisztika mindent elmond?
Elérkeztünk az utolsó két mérkőzéshez, a bronzcsata és a döntő lejátszásával véget ér a 2026-os amerikai, mexikói és kanadai közös rendezésű labdarúgó-világbajnokság. A két összecsapás már nem befolyásolja látványosan a statisztikát, magyarán lehet hasonlítgatni, párhuzamba állítani a korábbi tornákkal. Milyen érdekességeket kapunk?
Talán azzal a meglepő – vagy kevésbé meglepő? – ténnyel érdemes kezdeni, hogy először fordult elő a világbajnokságok történetében, hogy a legjobb négy közé a FIFA-világranglista első négy csapata jutott be. Azt is érdemes azonnal hozzáfűzni, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) most először úgy alakította a vb menetét, hogy a négy legjobb válogatott csak az elődöntőben találkozhasson egymással. Vagyis a vb-csoportok sorsolása során úgy számoltak, ha a négy alakulat megnyeri a saját csoportját, négy különböző ágra kerül, és csak az elődöntőben futhatnak össze. A torna előtt Argentína vezette a világranglistát, megelőzve a második Spanyolországot, a harmadik Franciaországot és a negyedik Angliát. Láss csodát, a FIFA terve annyira bejött, hogy a döntőben az első két helyezett találkozik, a bronzcsatát pedig a harmadik és a negyedik játssza. Szintén felhozható érdekességként, hogy eddig kizárólag az 1974-es németországi vb-n fordult elő, hogy az elődöntőbe bejutott a világ- és az Európa-bajnoki címvédő is. Akkor a vb-címvédő Brazília a negyedik, az Európa-bajnok NSZK az első helyen zárt. Ezúttal Argentína a világbajnoki címvédő, Spanyolország az Európa-bajnok.
Visszatérve a világranglistához: négy éve Brazília és Belgium állt a rangsor élén, ám egyik ország válogatottja sem jutott be a legjobb négy közé. A döntőben a harmadik Argentína és a negyedik Franciaország csapott össze, a bronzmérkőzésen pedig a tizenkettedik Horvátország, valamint a huszonkettedik Marokkó. A 2018-as oroszországi torna előtt Németország állt a rangsor élén, Brazília és Belgium előtt.
A belgák bejutottak a legjobb négy közé, továbbá a hetedik helyen álló Franciaország, a tizenkettedik Anglia, illetve a huszadik Horvátország. A 2014-rs brazíliai vb előtt Spanyolország vezette a ranglistát, de már a csoportkörben búcsúzott. A legjobb négyben a második helyezett Németországot, a harmadik Brazíliát, az ötödik Argentínát, valamint a tizenötödik Hollandiát találtuk. Ha Argentína megnyeri ezt a világbajnokságot, akkor 1978, 1986 és 2022 után negyedszer lesz világbajnok, ezzel beérné a szintén négyszeres világbajnok Németországot és Olaszországot is. Ha Spanyolország diadalmaskodik, akkor 2010 után másodszor lehet világbajnok, ezzel befogná Franciaországot és Uruguayt. Ha Argentína megvédi a címét, akkor Olaszország (1934 és 1938) és Brazília (1958 és 1962) után harmadik válogatottként nyerhet sorozatban két világbajnokságot.
Térjünk át a nézőszámra. Az már a mérkőzésszámok 80, majd 104-re való növelésekor eldőlt, hogy a 2026-os világbajnokság rekordot dönt. Az eddig lejátszott 102 meccset több mint 6,66 millió néző látta a helyszínen, vagyis valahol 6,8 millió körül lesz a döntő után.
Az eddigi csúcsot is amerikai vb tartotta, ugyanis 1994-ben 3 587 538 néző látta a stadionokban a mérkőzéseket, és ami meglepő, hogy 52 találkozóval hozta össze ezt a hatalmas embertömeget az amerikai torna, miközben 1998 óta 64 mérkőzésből állt mindegyik viadal, egészen 2022-ig, a jóval nagyobb stadionok azonban ennyit nyomtak a latban. Az egy meccsre jutó átlagnézőszámot ellenben nem sikerül megdönteni. Az idei vb-n 65351 néző jut egy mérkőzésre, a rekordot természetesen az 1994-es világbajnokság tartja 68991 nézővel.
És végül nézzük a gólokat. Az idei vb persze beelőzi a gólok számát tekintve az eddigi csúcstartót, a 2022-es katari tornát, amelyen 64 összecsapáson 172 gól született. Az idei vb eddigi 102 mérkőzésén 297 gólt szereztek a csapatok, ami 2,91 gólt jelent egy mérkőzésre.
A 48 csapatos vb tehát a gólátlagot is megdobta, köszönhetően a gyengébb alakulatoknak. 2014 és 2022 között 2,67, 2,64 és 2,69 volt a gólátlag, a 2010-es dél-afrikai tornán viszont csak 2,27 volt (a 2006-os németországi viadalon is csak 2,30 volt), ami az 1990-es olaszországi vb 2,21-es mutatója után a második leggólszegényebb világbajnokságának bizonyult. Egyébként a leggólgazdagabb torna a gólok meccsenkénti átlagát tekintve az 1954-es svájci vb volt, amelyen 5,38 gól esett egy mérkőzésen átlagban, és Magyarország szerezte a legtöbb gólt, 27-et azon az emlékezetes tornán. Talán nem meglepő, hogy azóta megközelíteni sem tudják a válogatottak azt a gólmennyiséget, pedig Puskásék csak hat meccset játszottak, miközben Messiék már most hétnél tartanak, és 19 góllal az argentinok az elsők ezen a listán. Mellesleg utoljára 1970-ben a világbajnok brazilok szereztek 19 gólt hat mérkőzésen, az argentinok ezt a rekordot állították be Amerikában.
