A siker titka

Lamos Csaba 2019. október 13., 09:43

Világi Oszkár a DAC tulajdonosa videóüzenetben világosította fel a felbőszült szurkolókat, hogy miért választották Mangalacit kabalának.

Fotó: fcdac.sk

A pályázat győztese egy harcias vaddisznó volt, aki a Kukkónia szűrője után már csak egy vidámságot hozó mangalica lett. Nem is baj, a kihalás szélén állt, de főnixmadárként új erőre kapott őshonos mangalica nem is jellemezhetne jobban egy olyan klubot, amelyik 11 évvel ezelőtt egy emlékezetes, magyarverős 0:4-es vereségből felállva egy hónapja csúfos 5:2-vel küldte haza a pozsonyi slovan-t. 

Ha keresnünk kellene, se találnánk ennél jobbat.

Igaza van Világi úrnak abban, hogy, nem kell azonosulni a malaccal. Felesleges azon gondolkodni, hogy mit fognak rólunk, szurkolókról mondani, mert ha gyalázni akarnak, így is, úgy is találnak rá okot. Nem azért lett sikeres a csapat, mert arra figyeltek, hogy mit mond a másik fél. A sikerük titka – „Isten, áldd meg a magyart” helyett –- az, hogy „erősek vagyunk belülről”. Végül is a kettő ugyanaz, Isten ott van mindenhol, bennünk is, nem? A stadionban meg aztán nagyon ott van. Minden mérkőzés előtt ezrek éneklik az égbe fel a magyar imát, lehet, hogy provokációból, lehet, hogy komolyan gondolva, de elhangzik, hogy Isten, áldd meg a magyart!

Ez a siker siker titka. Kölcsey óta mindenki kéri, mindenki meg is kapja. 

Akkor kinek kell Mangalaci? Ha mi büszkén, mellverve magyarkodunk, és ugye István király óta büszke keresztény magyarok vagyunk, akkor kinek kell hozzá a szerencsemalac? Felrúgjuk az egészet, és visszatérünk pogánynak, hogy inkább a szerencse legyen velünk, mint Isten?

Tartunk attól, hogy milyen visszhangja lesz az ellenfelek szurkolóitól, de az senkinek nem jutott eszébe, hogy az Isten, akihez olyan bőszen éneklünk, mit szól ahhoz, hogy odaültetünk a csapat élére egy kabalát, és azt mondjuk, hogy mostantól miatta lesz jó a csapatnak?

Akkor nem kellett volna küzdeni a himnusztörvényért. Vagy a kabala, vagy az Isten áldása, a kettő nem fér meg egy helyen. Vagy ha már küzdöttünk, akkor énekeljünk olyan himnuszt, amivel nem keverjük bele ebbe a kabalás-babonás szórakozásba.

Mi lesz, ha mégis lesz Mangalaci, vagy Ica, vagy Eszti (vagy akár egy Bojler), vagy bármi kabala?

Döntse el mindenki maga, de iránymutatók lehetnek a himnusz későbbi sorai.

“Hajh de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben
s elsújtád villámidat
dörgő fellegedben”

0 HOZZÁSZÓLÁS