A magyar futball évtizede
Stadionok, akadémiák, edzőpályák, gyarapodó sikerek. A magyar foci egyre több örömet szerez a szurkolóknak, s ma már nem csak álom, hogy a legjobbakkal is felvegyük a versenyt. Ebben pedig jelentős szerepet vállalt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), amely szakmai és gazdasági alapot is szolgáltat a sikereknek.
A szövetség élén töltött tíz évet értékelte az elmúlt héten Csányi Sándor, aki az újságírók előtt teljesen őszintén beszélt a sokszor kellemetlennek tartott kérdésekről is. Megköszönte a magyar kormány támogatását, ami nélkül elképzelhetetlen lett volna a fejlesztések sora és a megújult infrastruktúra. Ez pedig nemcsak az élvonalbeli csapatokat érinti, hanem az alsóbb osztályok stadionjait, pályáit és azok háttérbázisát is.
Azzal kapcsolatban, hogy sokszor téma a magyar sajtóban a focira költött túl sok pénz, Csányi megjegyezte, a kiadások mértékét azzal együtt kell megítélni, hogy a korábbi négy évtizedben elmaradtak a beruházások, amiket rövid idő alatt kellett pótolni a felzárkózás érdekében. Ezen a téren Budapesten még van lehetőség a további fejlődésre, mert a pályák kihasználtsága nagyon magas az érdeklődők részéről, amit a statisztikák is mutatnak, hiszen alig lehet szabad focipályát foglalni.
Mi az, amin az átalakítások során még nem sikerült változtatni? Az MLSZ elnöke elsősorban a klubok bevételi szerkezetében a játékoseladásból beérkező összeget említette. Ennek nagyobb hányadot kellene képviselnie, Nyugaton sokkal nagyobb mértékben hozzájárul a költségvetéshez.
A következő nagy kihívás a magyar játékosok beépítése a csapatokba. Itt az EU-s szabályozás mellett a szövetség lehetőségei természetesen korlátozottak, de Csányi megjegyezte, szerinte jócskán akadnak olyan játékosok, akik helyettesíteni tudnák az idegenlégiósok egy részét. Az edzők ugyanakkor a biztonságra törekednek.
Sokszor maguk is nyomás alatt állnak, hiszen a 12 csapatos élvonalban a kiesés elleni küzdelem is kiélezett. Az MLSZ vezetője ennek dacára azt szeretné, ha a legjobb magyar klubcsapatokban is legalább fele-fele arányban lennének a külföldi és a magyar játékosok.
Az OTP Bank vezetőjeként mindezt nemcsak másoktól várja el. A pénzintézet, amely a második vonalban játszó Vasast támogatja, kikötötte, a bank támogatásának az a feltétele, hogy a klub színeiben csak magyar játékosok léphetnek pályára. Mindezt pedig a feljutás esetén az NBI.-ben is szeretnék megtartani. Más kérdés, mennyire tudnának így versenyképesek maradni. A legtöbb élvonalbeli klubvezető úgy gondolja, hogy ők is akkor tudnának lehetőséget adni több magyar fiatalnak, ha az első ligában 16 csapat játszana, az viszont az anyagi lehetőségeiket is ronthatná. A helyzet tehát nem olyan egyszerű, hiszen az sem egyértelmű, hogy több csapat versengése esetén nem romlana-e a bajnokság színvonala.
Az utóbbi időszak eredményei arról árulkodnak, hogy a magyar labdarúgók fejlődnek, ahogy lapunk hasábjain is olvashatják, az év sportolója díjátadóján is taroltak. Ennek ellenére szükség van még a képzésükre és a megfelelő menedzselésükre. Az NBI. tekintetében vélhetően nem változik a csapatok létszáma, de a második vonalban igen. Feltehetően gazdasági szempontból a nagyobb városok jelenléte az élvonalban még sikeresebbé tenné a ligát. A közvetítések iránti érdeklődés pedig arra világít rá, hogy a nézőket érdekli a magyar foci.
Csányi a határon túli, a magyar kormány által is támogatott akadémiákkal ápolt remek kapcsolatról is beszélt, amiben fontos szerepet játszik a Puskás Akadémia. Itt megemlíthetjük a dunaszerdahelyi DAC-ot, amelynek magyar válogatott játékosai is vannak.
A nemzeti tizenegy pedig immáron sorozatban másodszor jutott ki a kontinensviadalra. Ez új hangulatot teremt az MLSZ elnöke szerint, s ezzel párhuzamosan egyre nagyobb az érdeklődés a tehetséges magyar focisták iránt. Az UEFA egyébként előreláthatóan márciusban dönt arról, hogy lehetnek-e majd nézők az EB-n, akár Budapesten is. A végső döntés természetesen az aktuális járványhelyzethez fog igazodni.
Ami a magyar szövetséget illeti, az anyagi helyzete stabil, tartalékokkal is rendelkezik, és ez a járvány idején biztonságot jelent.
A klubcsapatok helyzete javult, a finanszírozás több lehetőséget kínál, ezt a nemzetközi összehasonlítások is kimutatták. Ennek fényében egyértelmű, hogy a térségben viszonylag stabil környezet mellett az együtteseknek jó lehetőségeik vannak akár az igazolások terén is. Ha jól élnek velük, akkor akár a nemzetközi szereplés során is eredményesek lehetnek. Ennek a kulcsa viszont a megfelelő arányok megtalálása. A Csányi-éra évtizede egyértelműen sikeres, a változások gyümölcsei beértek. Ez talán a magyar focit folyamatosan lesajnálók számára is új helyzetet teremt, de ami ennél is lényegesebb, hogy a szurkolók vélhetően továbbra is magyar góloknak örülhetnek.
