A magyar focisták bronzot hoztak a világbajnokságról
Világbajnoki bronzérmet szerzett a magyar minifutball-válogatott Rász el-Haimában, a bronzmérkőzésen 3–1-re győztek a magyarok az azerbajdzsániak ellen. Az Egyesült Arab Emírségekben megrendezett torna döntőjében Románia Kazahsztánnal csatázott, végül drámai büntetőpárbajban dőlt el, hogy a románok nyakába akasztják az aranyérmeket.
Minifutball? Szóval futsal? Nem, a futsalt elsősorban teremben játsszák, vagyis a nagypályás foci hivatalos, kispályás változata, amelyet a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) irányít.
Akkor tulajdonképpen mi?
A teremfoci esetében kétszer 20 perc tiszta játékidővel számolunk, és ha játékon kívül van a labda, akkor áll az óra. A minifutballban nem állítják meg az órát, a mérkőzések kétszer 25 percig tartanak, a játékvezető hosszabbíthat, és míg a futsalban nincs bedobás, hanem oldalberúgás a vonalról, addig a minifutballban van bedobás, és mindkét sportágban van cserelehetőség, ahogy a kézilabdában vagy a hokiban.
Évekkel ezelőtt elvált a FIFA és az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) által preferált futsaltól, és a kifejezetten amatőrök által játszott sport nemzetközi szövetségébe tömörült, 2008-ban a WMF-be (World Minifootball Federation), illetve 2012-ben az európai EMF-be (European Minifootball Federation). Világbajnokságokat 2015 óta, minden páratlan évben rendeznek (kivéve 2021-et, a járvány miatt), Európa-bajnokságokat pedig 2010 óta. A svájci központú WMF 144, az EMF 34 tagországot számlál – különös, hogy Németország, Finnország, Svédország és Norvégia nem tagjai a szövetségnek.
Az első három világbajnokság döntőinek közös pontja Mexikó volt: két elveszített, majd egy megnyert finálé. A 2015-ös amerikai vb-n 12 csapat vett részt, az aranyat a hazaiak zsebelték be. A 2017-es tunéziai tornán már 24 válogatott szerepelt, a csehek lettek a világbajnokok.
A 2019-es ausztráliai vb-n 32-re emelkedett a válogatottak száma, Mexikó 4–0-ra verte Brazíliát a döntőben, a bronzérmet pedig Románia szerezte meg, miután gól nélküli döntetlent követően büntetőpárbajban legyőzte Magyarországot. A 2023-as világbajnokságnak az Egyesült Arab Emírségek hatodik legnépesebb városa, Rász el-Haima adott otthont október 26-a és november 4-e között. A csapatok száma 32 volt, a legesélyesebbnek a románokat, valamint az azerbajdzsániakat kiáltották ki, ők játszottak a tavalyi kassai Eb-döntőben, utóbbiak győzelmével végződött a torna.
A csoportküzdelmek nyolc csoportban zajlottak, ahogy a nagypályás foci-vébéken, Európát 17 válogatott képviselte, a magyar mellett a szlovák és a cseh is szerepelt a tornán. Mind a nyolc négyes élén európai gárda végzett, kizárólag a „keleti blokkból”. (A 17-ből 12-en érkeztek „keletről”, a kispályás foci egyértelműen Kelet-Közép-Európa terepének számít, a WMF élén is cseh elnök áll.) Nagy Lajos csapata a H csoportban az első fordulóban, október 27-én 1–0-ra legyőzte Portugáliát, két nappal később 2–1-re Líbiát, majd újabb két nap múlva, ismét a csapatkapitány, Barabás Miklós góljával 1–0-ra Szerbiát. Magyarország 9 ponttal jutott tovább a nyolcaddöntőbe, a második helyen a 6 pontos Portugália lépett tovább, a 3 pontos Szerbia és a pont nélküli Líbia búcsúzott a tornától.
Dunai András az első félidőben két gólt szerzett, a második játékrészben az egyiptomiak összehoztak egy öngólt, Magyarország 3–0-val jutott a negyeddöntőbe, a legjobb nyolc között pedig a hét kelet-európai csoportgyőztes mellett a hazaiak kaptak helyet, akik a B csoport legjobbjait, a georgiaiakat ejtették ki a nyolcaddöntőben. A kieséses szakaszt négy nap alatt, november 1-je és 4-e között bonyolították le, vagyis minden napra jutott egy kör.
Ezúttal is a magyarok játszották a nap utolsó mérkőzését. Addigra Románia búcsúztatta az Egyesült Arab Emírségeket, Kazahsztán büntetőkkel Csehországot, Azerbajdzsán Bulgáriát, maradt a magyar–szlovák párharc.
Egyetlen gól döntött, Kiss Gábor a 43. percben talált be, a nyolcaddöntőben a Montenegrót kiejtő szlovák csapatot a magyarok küldték haza, és Tajti Bence kapuja ismét bevehetetlen maradt. A november 3-i elődöntők párosításainak megvoltak a favoritjai, és a román–magyaron minden ennek megfelelően történt. Románia 3–0-ra nyert, Azerbajdzsán viszont 2–3-ra kikapott Kazahsztántól, a bronzért tehát a magyarok az azerbajdzsániakkal csaphattak össze.
A bronzmeccset viszonylag simán megnyerte a magyar válogatott, az azerbajdzsániak nehezen lendültek bele, Ladányi a 4., Kövesdi a 12. percben talált be, védekezésben pedig ismét remekelt a csapat. Alizada a 44. percben szorosabbá tette az összecsapást, de három perccel később Kozó beállította a 3–1-es végeredményt, Magyarország pedig megszerezte az első világbajnoki érmét. A döntő 2–2-es ötven percet hozott, a hosszabbításban nem estek gólok, végül a büntetőpárbaj tizenötödik párosa döntött, 12–11-re nyertek a románok.
A magyar válogatott:
Kapusok: Tajti Bence, Bohony Bálint
Mezőnyjátékosok: Barabás Miklós, Ladányi Dávid, Bozsoki Imre, Csoszánszki Dávid, Kozó Viktor, Nádasi Kornél, Dunai András, Kiss Gábor, Győri Barnabás, Kövesdi Zsombor, Lovász Bence
Megjelent a MAGYAR7 45. számában.