Világjátékok a távoli Amerikában
Huszonhét érem. Tizenegy arany, hét ezüst, kilenc bronz. Ezzel a kollekcióval zárta Magyarország a 2022-es birminghami, tizenegyedik Világjátékokat. A július 7-e és 17-e között megrendezett nemzetközi multisporteseményen az előkelő hatodik helyen végzett a csapat. Három év múlva Kína várja a nem olimpiai sportágak legjobbjait.
Világjátékok? Az olimpiák konkurense? Vagy valami új, trendi dolog, amelyet a fiatalok kedvéért találtak ki? A Világjátékok, vagyis The World Games több mint negyvenéves múltra tekint vissza.
Az elsőt 1981-ben rendezték meg a kaliforniai Santa Clarában, ötvennyolc ország részvételével. A kommunista országok közül csupán Kína képviseltette magát, nyertek is négy aranyat, miközben a házigazdák harmincnyolcat, az összesen százegy éremből. A többiek meg sem közelítették őket.
A sportolók száma körülbelül 1 400 lehetett, és tizenhat sportág 104 versenyszámában avattak győzteseket. Magyarán, a Világjátékok olyan multisportesemény, amely a nem olimpiai sportágaknak ad szereplési lehetőséget. Négyévente, a nyári olimpiai játékokat követő évben rendezik meg, mindössze tizenegy nap leforgása alatt.
A 2017-es, wrocławi eseményen már harmincegy sportágban versenyeztek, a sportolók száma meghaladta a 3 400-at. A 102 országból érkezett sportoló 219 versenyszámban küzdött egymással. Az egész mögött a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) áll. Az idei játékokat természetesen tavaly szerették volna lebonyolítani, de mivel két éve a tokiói nyári olimpiát 2021-re halasztották a járvány miatt, az IWGA is halasztott. A helyszín az Egyesült Államokban található Birmingham, az alig 200 ezres város Alabamában, amelynek vonzáskörzetében 1,1 millióan élnek, és korábban az amerikai Dél egyik meghatározó központjának számított. A nevét természetesen a jóval ismertebb angol iparvárosról kapta, amely történetesen július 28-tól a huszonkettedik Nemzetközösségi Játékoknak ad otthont. Az ismertebb és nagyobb presztízzsel bíró sporteseményen hetvenkét ország több mint ötezer sportolója vesz részt.
Az idei Világjátékokra 108 ország nevezett be, a sportolók száma pedig meghaladta a 3 600-at. Harmincöt sportág százhuszonhárom versenyszámában avattak bajnokokat, ami szintén rekord.
Magyarországot tizenhét sportágban ötvennyolc sportoló képviselte Alabamában, köztük olyan (el)ismert alakjai az „olimpiai sportoknak”, mint Jakabos Zsuzsanna, Verrasztó Evelyn, Szabó Szebasztián, Senánszky Petra, vagy éppen Hárspataki Gábor és Pigniczki Fanni. A huszonnyolc éves Senánszky Petra azzal írt sporttörténelmet Birminghamben, hogy ő az első olyan sportoló, aki két különböző sportágban ugyanazon a Világjátékokon nyert aranyérmet.
A debreceni úszó háromszor állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Uszonyosúszásban kétszer, 50 és 100 méter gyorson, vízi és életmentésben egyszer, a női váltó tagjaként. Begyűjtött egy-egy ezüstöt is a két sportágban. A tizennégyszeres uszonyosúszó-világbajnok az Egyesült Államokból egyenesen a kolumbiai Caliba utazott, ahol július 18-tól rendezik meg az uszonyosúszó-világbajnokságot.
Szintén uszonyosúszásban szerzett aranyat Mozsár Alex 400 méteres felszíni úszásban, Holoda Péter pedig 100 méter gyorson. A magyar uszonyosúszók tizenegy érmet hoztak haza, négy arany, három ezüst és négy bronz leosztásban. Ennél több érmet senki sem szerzett, a győzelmeket tekintve Kína öt első helyezéssel megelőzte Magyarországot. Mozsár bezsebelt egy második helyet 200 méteres felszíni úszásban, míg Varga Krisztina két ezüstöt és egy bronzot, a felvidéki Bukor Ádám pedig két harmadik helyet. A Szabó Szebasztián, Gyárfás Bence, Balog Gábor, Takács Krisztián és Giczi Mátyás összeállítású váltó 4x50 méteres akadályúszásban, majd 4x50 méteres vegyesben is diadalmaskodott vízi és életmentésben. A nők akadályúszásban nyertek 4x50 méteren, a csapat tagja volt Senánszky, Jakabos, Verrasztó, Gyurinovics Fanni és Ugrai Panna. Vegyesben ugyanők ezüstérmet szereztek.
Kiszli Vanda először a rövidkörös, 3,4 kilométeres versenyt nyerte meg, majd a klasszikus, maratoni távon (21 km) is győzött a maratoni kajakosok mezőnyében. A hat világbajnoki és három Európa-bajnoki címmel rendelkező huszonnyolc éves versenyző mindkét számban elsőként ért célba, a rövidebb távon Csikós Zsóka a harmadik helyen evezett be. Az aerobikosok szállították a további két aranyat. A nyolc tagú aerodance csapat és a trió, Farkas Balázs mindkét egységnek tagja volt. Az ezüstöt jegyzők közt találjuk Yves Martial Tadissi karatékát, míg a ritmikus gimnasztikázó Pigniczki Fanni két bronzéremmel térhetett haza. Magyarország az éremtáblázat hatodik helyén végzett. Az első helyet Németország szerezte meg 24 arannyal, 7 ezüsttel és 16 bronzzal. Az összesített dobogóra felfért még a hazai (16-18-10) és az ukrán (16-12-17) csapat, míg a legtöbb érmet, negyvenkilencet az olaszok szerezték, akik a negyedik helyen zártak az éremtáblázat alapján. Összesen 73 ország küldöttsége mondhatja el magáról, hogy legalább egy érmet szerzett a tizenegyedik Világjátékokon.
Az öt évvel ezelőtti, lengyelországi eseményen az oroszok voltak a legeredményesebbek 63 éremmel és 28 arannyal, őket azonban a fehéroroszokkal együtt az idei rendezvényre nem hívták meg. Wrocławban Magyarország 14 érmet szerzett, hat volt az aranyak száma.
A birminghami verseny azért is válhatott érdekessé egyesek számára, és végül sikeressé, mert a 2020 decemberében megszavazott törvény értelmében a Világjátékokon eredményes sportolók jelentős jutalomban részesülnek. Az arany 17,5 millió, az ezüst 12,5 millió, a bronz 10 millió forintot ér, de a negyedik helyért is 7,5 millió jár, az ötödikért 5, a hatodikért 4, a hetedikért 2, a nyolcadik helyért pedig 1 millió forint. A 2025-ös Világjátékoknak a kínai Csengtu, Szecsuan tartomány 21 milliós fővárosa ad otthont.
Megjelent a Magyar7 2022/29.számában.
