Utolsó csobbanás a Fekete-tengerben
Már két hete vannak úton a csallóközi kerékpárosok, akik egy utolsó tengeri fürdőzéssel zárták a kontancai látogatásukat.
Szerdán viszont még egy korai kelés várt rájuk, már hét óra körül úton voltak, hogy a hűvösebb időben több kilométert megtegyenek.
Első megállónk a jurilovcai erőd volt.
- számolt be Ágh Péter, a háromfős csapat egyik tagja.
Isztria települést elhagyván meglátogattuk "Histria romvárosát", ahol jelenleg is ásatások zajlanak, amely különös élményt nyújtott a csapat szerdai délutánjának. Csütörtökön ezután Konstancában és a település környéken tekertek.
"Ebből a városból nem megy úgy haza egy magyar ember, hogy ne látogasson el egy közeli kis településre Oituzba. A falu az első világháború után alakult, amikor székely magyarok kaptak ott földet. Nagyon kacifántos és feltúrt utakon jutottunk a faluba. Sajnos a várakozásunk beigazolódott, a faluban egy kézen meg lehet számolni mennyi ember beszéli a magyart."
A csallóköziek nem adták fel, s megtalálták nemzettársaikat, akikkel egy kávé mellett beszélgettek.
"Oituzt elhagyván megérkeztünk Konstancába a román tengerpart központjába. Érdekes volt kerépárról szemlélni a felépült és épülő félben lévő hoteleket, a strandpapucsos úszógumit cipelő apukákat, strandra sétáló fiatalokat és a rengeteg autót. Következő megállónk helyi vasútállomás volt, ahol megvettük a jegyeinket Szörényvárba. Egy kellemes ebéd után még egyszer csobbantunk a Fekete-tengerben, ezen a túrán utoljára.
