Spártaiak szállják meg Törökmezőt
Ötszáz spártai érkezik szombaton a Nagymaros melletti Törökmezőre. Itt kerül sor Magyarország, és tágabb értelemben a közép-európai régió idei első Spartan Race eseményére.
A gyorsaság nemcsak a futóversenyeken általában fontos, van, hogy már a regisztráció során is jól jön. Törökmező Nagymaros külterületi része, számos védett állat és növény élőhelye, így a természetvédelmi hatóságokkal egyeztetve a szervezők 500 főben limitálták a lehetséges résztvevők létszámát. A keret nem egész 24 órán belül be is telt – idézi fel Szimon Zita versenyigazgató.
A Spartan Race alig egy évtizedes múltra tekint vissza, ami nem nagy idő, de erős sportmarketinggel mára egyértelműen a világ legismertebb akadályversenyévé tudta pozícionálni magát.
A Spartan Race alapítója Joe De Sena (53), aki a Wall Street-i brókerkarriert cserélte versenyszervezésre. Természetesen a hosszútávfutás nem volt idegen tőle, ő maga is több hosszú vagy ultra távú versenyt teljesített. Volt olyan év, hogy tizennégy Ironman versenyen indult, melynek távját az átlagemberek nagy része legyalogolni sem tudná.
Akadályversenyek természetesen a Spartan Race előtt is voltak, De Sena azonban – nyilván nem függetlenül üzleti előéletétől – a saját projektjét jobban tudta pozícionálni. A brandépítés során nem kizárólag a versenyek sportértékét domborította ki, hanem a felkészülés folyamatát életformaként prezentálta.
Ezek az első versenyen még nem bizonyosan voltak annyira kifinomultak, mint napjainkban, a kötelező sorkatonai szolgálatot még abszolváló férfiak számára az alapkiképzésről könnyen ismerősnek tűnhettek.
Az idők során a verseny differenciálódott, különböző típusai alakultak ki. A legrövidebb a sprint táv (az amerikaiak mindent nagy kezdőbetűvel írnak, ettől most tekintsünk el), az 5 kilométeren húsz akadályt kell leküzdeniük a versenyzőknek. Ezt egy átlagos fizikumú felnőtt némi rákészüléssel könnyedén teljesíteni tudja. E sorok írója első alkalommal 2014-ben, a kassai Nemzetközi Békemaratonra való "felfutás" melléktermékeként, különösebb rákészülés nélkül indult el a vehéci sprinten, s bár gyalázatos időeredménnyel teljesítette, azért ki lehetett bírni.
Marketingszempontból a relatíve könnyen teljesíthető sprint a "behozó termék", akit egyszer rabul ejtett a versenyek hangulata, annak innentől már nincs megállás.
Az ultra 50 kilométeres, legkevesebb 60 akadállyal, ez már tényleg embert próbáló, aki pedig az agogen indul, télen 48, nyáron 60 órányi sportélményre számítson. Mára a Spartan Race igazi családi esemény lett, vannak gyermekfutamok is, természetesen rövid pályán, és egy bizonyos korig büntetőfeladatok nélkül.
Ha elvonatkoztatunk a futástól, a rajtzóna melletti fesztiválterületen bármelyik, futás nélküli fesztiváléval azonos értékű élményt kapnak a sportolni nem vágyó kísérők, és a hétvégi harcosok is. A nagyszínpadról MC-k nyomják a zenét, a food zónában van minden, mi szem-szájnak ingere, civil és állami szervezetek prezentálják tevékenységüket, a sátrak pedig távolról akár kirakodóvásárnak is tűnhetnek, csak ha közelebb megyünk, akkor észleljük, hogy javarészt sportfelszereléseket kínálnak. A pályán megvívott egyéni küzdelemhez tehát járul egy közösségi élmény is.
A rendszer jól ki van találva, az egész folyamat minőségbiztosított, a terepmunkát pedig önkéntesek végzik, akik szolgálatát ingyenjeggyel jutalmazzák egy következő versenyen. Az élményekből tehát azok sincsenek kizárva, akik az egyébként borsos nevezési díjat nem tudják, vagy nem akarják kifizetni.
A trail típusú verseny viszonylag új a Spartan családban. "Ez egy akadályok nélküli terepfutás, ahol legfeljebb a természet állít akadályokat a futók útjába. Több trail táv létezik, Törökmezőn 10 kilométeresre kerül sor" – mondta el a ma7 érdeklődésére a szádalmási Milata Patrik, aki a terepverseny lebonyolításáért felelős. Az 500 versenyző tömegrajttal indul, ami már önmagában is egy látványos jelenség.
A trail útvonala a Julianus-kilátót (482 m) érintve halad, így biztos, hogy lesz mód gyönyörködni a panorámában azoknak a versenyzőknek, akik ide felérve fognak levegőt kapni...
Trailt először tavaly szeptemberben rendeztek Magyarországon, Salgótarjánban.
A Spartan közösség jól fogadta a versenyt, sokan az adott versenyhétvége második versenyeként futották le a 10 kilométeres távot, de voltak olyanok is, akik csak nem szeretnek szögesdrót alatt sárban hason kúszni, dárdát dobálni vagy kötelet mászni, így csak az akadályok nélküli Spartan-verseny lehetőségéért utaztak a Karancs alá. Törökmezőn is tíz kilométert lehet teljesíteni a Börzsöny lejtőin, aki erről lemaradt, Gímesre nevezzen, ahol áprilisban lesz ilyen típusú verseny, amit decemberről voltak kénytelenek elhalasztani a szervezők a járványügyi intézkedések miatt.
A trail mellett Hurrican Heat típusú versenyre is sor kerül. Ez csapatverseny, melyből ezúttal egy 4 órásra kerül sor, de vannak 12 és 24 órás események is, ahol a résztvevőknek közösen kell leküzdeni a fizikai és szellemi kihívást kínáló akadályokat. A következő hasonló jellegű megmérettetésre szintén Gímesen kerül sor, így aki erről most lemaradt, de kedvet kapott hozzá, ott próbálkozhat.
"E hétvégén négy állomást hoztunk létre, a négy állomásra ötvenesével fognak beérkezni a versenyzők. Ezeken az állomásokon lesznek klasszikus Spartan akadályok, és miközben az emberek ezeken egyesével haladnak át, a többieknek edzők erőnléti edzést fognak tartani. Ezzel az is a célunk, hogy megmutassuk a kezdő versenyzőknek, hogy egy ilyen rendezvénynek milyen hangulata van" – mondta Szimon Zita, aki négy évtizede fut ebben a régióban, jól ismerve a Börzsöny terepviszonyai által nyújtott lehetőségeket.
A versenyigazgató elmondta, a Spartan Race standardjai nagyon magasak, a versenyzők nagyon kevés versenyen kaphatnak olyan minőségi szolgáltatást, mint itt. "Most is igyekezni fogunk egy nagyon jó MC-vel, és négy bemelegítővel olyan hangulatot teremteni, hogy a rajtzónából kifutó versenyzők szinte meg akarják enni az előttük álló hegyek" – tette hozzá.
