Sagan és a győzelem nélküli Vuelta
Peter Sagan azzal a céllal vágott neki az idei Vueltának, hogy felkészüljön az innsbrucki világbajnokságra. Végül a spanyol körverseny egészét teljesítette, nem csak a betervezett felét. Igaz, szakaszgyőzelmet nem aratott, ahogy a pontversenyben sem végzett az élen. Ausztriában mindenesetre nem ő lesz az esélyes, de hát mire nem képes ez a zsolnai férfi!
Huszonhárom nap alatt huszonegy szakasz, ez a Grand Tourok jellemzője. Tour, Giro, Vuelta – ebben a sorrendben a hierarchia szerint. A spanyol körverseny ismertetői, 15-20 százalékos emelkedők, amelyek ugyan csak néhány kilométerig tartanak, de ezek a rövid szakaszok döntik el a végső sorrendet.
A legendás Covadonga, vagyis a Lagos, a tavak, amelyeket a köd takar be titokzatosan, és amelyek a Santiagóba vezető zarándokút északi, partmenti változatának részét is képezik. A köd egyébként idén több szakasz befutójának utolsó kilométerein is főszerepet játszott.
De térjünk vissza Saganra. A Bora-Hansgrohe nem őt nevezte meg a csapat első számú versenyzőjének, habár a 41-es rajtszám erre engedett következtetni. A németek két céllal vágtak neki az idei Vuelta a Españának: legalább egy győzelmet aratni valamelyik etapon, valamint az első tízben végezni az összesítettben.
Ez azt jelentette, hogy Sagantól várták a szakaszgyőzelmet, míg a német Emanuel Buchmanntól a top tízet. Egyik sem jött össze, ugyanis Sagan egyszer sem állhatott fel a dobogó legfelső fokára, míg Buchmann tizenkettedikként zárt, mögötte pedig a csapattársa, a lengyel Rafał Majka végzett. A csapatok között a Bora a harmadik lett, ami azért nem olyan rossz hely.
Pedig mindkét esetben végig közel voltak a kitűzött célhoz. Buchmann a 2. szakasz után a 7. helyen állt, utána felküzdötte magát a második, harmadik helyre, és még a 15. szakaszt követően is a 10. helyen rangsorolták. Az utolsó héten azonban kiesett az első tízből.
Sagan pedig négyszer végzett a második, kétszer a harmadik helyen, és volt még egy kilencedik helye is, vagyis hétszer zárt az első tízben. Ennek ellenére csak egy napig viselte a pontversenyben élen állónak járó zöld mezt, amelyet végül a spanyol Alejandro Valverde nyert meg 131 ponttal, Sagant megelőzve 12 ponttal. A 38 éves veteránnak kivételesen jól sikerült ez a Vuelta, összetettben az 5. helyen végzett. A 2009-es győztes – emellett még ötször állt a dobogón összetettben – két szakaszgyőzelmet is aratott, hasonlóan az amerikai Ben Kinghez és a francia Thibaut Pinot-hoz, de a legtöbbször, háromszor, a sprinter, Elia Viviani nyert.
Az olasz három győzelme során Sagan egyszer harmadik, kétszer pedig második lett. Utoljára a 2015-ös Touron fordult elő, hogy szakaszagyőzelem nélkül távozott valamelyik Grand Tourról. Sagan eddigi négy Vueltán aratott etapsikere mellé tehát nem tett hozzá semmit, és az idei UCI World Tour – amely lényegében a világkupa – első helyéről is leszorult, a Vueltán végső győzelmet arató Simon Yates vette át a vezetést.
A 26 éves brit már az idei Girón megmutatta magát, és a 18. szakaszig az élen állt. Majd jött a 19., és Chris Froome, és a hihetetlen fordulat. Yates visszaesett a 21. helyre, a Touron nem indult, a Vueltán azonban okosan versenyzett, és hiába volt erősebb a Movistar és a Bahrain-Merida, az ausztrál Mitchelton-Scott kerékpárosa bezsebelte élete első Grand Tour-győzelmét.
A 2018-as év a britek éve, hiszen a Girón az angol Chris Froome, a Touron a walesi Geraint Thomas, míg a Vueltán az angol Simon Yates nyert. És tegyük hozzá, hogy a tavalyi Tour és a Veulta is Froome győzelmét hozta. A Vuelta meglepetésembere a második helyen végző spanyol Enric Mas volt a Quick-Step Floors színeiben. A harmadik helyen a kolumbiai Miguel Ángel López zárt az Astanától.
Sagan mérsékelt szereplésében bizonyára közrejátszott az is, hogy a Touron balesetet szenvedett. Az összesítettben 119. szlovák azonban kellően felkészülhetett a szeptember 22-én kezdődő világbajnokságra. Tény, hogy az idei mezőnyverseny profilját nem Saganra szabták, mindenki a hegyimenőkben bízik.
Emlékezzünk azonban arra, hogyan nyert 2015-ben az amerikai Richmondban, hogy kevesen hittek benne a 2016-os dohai vb-n, és ennek ellenére diadalmaskodott, maga mögé utasítva a sokkal esélyesebbnek tartott Mark Cavendish-t és Tom Boonent. A 2017-es bergeni vb-n pedig mindenki azt várta, hogy Sagan a vert mezőnyben végez, hiszen emelkedő volt itt is. Harmadszor is nyert.
