Napsütötte kerékpáros vasárnap
Az elmúlt hétvége igazi kerékpárünnep volt nemcsak Szlovákiában, hanem a Csallóközben is. Míg Garamtolmácson a sportág idei szlovák és cseh bajnokaira derült fény, Dunaszerdahelyen a Tour de Kukkonia versenye mérte fel a bringázók képességeit.
A Lévai járásban sorra kerülő bajnoki csaták elit kategóriájú versenyét vasárnap rendezték, amelyen mindenki az országúti kerékpározást idén befejező Peter Sagan győzelmét várta. Hiába, mert a nyolcszoros szlovák és háromszoros világbajnok alig egy héttel kedvenc viadala, a Tour de France rajtja előtt a célegyenesben eldőlt, s végül a 228 kilométeres távon így Matúš Štoček győzött éppen előtte. Az elmúlt évtizedek legkiemelkedőbb szlovák sportolója így második hellyel búcsúzott a szlovák közönségtől, ami után nem titkolta csalódottságát, mert úgy érezte, éppen legyőzőjének manővere miatt esett el.
Az izgalmak mellett persze maga a kerékpározás népszerűsítése is cél volt Garamtolmácson és környékén, aminek hatásait majd csak évek múlva lehet érzékelni.
Annyi viszont már most biztos, Sagan több éves remekelése hatalmasat mozdított a szlovákiai kerékpársporton, s bízunk benne, hogy Valter Attila sikerei is hasonló hatással lesznek a magyar bringázásra.
A szlovákiai érdeklődés növekedése a versenyek számának gyarapodásán is látszik, ez pedig a Csallóközben is észrevehető.
2018-ban indult útjára a Tour de Kukkonia kerékpárverseny, amely már az első évben 340 versenyzőt vonzott Dunaszerdahelyre, s az érdeklődés a koronavírus-járvány miatti kényszerszünetek után sem csökkent.
Idén rövidebb, 28 km várt a versenyzőkre és azokra is, akik csak szerették volna felmérni képességüket. Természetesen emellett a népszerű 8 kilométeres tekerésre is volt lehetőség, ami a családok kedvence, hiszen ezen keresztül a legfiatalabbakat is be lehet vezetni a sportágba.
Egyébként is, tegyük rögtön hozzá, hiába a versenytáv, azért ez a nap Dunaszerdahelyen és környékén elsősorban a sportág megszerettetéséről szól, mert több száz bringás társaságában lenni már önmagában is felemelő érzés. Idén sem volt ez másként, a gyakorlott kerekpárosoknak negyven perc alatt sikerült célba érniük, és a chipes mérés legjobbjait csak másodpercek választották el egymástól.
Azok pedig, akik inkább a kellemes tekerés mellett döntöttek, akár egy órával is később értek célba, ahol viszont mindenkit jó hangulatú fogadtatás és elismerés várt. Sokszor elfeledkezünk arról, hogy a sport célja valahol pontosan ez volna.
Megjelent a Magyar7 hetilap 26. számában.
