Molnár Attila történelmi aranya
A magyar atlétika számos sikert felmutathat az elmúlt évtizedekben, de a sportok királynőjének számító atlétikában minden egyes érem fontos, mert kiemelkedő teljesítmény van mögötte. A versenyek színvonala évről évre növekszik, így különösen nagy jelentősége van annak, ha egy magyar atléta a dobogó legfelső fokára állhat. Molnár Attila ezt a bravúrt vitte véghez az apeldoorni fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon.
A Ferencváros 23 éves sprintere, Molnár Attila 45.25 másodperces időeredménnyel nyerte meg a férfi 400 méteres síkfutást a kontinensviadalon, ezzel megszerezve Magyarország 17. aranyérmét az Európa-bajnokságok történetében. Emellett ez volt a magyar atlétika 60. érme az Eb-k történetében, ami tovább növeli a siker értékét.
Molnár kiváló formát mutatott, a döntőben pedig bizonyította, hogy az esélyesség terhével is képes megbirkózni. Az európai ranglistát vezetve vágott neki a finálénak, ahol ugyan a lengyel ellenfele közel került hozzá a hajrában, végül nem tudta megelőzni. Ez az eredmény nemcsak a pillanatnyi sikert jelenti számára, hanem fontos lépcsőfok a nyári, szabadtéri versenyek és a további nagy nemzetközi megmérettetések előtt.
Molnár Attila a versenyt követően őszintén beszélt az aranyéremhez vezető út nehézségeiről. „Nehéz volt cipelni azt a terhet, hogy esélyes vagyok, ami a tavalyi szabadtéri Európa-bajnokság elődöntője után került rám. Azt hiszem, azóta még jobban tisztelek minden olyan sportolót, aki esélyesként tudott nyerni. Erősnek gondolom magam, de ennek most súlya volt. Akárhogy próbáltam is elérni, hogy ez ne nyomja a vállamat, hanem hátulról adjon lökést, nem sikerült teljesen. A felelősség és a lehetőség nagyon ott volt, és ennek súlya volt.”
A szimpatikus sportoló a sikere után mindenkinek köszönetet mondott, aki valaha is segítette a pályafutását. Külön kiemelte édesanyját és jelenlegi trénerét, de a legtöbbet a tavaly elhunyt édesapjára gondolt, akinek emlékére meghatódva ünnepelte aranyérmét. Ez a győzelem nemcsak egyéni csúcspontot jelent számára, hanem azt is, hogy a világversenyeken is éremesélyesként léphet pályára.
Molnár Attila sportolói pályafutása kezdetben a labdarúgáshoz kötődött: nyolc évig focizott, mielőtt végleg az atlétika mellett döntött.
A friss Európa-bajnok már világbajnoki ötödik helyezéssel is büszkélkedhet, ami azt bizonyítja, hogy a nemzetközi mezőnyben is képes a legjobbakkal versenyezni. A mostani sikere pedig egy újabb mérföldkő lehet a pályafutásában. Molnár célja, hogy a továbbiakban ne csak a kontinensviadalokon, hanem világversenyeken is éremért harcolhasson.
Ezzel a győzelemmel Molnár Attila beírta nevét a magyar atlétika történelemkönyvébe: ő lett az első magyar, aki 400 méteren aranyérmet nyert a fedett pályás Európa-bajnokságok történetében. Síkfutásban még nem volt magyar arany, míg gátfutásban is több mint negyven éve volt hasonló siker.
Ez az eredmény azonban nemcsak múltidézésre ad okot, hanem egy olyan karrier ígéretét hordozza magában, amely még számos kiemelkedő sikert hozhat Magyarország számára. Molnár Attila bebizonyította, hogy képes az elithez tartozni – és a jövőben még nagyobb célokat is elérhet.
Megjelent a Magyar7 2025/10.számában.
