Mit várhatunk a következő olimpiáktól?
Párizs, Los Angeles, Brisbane, valamint Milánó Cortina, a francia Alpok, majd Salt Lake City. A jelen és a jövő olimpiáinak a helyszínei, vagyis 2034-ig biztosnak tűnnek a rendezők. Milyenek lesznek a jövő ötkarikás játékai? Milyen sportágak, hány olimpikon, mely országok vehetnek részt a világ legnagyobb és legismertebb sporteseményén? A jövő majd ezekre a kérdésekre is ad válaszokat.
Persze lesz-e kedvünk, időnk kivárni a válaszokat, mert tíz év hosszú idő egy ember életében. Csak gondoljunk arra, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlegi elnöke, Thomas Bach biztosan nem tölti be a NOB első emberének tisztjét 2034-ben, mert nem szeretné tovább irányítani a szervezetet. Ki mondja majd a beszédeket egy évtized múlva? Talán Sebastian Coe, a World Athletics (Nemzetközi Atlétikai Szövetség) hivatalban lévő elnöke? Bach és Coe is olimpiai bajnokok, előbbi tőrvívásban, utóbbi atlétikában, 1500 méteren. A német 1976-ban nyert csapatban, a brit 1980-ban és 1984-ben is. És ha már az évekről van szó: Bach hetvenéves, Coe három évvel fiatalabb. Magyarán a brit sportdiplomata a 2034-es téli olimpiai játékokon hetvenhét éves lenne. Esetleg valaki más lép Thomas Bach helyébe?
Ez persze a sportdiplomácia területe, csupa egyéni karrier, pályafutás, de mégis fontos a NOB szempontjából. Mi újat hozhat egy új elnök? Új sportágak kerülnének be a programba? Párizsban 329 versenyszámban hirdettek győzteseket, Los Angelesben legalább ugyanennyiben avatnak majd olimpiai bajnokokat, miközben azt már most tudjuk, hogy az olimpiai sportok száma feltehetően 32-ről 35-re emelkedik (az úszás, a szinkronúszás és a vízilabda például egy sportnak számít), de a 35-ben nincs benne az ökölvívás, viszont a krikett, a fallabda, a flag football, a lacrosse és a baseball/softball szintén a program részét képezik majd.
A bokszot nem azért akarják kizárni az olimpiai sportágak közül, mert az idei párizsi versenyeken a női szakág a nevetségesség szintjére süllyedt, hanem a Nemzetközi Ökölvívó-szövetség (IBA) és a NOB kapcsolata nem a legbarátságosabb már évek óta. Politika, hatalmi érdekek, orosz-nyugati ellentét, egyszóval az önmaguk csodálatában élő nyugatiak ezt a szervezetet is be szeretnék darálni. Ez idén is kiderült, ahogy egymás ellen játszott a két sportszervezet.
Az öt új sportot látva sokaknak feltűnhet, hogy a NOB a brit és amerikai világnak szeretett volna kedvezni. Meglepő? Aligha. Jelen állás szerint tehát a 2024-es olimpián szereplő sportok közül a 2028-ason nem láthatjuk a breaktáncot és a bokszot, helyettük viszont kapunk öt újat. Közülük néhány szerepelt már korábban a nyári olimpiai játékok programjában, a fallabda és a flag football (az amerikaifutball egyik változata) azonban Los Angelesben debütálnak. Ami biztos, a négy év múlva esedékes olimpiának Los Angeles és környéke mellett Oklahoma City is otthont ad, ahogy feltehetően San Francisco és környéke is szerepet kap majd. Az olimpikonok számát a továbbiakban is igyekeznek 11 ezer alatt tartani, és persze mindent a fenntarthatóság jegyében eladni.
Azon bizonyára mások is elmerengtek, hogy a 2015-ös leégés óta, amikor a 2022-es téli játékok megrendezéséért végül csak két pályázat versengett, Peking és Almati, eltelt kilenc év, és a lelkesen beharangozott nagy változásokból – minden más lesz, a NOB szélesre nyitja a kapukat a világ előtt, bárki pályázhat, olcsón megússza mindenki – kevés valósult meg.
A NOB azóta hat olimpiáról döntött, és fogalmazhatunk úgy, hogy a biztosra ment, két olimpiát ítélt oda az Amerikai Egyesült Államoknak és Franciaországnak, egyet pedig Olaszországnak és Ausztráliának. Nyitásról, szélesebb kapukról, az egész világról nem beszélhetünk. Amerika a tizedik, Franciaország a hetedik, Olaszország a negyedik, Ausztrália pedig a harmadik olimpiát rendezheti meg. Csak Japán hiányzik a leggyakoribb rendezők közül, 2021-ben a negyediket bonyolíthatták le.
Az olimpiai játékok mégis változnak az évtizedek folyamán. A fenntarthatóság a 2026-os téli kiadás esetében azt jelenti, hogy nem kizárólag Milánó és közvetlen környéke ad otthont a nagy sporteseménynek, hanem szinte teljes Észak-Olaszország. Veronában csak a záróünnepséget tartják meg, Cortina d’Ampezzóban a curling, bob, szánkó, szkeleton és az alpesisí egyes versenyszámait rendezik meg. Olimpiai falu három helyen is lesz, Milánóban, Cortinában és Livignóban. A 2030-as téli játékoknak már tisztességes nevet sem tudtak adni a franciák, francia Alpok név alatt kapta meg a rendezés jogát a 2024-es nyári olimpia házigazdája. Nice/Nizza tekinthető a központi helyszínnek, és akinek fennakad a szemöldöke a homlokán, igen, jól olvasta, jégkorong, curling, műkorcsolya és jégtánc, rövid pályás gyorskorcsolya, nyitó- és záróünnepség, mindnek a tengerparti üdülőváros ad majd otthont. Ja, hogy a 2030-as pályázat nem rendelkezik kormánygaranciával? Majd fog, a franciáknak ezt is szabad.
Egyébként a pályázás is megváltozott. Verseny nincs többé a lehetséges helyszínek között, a 2024-esre és a 2028-asra is csak egy pályázat érkezett, a 2026-osra kettő, Brisbane pedig már úgy kapta meg a rendezés jogát, hogy a NOB egyszerűen bejelentette a 2021-es tokiói olimpia kezdete előtt, hogy párbeszédet folytattak Brisbane-nel, és az ausztrál város adhat otthont a harmincötödik nyári olimpiai játékoknak.
Az idei párizsi olimpia előtt hasonló módon ítélték oda a 2030-as és a 2034-es játékokat a franciáknak és az amerikaiaknak, a 2038-ast pedig beígérték a svájciaknak. Kik rendezhetnek olimpiai játékokat a jövőben? 2036-ban India vagy Katar lehet a befutó, állítják a jólértesültek, a NOB is ázsiai helyszínben gondolkodik. Lesz akkor még értelme megrendezni? Mit fog jelenteni tizenöt, húsz év múlva az olimpia?
