Mit hoz majd a számok szintjén az olimpia?
Aki szereti a sportot, nem hagy(hat)ja ki az olimpiát, sem a nyárit, sem a télit. Előbbi persze impozánsabb, látványosabb, több minden történik, és ez a 2024-es esetében sem lesz másképp. Július 26-tól augusztus 11-ig Párizs lesz a sport fővárosa, minden szem rá szegeződik. Milyen lesz: szép, jó, emlékezetes? Milyen más lehetne? Lehet más is: bombákkal, merényletekkel, őrültekkel a főszerepben.

Mert ebben az olimpiában benne van annak a lehetősége, hogy ismét Münchent rendeznek az „arra képesek”. Milyen „arra képesek”? Találgathatnak, kik rendezhetnek vérfürdőt a nyári olimpián, akár egyedül is, magányos farkasként. Robert Fico és Donald Trump merénylője is állítólag egyedül hajtotta végre a tettét. Bizonyára akadnak olyanok, akik hisznek ezekben a gyenge mesékben, de 1972-ben nem magányos terroristák gyilkoltak az izraeli sportolók körében. Azóta eltelt ötvenkét év, a világ, különösen a franciák, felkészültek mindenre. Arra is, hogy a csodálatos országukban ismét az izraeliek kerülnek a célkeresztbe.
A harmadik ellenfelük, nem találják ki, ki lesz, hát az olimpia helyszíne, Franciaország! Egyébként a játékokon is ott lesznek az izraeli focisták. Mali, Japán és Paraguay lesz az ellenfelük, két összecsapás Párizsban, egy Nantes-ban. A palesztinok ki akarják záratni az izraelieket a FIFA-ból. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség megfontolja a dolgot, bár azt valahogy mindenki elfelejti, hogy a palesztinok támadták meg Izraelt, és nem fordítva.
Mennyibe fog kerülni a harmincharmadik nyári olimpia? 8 és 10 milliárd euró közötti költségvetéssel kell/lehet számolni, a játékok után arra is fény derül, hogy nyereséges volt-e a világ legnagyobb sporteseménye.
Több mint 11 ezer olimpikon vehet részt a játékokon, 206 országból, 329 versenyszámban avatnak majd győzteseket, ami 32 sportszövetség 47 sportágát takarja – az atlétika például egy sportágnak számít. 1900 és 1924 után harmadszor rendez nyári olimpiát Párizs, ezzel beéri Londont, 2028-ban pedig Los Angeles csatlakozik a társasághoz. Ha hozzátesszük a három téli olimpiát is, amelynek Franciaország adott otthont (1924 Chamonix, 1968 Grenoble, 1992 Albertville), akkor hat ötkarikás játékoknál kötünk ki. Ennél többször csak az amerikaiak rendeztek olimpiát, kilencszer (beleszámolva a 2028-ast is), de nagy az esély arra, hogy a 2030-as téli játékok rendezési jogát Franciaországnak, a 2034-eset pedig az Egyesült Államoknak ítélik oda a július 24-i párizsi NOB-kongresszuson.
A Menekültek olimpiai csapata zászlaja alatt 37, a Független résztvevőké (oroszok és fehéroroszok) alatt 32 sportoló versenyez majd. A megnyitót csak 26-án tartják, de már 24-én elkezdődik az olimpia. Elsőként a hetes rögbi és a labdarúgás mutatkozik be (egyaránt a férfiak), 25-én az íjászok mellett a női kézilabdázók és a focisták, köztük a magyar lányok is.