Mit ér a nyár foci VB, EB vagy olimpia nélkül?
Minden négy évben van egy olyan unalmas év, amikor a nyár folyamán nincs se labdarúgó világbajnokság, se foci EB, se olimpia! Ezek olyan nyarak (bár a legközelebbi foci VB rendhagyó módon télen, 2022. november 21. december 18. között lesz Katarban), amikor a magunkfajta sportszerető emberek nem igazán jönnek lázba a nyári sporteseményektől. Az idei nyár ilyen! Bármikor lehet menni nyaralni, nem okoz feszültséget a családi programszervezésben egy ilyen világverseny.
Azt is szokták volt mondogatni, hogy az olimpia és a foci VB után a harmadik számú világverseny a vizes világbajnokság, amelynek legutóbb Budapest, idén pedig Dél-Korea ad otthont, és már el is kezdődtek a versenyek a távol-keleti országban. Már örülhettünk is egy világbajnoki aranynak, Rasovszky Kristóf az öt kilométeres nyílt vízi úszásban szerezte, és már búslakodhatnak is harsányan a sportújságírók, hogy aranyérme után az olimpiai számban, 10 kilométeren lecsúszott a dobogóról, és csak a negyedik helyen végzett a dél-koreai vizes világbajnokságon. Kihangsúlyozzák persze, hogy ezzel is kvótát szerzett a 2020-as tokiói ötkarikás játékokra.
Nos ezzel a kvótaszerzésekkel van nekem a legnagyobb bajom, mert nincs olyan nagyobb verseny az olimpiák közötti években, amely ne erről szólna. Például a kézilabdában mind az Európa bajnokság, mind a világbajnokság rögtön az olimpiát követően arról szól, hogy melyik ország csapata szerez ezeken a versenyeken indulási jogot a következő olimpiára. Még ki sem hűlt igazán az olimpiai fáklya, rögtön a kővetkező játékok selejtezőire igyekeznek ezzel átterelni a szót. Rasovsky világbajnoki aranya 5 kilométeren is szinte eltörpül a 10 kilométeren szerzett kvótaszerzése és negyedik helye mögött. Mert egy világbajnokság csak olyan suviszk, kvótaszerző verseny! Azt is eléggé rühellem, amikor a magyarok egyik sikersportágában, a kajak-kenuban is lebecsülő módon beszélnek a nem olimpiai távokon szerzett világbajnoki érmekről! Arany ugyan, de nem olimpiai távon!
A sportban szinte minden világversenyt az olimpia határoz meg, annak vetnek alá a sportvezetők! Szegény atléták is ilyentájt, az olimpia előtt egy évvel egészségüket veszélyeztetve nyakra-főre járják a versenyeket, hogy fussanak vagy dobjanak egy olimpiai limitet jelentő eredményt! Fordítva persze nem érvényes a szabály, hogy az olimpián elért eredménye jogosítja fel a sportolót arra, hogy részt vegyen saját sportága világversenyén. Pedig így lenne igazságos!
Akkor nem fordulna elő például olyan eset, hogy a dél-koreai vizes VB-n a vízilabdában jelenleg legjobbnak vélt szerb válogatott csak a fiatalajaival vesz részt, mert a legjobbak már olimpiai kvótát szereztek a világkupa győzelmükkel. Mások szerint viszont nem rossz, hogy legjobbaik nélkül játszanak, mert legalább így esélyt adnak a többieknek a világbajnoki győzelemmel járó olimpiai részvétel megszerzésére. Nem a világbajnoki cím megszerzésére, hanem a címmel járó olimpiai részvételre! Micsoda különbség! Ez hasonló módon van a többi csapatsportágban is!
Térjünk vissza a most zajló vizes világbajnokságra, a magyar női pólósok első világbajnoki csoportmérkőzésére, amelyen történelmet írva 64:0 verték Dél-Korea legjobbjait. Valószínűleg a férfiaknak is dobtak volna vagy harmincat, és ezzel nem a dél-koreai vízilabdát akarom lebecsülni, csupán megállapítható, hogy ezek szerint fényévekre vannak a világ legjobbjaitól. A női pólócsapatuk a rendező jogán játszhat a világbajnokságon, ami szintén felvet egy problémát olyan értelemben, hogy nem vették-e el a részvétel jogát egy náluk jóval erősebb csapattól? Miért illeti meg az indulás minden esetben a rendező országot? Hatvannégy gólt kapni és egyet sem dobni nem kis dolog a 32 perces tiszta játékidőben! Percenként két gólt kaptak a magyaroktól, ami azt jelenti, hogy a 30 másodperces támadóidőt tökéletesen használta ki a magyar csapat. Ennyi idő alatt még Bud Spencer és Terence Hill sem tudott megenni 64 virslit a Különben dühbe jövünk filmben!
Mindezek után csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a katari foci VB-n a rendező csapat jogán ott lesz Katar nemzeti tizenegye is! Van még idejük a felkészülésre, mert emlékezzünk csak vissza a 2015-ös katari kézilabda-világbajnokságra, amelyen nagy meglepetésre a hazai csapat elsősorban a honosított, főleg szerb és horvát származású játékosainak köszönhetően ezüstérmet szerzett!
Szlovákok nem voltak abban a katari ezüstcsapatban, mert az érvényes hazai törvények alapján rögtön elvesztették volna eredeti állampolgárságukat...
